Még tavaly kaptam egy ismerősömtől egy konzervdobozban, ültetőközegben magot. Reklámcéllal csináltatta a cégük és megajándékozott engem 2 dobozzal. A doboz felirata szerint petúnia mag van benne, de amikor tavasszal kibontottam, már látszott, hogy nem petúnia, mert jó nagy magok voltak.
El is ültettem őket, ki is kelt és nőddögélt, mígnem úgy éreztem, hogy most már kiültethető lesz a kertbe, aztán majd meglátom mi lesz belőle.
Hát... most kb. 5 méteres. Futónövény lett a lelkem. Szép nagyocska. Mivel virágot nem hozott, így a levele alapján nyomoztam, hogy mi a bánat fonja nekem körbe a fél kertet, fojtogatja a gyönyörű tárkonyomat és a krizantémokat meg a kerti ciprust is... tegnap fejtettem le róluk.
Míg végül megtaláltam, mexikói csodahajnalka a drágaszág, (ha igaz) de virágja még nincsen, szerintem az idén már nem is lesz. De! Van még egy dobozzal, jövő tavasszal el is fogom ültetni és korábban ki fogom tenni, naposabb helyre. (a kép bal oldalán lévő növény) 

Ma elültettem a rózsaszínű törperózsát. Reggel felástam a helyet a rózsának és a már elültetett rózsák mögött is felástam egy újabb darabot. 

Ezzel az összes rózsám földbe került végre. Körbeültettem őket levendulával, még ma is raktam pár tövet, mert nem tudom mennyi marad majd meg belőle, lesz-e még ideje gyökeret ereszteni. 

Elültettem a rózsák közé és a pálmaliliomok elé 3 csomag krókuszt, különbözőek mind. A rózsákhoz még ültettem fehér szellőrózsát is.

Szintén elültettem (az előkertbe) a tavaly kiásott jácinthagymákat és két új csomagot is, narancssárgát és sötétbordót. Földbe került a tömött virágú fürtös gyöngyike is. 

Folyamatosan rakni kell a hagymásokat, mert még így is rengeteg van és sok időbe telik, míg helyet találok nekik és elő is készítem. Azt is figyelembe kell venni, hogy melyik mikor nyílik, van, amit lehet fa alá tenni, mert amikor virágzik, akkor még nincs lomb a fán. 

A tegnap elültetett tűztövis alá pl. nem teszek hagymásokat, mert nagyra fog nőni és örökzöld is, tehát elég hamar eljönne az az idő, amikor már ki se tudnának hajtani alatta. Helyettük meténget tervezek alá ültetni, mert az jó talajtakaró, kiirtja maga között a gyomot és a talajt is nedvesen tartja. 

Nagynehezen megtaláltam a helyet a barátcserjének (Vitex)  és el is ültettem. Jó sokat gondolkodtam rajta, mert elég nagy lesz. Kb. 2-2,5 méter magas és ugyanilyen széles is lehet, de lehet formázni. Törzsesre, bokrosra, vissza is vágható. Ezen most még rajta vannak az elnyílt virágok, de most nem vagdalom le, majd kb. egy hónap múlva. hadd helyezkedjen csak bele a talajba szépen, eressze meg a gyökereit. 

Kiszedtem a sikertelen pagoda karfiolnak ültetett nem tudom miket is a földből és elhordtam a komposztra. Hatalmasak voltak, legalább 80 centisek, a szaguk káposztafélére utal, de semmilyen növényre nem hasonlítottak és semmi ehető részük nem volt. Kidobáltam a fenébe. 

Ez így leírva nem is tűnik olyan soknak, de az ásóvillázás nem volt egyszerű. Az egyik részen belocsoltam, mert annyira kemény volt a föld, hogy nem tudtam belenyomni a villát. Míg ázott, addig megfőztem az ebédet. 

Elégedett vagyok a mai nappal. Még el kell majd ültetni a clematist és a mocsári hibiszkuszt és már tudom is hová fognak kerülni. Ami azt illeti elég sokat töprengtem, hol legyen a helyük (beleértve a Vitexet is). Nem szeretném őket ide-oda pakolászni. Így is lesz amit át akarok rakni, pl. van egy adag bőrlevél, ami csak sínylődik azon a helyen ahová tettem, túl száraz neki. És van kb, ugyanott sínylődő törpe íriszem is, amit szintén át fogok tenni máshová. A hostákat is költöztetni kell majd. 

Ma hajnalban megint itt volt a szarvas. Már ébren voltam, amikor észrevettem, hogy valami erősen kapcsolgatja a mozgásérzékelős lámpát odakinn. Kikukucskáltam a redőny rései között és láttam, hogy a szarvi itt áll közvetlen az ablak alatt, mármint a kerítésen kívül. Nőstény, nem is túl nagy, tényleg nem értem miért jár egyedül. 

Először azt hittem, hogy a virágaimat eszi, de a szilvafa alatt eszegetett, szerintem a lehullott szilvát, pedig már nincs sok, de biztos most fedezte fel... vagy én őt. :)))

Tegnap délután sikerült egy pár dolgot megcsinálni a kertben, bér eléggé eléggé volt, de azért elégedett vagyok magammal. Kiszedtem és elpakoltam az összes karót, amikre a keleti ölesbab futott fel, nem volt egyszerű kiszabadítani és persze kiszedtem magát a babot is. 

Nekiestem és kiirtottam a kiwano uborkát is, amin egy szem se termett, most kezdte volna, de ennek meleg kell. Láttam rajta pár apróságot, de már hete ugyanolyanok és nem érnének be. Pár tövet öltettem és befutotta még a nemtudommit is. Nem mondom, hogy fel fog kerülni a felejtős  listámra, de jövőre csak egyet ültetek valahová olyan helyre, ahol futhat kedvére. Karóra irányítani egyszerűen lehetetlen, mert elágazik és irányíthatatlan, na! 

Így nézett ki: 

A helyét rögtön fel is ásóvilláztam, az ágyás szélébe még tavaly tettem egy csomag krókuszt, azokat kiszedtem és átraktam máshová, mert nem szerettek itt lenni, olyan kis nyomorultak voltak tavasszal. Meglepően laza volt a föld. Tavaly ősszel, amikor felástam, (ez a rész előtte tiszta parlag volt) kifordultak belőle olyan agyagos rögök, hogy azt hittem használhatatlan lesz ez a darab föld itt. És nem igazán fagytak szét a télen sem, tavasszal kapával vertem szét őket, már amennyire tudtam. Nem tudom, hogy a kiwano tett-e jót neki, de most porhanyós és jó minőségű. Lehet, hogy csak levegőt kellett kapjon a gyomoktól és valószínűleg a giliszták is beköltöztek, vagy passz. 

Csináltam helyet a tűztövisnek is és el is ültettem. Kicsit távolabbra a kerítéstől, hogy ne nőjön bele, de gyakorlatilag mellé. Gondolom maikor menő így is eléri majd a kerítést, de majd úgy metszem, hogy ne legyen áthatolhatatlan dzsumbuj belőle. Szeretik a madarak a bogyóját, legalább rájárhatnak majd erre is a kis aranyosak. 

Úgy döntöttem meghagyom a hatalmas hajnalkát is, hogy minden magját megérlelje, hadd egyék azt is, remélem szeretik. Ilyenkor ősszel a tuják is rengeteg magot hoznak, azt is nagyon szeretik. 

És elültettem a valódi (fűszer) sáfrányokat is, (Crocus sativus) ezeknek most kell majd virágozniuk október környékén és nagyon remélem már szedhetek majd róluk pár bibét. Bár... azt olvasom, hogy az egész virágot le kell csípni... sajnálnám, na majd meglátom.