7 fok volt ma reggel... azért ez június közepén már enyhe túlzás. Persze lassan már minden túlzás, ami az időjárással kapcsolatos, annyira szélsőséges lett. Az a hirtelen meleg is túlzás volt, de éppen azon gondolkodtam, hogy milyen jól adaptálódtam én már ehhez, mert jól esett. 

A kertben vannak nagyobb lendületű napok, amikor olyan sok mindent megcsinálok, aztán letöttyedek. Lehet, hogy ez így is természetes, hiszen elfáradok, másrészt megint meg kell szülessen az ötlet, az inspiráció, a hajtóerő a következő nagyobb lépésekhez. Persze, hogy mi a nagy, az teljesen relatív.

Azon is elgondolkodtam, hogy ugyan minek csinálom a helyet az életemben, mert egyfolytában selejtezek. Már a múltkor is megálltam egy kicsit gondolkodni rajta, mert meglepő könnyedséggel dobtam ki dolgokat. Pár hete kezdtem és szinte megkönnyebbüléssel, hogy végre elengedhetem és ez most kifejezett selejtezéssé nőtte ki magát. Majd meglátjuk mi tisztul ki. 

Japán körtékkel szemezek... nem is tudtam, hogy ennyi fajtája van, azt hittem van a Nashi körte 'oszt heló', de nem, sok fajta van és nem is elég egyet ültetni, mert másképp nem porzódnak jól, a leírások szerint. 
Teljesen rákattantam ezekre a nem hazai gyümölcsökre, de a kártevők és a szinte rendszeres tavaszi fagyok a hazai gyümölcsöket már nagyon károsítják. 
Azért egy almafába még befektetek, de ezekkel úgy gondolom tele is lesz a kert. 

Most viszont a csodálatosan kék borzaskatákkal van tele. Lassan elnyílnak, már egyre több termésgubó van rajtuk, lassan ki lehet szedni. Csak párat hagyok beérni, mert ennyi virágból jövőre már egész borzaskata dzsungelem lenne. 

Elza. :) Nagy nehezen sikerült lefotózni a MacskaNőt, mert már megint "Nefotózgassá'engem!' üzemmódban van. :))))

Herkuló simire vár, mint mindig. Szépen gyógyul a CicaÚr, itt kicsit szomorkásnak tűnik, de nem az, sokkal jobban érzi magát. A műtét óta eltelt már több, mint két hét, enni is tud és már játszott is valamelyik nap. :)

Böbike megint bejön aludni, úgy tűnik elég volt neki az állandó kinti éberségből. Itt éppen dumálgatott valamit, nem tudom mit, de nagyon magyarázott valamit, válaszolgattam neki és ő is, de szerintem közben aludt. :))))

Tegnap délután kaptunk egy kis záport, nem esett sok, de vagy fél óráig esett az eső és jól lehűlt a levegő, 30 fokról lezuhant nem egészen egy óra alatt 18 fokra. 
Azért is örülök, mert egyáltalán nem volt ez előrejelzésben eső és már porzott a kert, minden nagyon szomjazott. Nem áztatta el a kertet, de 2022. óta tudom, hogy a növények azt a harmatot is használják, ami reggel a leveleken van, tehát minden csepp víz számít, a kis eső is, mert abból ők sokáig el tudnak gazdálkodni. 
Ez a picurkával több, mint 3 mm eső most ajándék volt, egy felüdülés a kertnek, ami egyébként nagyon szép most, buja, virágzó, a veteményesben szépen növekvő... jó most végignézni a kerten. Remélem így is marad és nem lesz nagyon száraz a nyár. 

Annyira finom volt a kapormártás, amit valamelyik nap készítettem, hogy szedtem be kaprot a fagyasztóba is. Nem adja vissza a kép, hogy ez milyen sok, 3 adag mártásra való lett belőle. Nem kell több, bár nagyon szeretem, de nem egy mindennapi étel, ritkán eszem, de akkor nagyon jól esik.

Már az új hagymákat fogyasztom, ilyen szép nagyok már. 

Végül két citronella maradt életben, őket kiültettem nagy cserépbe. Keverék talajt csináltam nekik, bolti földbe kevertem homokot és kerti földet, de olyan lett, mint az iszap. Nem tetszik, de most már megnézem hogy fejlődnek majd benne, ha nagyon muszáj, csak akkor fogom átültetni. 
A citronellával az volt az idei tanulságom (először próbáltam), hogy nem érdemes olyan hamar elvetni, mert nem fejlődik a hidegben. Hiába a szobában neveltem, az ablakban akkor is hűvösebb van és kora tavasszal, ha a nap nem süt, akkor nem jó neki. 

Az ünnep alatt főztem egy jó kis gulyást kinn az udvaron. Éppen itt az ideje, hogy főzőcskére is használjam a kertet. A kis üstháznak még csinálok majd helyet a kis pecóban, amire apu csinált nekem ajtót. Ha ott fogom tartani, akkor jobban kéznél lesz, onnan bármikor könnyedén elővehetem. Lassan ez is kialakul, majd a rostonsütő helyét kell még megtalálni. Ha pedig lefedetném a teraszt, akkor az összes cucc állandóan kinn maradhatna, tulajdonképpen az lenne a kényelmes, akkor télen is bármikor kimehetnék főzőcskézni... bár így is kimehetek bármikor. Nem kell sok előkészület hozzá most sem. 

És akkor a virágok. 
Törökszegfűk hada van a kertben. 

Erdei tisztesfű, ezt az erdőből hoztam, állítólag a levele megfőzve gombaízű, de még nem próbáltam ki. 

A nagyon színeváltó rózsám... és a mellettem lévő földön is felbálázták a szénát, olyan szép most. 

Futórózsa, az idén nagyot nőtt, már egész magasan van a boltíven. 

Ez is futórózsa, de bokrosra neveltem. Ez a legszebb rózsám. 

A törökszegfű hadak egy másik része. 

Borzaskata hadak is vannak és még lesznek is, majd mutatom. :)

Böbike már haza se jön... valamelyik nap már halálra aggódtam magam, hogy mi van. Előző nap se jött be, se reggelizni, se vacsizni, de legalább párszor megmutatta magát az udvarban. Sose tudni hol vannak, pedig itt vannak a közelben és szemmel tartanak, de teljesen láthatatlanok tudnak lenni. 
A múltkor Elzától majdnem frászt kaptam, mentem összekötni az óriás liliomokat és onnan ugrott elő... ő is megijedt tőlem, mert aludt és felébresztettem. 

Böbét nem tudom, hogy hol henyélget napközben, de nemcsak, hogy egy nap nem jött be enni se, a következő reggel se mutatta meg magát.Önellátó lett a Cocó, szerintem vadászgat és nem éhes. Végül csak délben került elő, akkor bejött, evett pár falatot, kicsit eldőlt itt a szőnyegen, aztán megint kiment. 
Viszont utána már itt volt az udvaron, másik nap meg egész nap benn aludt. Azt hiszem akkor jön be, amikor kimerül a sok éberségben, mert azért kinn figyelnie kell. Látom rajta, amikor benn alszik, hogy nagyon fáradt, ki van dőlve teljesen. :) 
Itt éppen az udvaron húzza a lóbőrt. 

Akármi is lett a Nyenyerével, akkor is egy áldás a cicáimnak, amióta nincs itt, nagyon terrorizálta őket, pedig szegénykém, ő volt itt a kakukktojás. 

Kijavult a verandán az ajtóm is, na persze nem magától, hanem apu csinálta meg... megint... mert egyszer már megcsinálta, de a sarokvas, ami tartja elmozdult és az ajtó eleje megint leült és csúszott a járólapon, ami baromi idegesítő volt. Úgy jöttem-mentem, hogy mindig megemeltem az ajtót...
Most apu másképp oldotta meg, ez már nem tud kimozdulni, csak ha kiszakad az egész ajtótok, arra meg remélem nem kerül sor. 
Aztán persze jött belőle a másik probléma, nem záródott be kilinccsel sem, csak ha nagyot taszítottam rajta. Elmentem vettem bele egy új zárat és most már jó.

Kertészkedni nem igazán tudok ebben a melegben, leginkább locsolok, reggel is, este is.
Egy kis virágot ültettem át valamelyik reggel, mert évek óta rossz helyen van és egyre rosszabb a helye, mert körülötte nőnek a többiek.  Már nem is tudtam a nevét, pedig nagy vadászatban voltam érte... sőt, magról is vetettem, ki kellett keresni. Kecses kékcsillag. 
Meglátom, hogy az új helyén majd szeretni fogja-e. 

Tátikák, közben a zsályát is visszavágtam már. 

Ezek a díszhagymák igazi meglepetés itt, tavaly egyáltalán nem virágoztak. 

Clematis 'Hagley hybrid,', kedden megint lehet menni a LIDL-be Clematisért, remélem lesz olyan, ami még nincs nekem. 

A törökszegfűk tele vannak gyöngyház lepkékkel. Két nagy telepet is lefilmeztem, feltöltöttem őket a YT-ra, nagyon sokan vannak. Megnéztem, hogy milyen ennek a lepkének a hernyója, de nem láttam itt a kertben és mégis mennyien vannak.  

Még a réti szegfűk is nagyon szépek. 

Ez a rózsám nagyon szép most, úgy változtatja a színét a sárga és a vörös között, hogy minden nap olyan, mintha másik rózsám nyílna. 

Borzaskaták, tele van velük a kert, imádom a színét.