Majd leviszi a fejünket az orkán erejű szél, de még ennek a szörnyű szélviharnak is van valami előnye. :) 
Úgy tűnik, hogy Fufu mégiscsak itt lakik. 
Reggel mentem ki, hogy körbejárjam a házat, ellenőrizzem a tetőt és általában mindent, hogy egyben van-e, rendben van-e, ebben a tomboló orkánban. 
Sajnos a zöldborzasztót is kikezdte a szél, ki is vittem pár kötözőt és négyet fel is tudtam tenni, de többet nem, mert egyszerűen már nem éreztem a kezemet.

Amikor a kötözőkért mentem az alagsorba, Fufu akkor huppant ki az egyik téliesített dobozból. :) Majdnem ráléptem, úgy meglepődtem tőle. :)))
Miután felraktam a kötözőket, elkészítettem neki a reggelit és kiabáltam érte az ablaknál, de nem jött fel a tetőre, gondolom a szél miatt. Okosak ők, nem akarja kihűteni magát, ezért újra felöltöztem és levittem neki a szélvédett helyre, az alagsor bejárata elé a kaját. Éssss! Hagyta magát megsimogatni, amikor elkezdett enni. 
Nem akartam nagyon visszaélni a helyzettel, kb. 3-4 szer végigsimítottam a nyakától a hátát lefelé, de aztán hagytam őt nyugodtan enni. 
Azt nem hiszem, hogy Fufuból is lesz olyan ölbemacska, mint amilyenné Herkuló vált, mert ezeknek a brit cicáknak állítólag nem olyan a természete, de ez egy nagy lépés volt. Sőt, két nagy lépés, az is, hogy itt aludt és az is, hogy megsimizhettem a hátát nem az ablakban, hanem másutt. :) 
Na, meg is van a mai nap első öröme! :) 

 Visszatérve a szélre, szörnyeteg tombol kinn.
Az előkertben félig lebontotta a takarást az egyik kínai selyemmirtusztól, visszaraktam, mert még két hideg éjszakát ígérnek.
A szilvafáról már levitt egy nagy száraz ágat. A hatalmas keleti életfáimat úgy fújja, hogy csoda, hogy nem törnek ketté... néha elgondolkodom, hogy mit kell kibírniuk ezeknek a szegény növényeknek. Ezeket a tomboló szeleket, nagy fagyokat, extrém szárazságot és rendületlenül élnek és szépítik a környezetünket. Ez azért csodálatos dolog, nem? 

Lefotóztam a hóvirágokat a nagy fagyok előtt. Nem szoktak elfagyni, de az utóbbi években -6 foknál nem is volt hidegebb amikor nyíltak, most viszont jóval hidegebbet ígérnek és már nemcsak szombatra, hanem vasárnapra is. 

Ezek az orbáncfű cserje alatt laknak. 

A szárnyas kecskerágó alatt.

Ez pedig a magnólia alatti hóvirágtelep. :) 

Pedig már megindultak a tricolor krókuszok is... hát... vacak egy tél ez az idei. Azt hiszem, hogy majd kimegyek és betakarom megint a két kicsi japán juhart is. 

Fufut valaki megint bánthatta. Reggel jött enni a szokott időben, ilyenkor mindig bedugja a buksi fejét az ablakon és meg szoktam simogatni, szeretgetni mielőtt megkapja az ételt, de most úgy felsírt még mielőtt hozzáértem volna, mintha bántani akarnám. 
Megnéztem őt, nincs seb, nem sántít... biztos megütötték, de a kezemtől félt, tehát valakiben megbízott, aki megütötte őt. Sajnálom ezt a cicát, nem tudom, hogy tudnám rávenni, hogy költözzön ide hozzánk. 

Egyébként meg az időjárásra kíváncsi leszek. A múlt vasárnapra is 7 cm havazást ígértek, le is mondtunk miatta egy programot és semmi sem lett a havazásból (nem is hiányzott). 
Most meg így néz ki... az a -13 fok nem barátságos és nagyra értékelném, ha már nem esne hó, vagy legalábbis nem maradna meg, ahogy azt is ha nem lenne olyan hideg azon az éjjelen (se). 
Ma reggelre az ígért -6 helyett csak -0,5 fok lett, ez legalább jó és reményt ad, hogy nem lesz olyan hideg szombaton sem. 

Mászkáltam kicsit a kertben és észrevettem, hogy sajnos a babérmeggy is fagyási sérüléseket szenvedett. Remélem, hogy majd hajt újabb leveleket vagy hajtásokat azokon a részeken, hogy ne legyen majd kopasz a növény közepe, mert ezek a levelek biztosan le fognak róla hullani. 

Felettébb furcsán néz ki a tölgylevelű hortenzia törzse is és alapvetően az egész növény. Teljesen lehámlott róla a kéreg (nem tudom, hogy eredetileg is ilyennek kell-e lennie) és a csúcsokon se látom, hogy élne. Nagyon szomorú leszek, ha kifagyott, mert erről végképp nem írták sehol, hogy takarni kéne. 

Bementem a mezőgazdasági boltba is, mert a múltkori virágmagvetésnél szembesültem azzal, hogy a nyári ciprus zacskója üres volt... és szerencsére kaptam is magot és ha már ott voltam, akkor szét is néztem.
Évek óta vacakolok ezzel a növénnyel is, de nem akar összejönni, más meg kiirtani se tudja. 
Nem adom fel, a kagylóvirággal is így voltam, aztán végül csak sikerült és milyen szép volt tavaly is. 
Gyakorlatilag már mindenem van (talán túl sok is), de azért hoztam egy batáviasalátát. Az idén salátázni szeretnék és jó lenne, ha sikerülnének. Sajnos nem mindig sikerül a saláta.
Nyár végén pl. vetettem téli vajfej salátát de ki se kelt... az endívia tavaly szép lett és volt egy piros lollóm is, ami áttelelt az előző évről, az is nagyon finom volt, de az összes többit kinyírta a meleg és a szárazság. 

Nem tudom egyébként, hogy ennek mi lehet az oka. Régen is volt kertem, egy hétvégi telek, feleennyit nem volt időm foglalkozni vele, de akkor elszórtam a magokat és minden kikelt. Nem kínlódtam a K-betűsökkel, hatalmas karalábéim voltak, nagy fej jégsaláták, még osztogattam is, mert megenni se tudtuk. Most meg némelyikkel vért izzadok, hogy egyáltalán kicsírázzanak a magok. 

Tegnap reggelre megint behavazódtunk... de jó lenne már, ha véget érne végre ez a tél. Nem esett nagy hó, kb. 1 cm, de megint fehér lett minden és már a látványától is irtózom. Szerencsére hamar elolvadt. 
Sokan odavannak a hóért, de nekem jobban bejöttek azok a kissé mediterrán jellegű, enyhe telek. 
Mert akkor legalább voltak napok, amik enyhék, tavasziasak voltak, amikor jó érzés volt kimenni, de ezen a télen volt két nap a múlt héten, ami emlékeztetett a tavaszra és annyi. 

Viszont a januárban vásárolt LIDL-es növényeim szépen éldegélnek. 
Lenn az alagsori ablakban, a januárban azonnal becserepezett szabadgyökerű évelők mind élnek és szépen növekszenek. Ott kapnak fényt és állandó (kb. 14-16 fokos) hőmérsékleten vannak. Évek óta így ültetem őket, az igaz, hogy eddig ennyire korán (januárban) még sosem vettem és ültettem, de így is szépen növekszenek. 
Voltak nagyhangú posztok a FB-n, hogy ezeket nem szabad megvenni, mert mind életképtelenek és el fognak pusztulni, de én szeretem megszerezni a saját tapasztalataimat és szerencsémre nem szoktam hallgatni senkire és igazam is lett (megint). 
Tudom a "megint" így nagyképűen hangzik, de (az élet minden területén)  elég sok - bizonyos állításokkal szemben - pozitív tapasztalatot szereztem már, amikor nem hallgattam vakon senkire, csak mert tekintélynek számít, vagy annak tartja magát egy adott vonalon. 
Az az igazság, hogy a kertészetek ilyenkor már ugyanígy nevelik a növényeket, hogy tavasszal eladható méretűek legyenek, csak a megfelelő körülményekre van szükség számukra. 
Egyébként sokszor nem is a növényekkel van baj. Sokszor átnézem a dobozokat, mert ki lehet fogni egy-egy egészen érdekes növényt is (a múltkor az orrom elől vett ki egy hölgy nagyon szép kardvirághagymákat és nem volt belőle több) és akkor látom, hogy az emberek teszik tönkre őket. A szabadgyökerűek tőzegben vannak, sokszor már rajtuk a friss hajtás és ahogy tapogatják, hogy van-e gyökér a tőzegben, össze is törik a növényt. Sok növény ezért pusztul el ott a boltokban. Érdemes rögtön menni, amikor meg vannak hirdetve és az első között vásárolni, akkor még nem nyírták ki őket az emberek. 

Ez itt a  két Helenium, az egyik rozsdaszínű lesz, a másik pedig piros. (remélem)

A szibériai nőszirom miatt kicsit aggódtam, a vásárláskor meglévő hajtásai lassan elhaltak és elég nehezen indult meg, de most már szépen növekszik ez is. 

A többiek: egy lila és egy rózsaszín bugás lángvirág, egy sárga sásliliom és lehátul egy évelő fátyolvirág. 

A veteményeim is szépen kicsíráztak. 
Balra zeller hajtott ki, a K-betűsökön kívül ezt vetettem elsőként, mert sokára szokott kicsírázni, erre most előjött egy bő hét alatt. Nem is értem, néha 3 hétig csírázik, tavaly is így volt... ugyanaz a mag, ugyanaz a hely és ugyanaz a hőmérséklet. De ez nem panasz. :)))

A másik a pünkösdi szegfű. :) Nagyon remélem, hogy az a tömött virágú, illatos fajta lesz, amire olyan régóta vadászom. 

Balra színes kakastaréj, jobbra pedig szegfűpalánták növögetnek. Ilyen "rendes" szegfűm még sose volt és nem is nagyon látok a kertekben sem. Szerintem a szegfűfélék méltatlanul mellőzött virágok a kertekben, mert olyan szépek. Nagyon várom, hogy milyenek lesznek. 

Ez pedig a tátikák pohara, egész sok lesz, majd előre megkeresem nekik a helyet, mert ezek aztán évekig is megmaradnak és újra hajtanak. Pedig egynyárinak, vagy kétnyárinak szokták őket árulni, de ezek bizony évelők, nekem van már 4 éves tátikám is a kertben. 
Viszont a legöregebb elveszítette a színét. A sziklakert szélében van egy, ami nagyon szép narancsos-barackos színű volt, de tavaly fehér lett... az is lehet, hogy nem az eredeti tő, hanem magról lett? De akkor is furcsa, mert nem volt fehér tátikám a kertben. 

Fejlődnek a K-betűsök is, kicsit megnyúltak, de majd amikor lesz nekik több fény, akkor gatyába fognak rázódni. 
A lila karalábé és a Sessantina salátabrokkoli szépen kikelt, de a korai káposztából csak 1 kelt ki, Tatsoi-ból 2 db. 
Így marad, meglátom, hogy az 1 káposztát sikerül-e felnevelni. 

Nem vetek utána, mert volt már olyan is, hogy a magok magukhoz tértek és egyszercsak kikeltek, de ha nem, akkor több időm lesz pátyolgatni az egyszem káposztát. Így sokkal izgalmasabb! :))))  
Már megszokom lassan a K-betűsökkel való küzdelmet, ezek ilyen kis rohadékok. Ha egyszer sikerül felnevelnem egy rendes fej káposztát, én istenbizony nyitok egy üveg pezsgőt. Ha egy szép, nagy karfiolt is, akkor veszek egy egész tortát és mind megeszem, ha utána akármeddig kell balanszírozni a vércukromat, akkor is. :)))))

Jah és február 16-án vetettem kétféle salátát is poharakba, az egyikbe piros lollót (ezek nekem nagyon rosszul szoktak kelni), a másikba endíviát... tudom, azt mondtam endíviát már nem, de vethetnékem volt és azok tavaly is olyan szépek lettek. Kicsit kesernyés, de egy párat nevelek, hadd legyen, elfér... :))