Tegnap reggel korán még jó hideg volt (2 fok), beöltözködtem rétegesen és lementem a kert végébe levágni a füvet. 
Előtte egy darabig vacilláltam, hogy mi legyen, menjek el és hozzak megint egy adag követ, vagy kaszáljak, végül utóbbi mellett döntöttem. 
Utána még össze is szedtem a friss kaszálékot és mind ráhordtam, jó vastagon a tegnap leterített dobozra a mézbogyók körül. Vittem még le pár szétszedett dobozt is, így most körben le vannak takarva. Ha ez így nem irtja ki a füvet körülöttük, akkor semmi. 
Ezután pedig már darálékot fogok rájuk hordani. 
Most jó vastagon raktam, legalább 10 cm. 

Ez pedig a lekaszált rész (kb. a fele van a képen), jó nagy rész még ez itt. Ezzel akarok majd valamit kezdeni még, de van ami még visszafog. Belóg a képbe ott (a jobb felső sarokban) egy hatalmas diófa, amit ki kéne vágatnom onnan, addig semmit nem ültethetek oda, mert a kivágáskor csak összetörnék. 
El van száradva a fél fa, ha ilyen ütemben szárad tovább, akkor veszélyessé is válhat. Nem szeretném, hogy a kerítésemet kidöntse, de még a kivágása is veszélyes lesz. 
Lesz mit darálni belőle... csak majd győzzem árammal. 

Annak is utánanéztem, hogy a mézbogyót kell-e metszeni, de nem kell az első kb. 5 évben, utána viszont - azt írják - igényli. Még van időm... 
Úgy látom, hogy nem valami gyors növésű cuccok ezek és úgy döntöttem, hogy szaporítani is akarok belőle, hogy legyen valami mennyisége, akár jól lakni vele, akár berakni belőle legalább 2-3 üveg lekvárt. 
Levágtam belőle egy egyenes ágat tegnap, 3 felé osztottam és bedugdostam a földbe, jól ráhúztam a földet, alig látszik ki. 
Így olvastam egy oldalon, meglátom, hogy lesz-e belőle valami. 

 Tegnap még levittem a hatalmas követ is arra a részre, amit újra felvilláztam valamelyik nap. Megkínlódtam vele, mire beleszuszakoltam a talicskába és amikor a helyére tettem akkor is. Vittem még le további pár követ is, de egyelőre elég lesz ennyi, majd közöttük beültetem növényekkel. 

Kiszedtem a maradék füvet a jujubák körül is, most már egészen emészthetően néz ki a környékük, de tavasszal még lesz harcom a repkénnyel. 

Kiültettem az egyik kigyökerezett sárga-tarka fagyalomat is. Vízben gyökereztettem, mert a tavaszi dugványaim nem sikerültek a szabad földben. Érdekes, a sima fagyal kigyökerezett, de a tarka nem, pedig sokáig az nézett ki sokkal jobban. Majd csinálok ezekről is fotót, csak tegnap valamiért kimaradt a "csúnya" fotózás.

Virágokat fotóztam inkább a csodás őszi, délutáni napfényben. 

A Nerine is egyre szebben kinyílt, majd átviszem a ház elé a meleg, déli oldalra, mert holnapra még erősebb fagyot ígérnek, ma is -1 fok volt reggel. Még meg se néztem, hogy túlélte-e. 

Az Asterek is pompáznak. 

Az őszi krókuszok is csodaszépek. 

Átsütött a nap a tölgylevelű hortenzia levelein. Nagyon szép ez a növény, remélem jövőre már virágot is fogok látni rajta. 

A magnóliám ősszel is szép látvány a kertben. Ez a fa adja a legtöbb mulcsnak való lombot a kertemben. Minden más fám lombja helyben komposztálódik el.