Nem az én napom ez a mai. Tényleg nem. Mára tele voltam tervekkel, ehhez képest délután 2 óra van, a fotelben ülök, ölemben a gép és itt írogatok. 
Nem tudom mi a manó van, de élni sincs kedvem és még ahhoz képest is sikerült lehangolnom magam kinn a kertben. 

Ma kirándulni szerettem volna menni, két helyet is kinéztem. Lehet, hogy ez volt a baj, hogy egyikre tudtam igazán ráhangolódni és az idő se lett olyan űberfaszagányos, mint tegnap volt. Reggel -5 fok volt és nem is engedett ki a fagy, tegnap meg tavasz volt. Végül nem mentem kirándulni, helyette főztem egy annyira szar kaját, hogy úgy ahogy volt kiöntöttem a WC-be. Nem részletezem, na meg nem is tudom gondoltam, amikor kísérletre adtam a fejem, tudhattam volna, hogy nem illenek össze a dolgok... és ugyanazzal az erővel akár jót is csinálhattam volna. 

Aztán gondoltam, hogy ha már így esett a dolog, azért a nap süt és a kertbe még mindig kimehetek. Ki is mentem, elkezdtem összegereblyézni a tuják alatt a lehullott leveleiket és terméseiket, aztán valahogy elfogyott belőlem a kakaó. 3 vödör cuccot elhordtam a kerítés tövéhez szórtam szét, abban a reményben, hogy majd a gyomot visszanyomja, mert a tuják alatt tényleg nem nő meg szinte semmi. Kíváncsi vagyok rá, hogy mi lesz... lehet, csak elhordtam a szemetet egyik helyről a másikra. 

És végignéztem a kerten is... olyan lehangoló. Mintha semmit nem csináltam volna itt a 2,5-3 év alatt. Persze tudom, nyáron gondoltam is rá, hogy milyen szép és hogy télen erre emlékezni kell, mert tavaly télen még ilyenebb volt, de akkor is. 

Kerestem is gyorsan képeket, 2019-2020-2021-ből. Tavalyról nem találtam abból a szögből, de azért látszik a változás, kicsit meg is vigasztalódtam tőle. 
Ez a nagy ól volt a kertben, ami 2019. tavaszán lebontásra került, a hely tele volt trágyával, mert állatokat tartottak benne. 

2020-ban az ól helyére tökféléket, padlizsánt és kukoricát ültettem, hogy zabálják ki a trágyát a talajból, rengeteg sütőtököm volt és az olasz rózsapadlizsán is nagyon szerette. A Cosmos viszont marha nagyra nőtt, de nem virágzott benne. És a kilátás is megnyílt a hegyekre. 

Ez pedig tavalyi, kicsit más szögből, de ez a legközelebbi, amin látni lehet, hogy bevirágosodott az a rész évelőkkel. Még nem biztos, hogy így marad, 

Legalább annyit megtettem ma, hogy a tegnapi szerzeményeket tettem cserépbe... mert már megint voltam a Lidl-ben, most nem kifejezetten dudvát venni. Böbikének akartam hozni cicakaját, de nem tudom mi van, se a múlt héten, se most nem volt egy darab alutálcás Coshida sem. Pedig a Cocó azt szereti. 
Vettem egy piros sásliliomot, egy sárga Heleniumot, rózsaszínű Phloxot, (szerintem már van, de majd virágzáskor kiderül), meg egy lila valamit. Kis gumói vannak, lenn van már a pincében, amikor kinyílik úgyis megmutatom majd. 

A Joshua Tree nincs messze Los Angelestől, ezért ha valaki csak LA-ba utazik, akkor is könnyen ellátogathat ebbe a nemzeti parkba. 
A nevét a képeken is látható joshua fákról kapta, amik tömegesen élnek itt. Mi csavarogtunk kicsit először a park bejárata környékén, aztán a Hidden Valley-ben túráztunk és megnéztük a Skull Rock-ot is. 
A Parkot 1936-ban alapította Roosevelt elnök, pár hónappal azután, hogy - egy családi história szerint - a Rejtett Völgy bejáratát berobbantotta Bill Keys, megnyitva ezzel a völgyet. Mindezt azért, mivel a völgy olyan sokáig elzárt volt, az itt élő érintetlen füvek buja és bő legelőt adtak szarvasmarháinak. Ki tudja mekkora hatással volt ez az egész élővilágra és a sivatagra? Az igaz, hogy nélküle nem láthattuk volna ezt a csodálatos helyet. 
A joshua fa csak itt él meg ezen a különleges klímán és bár az idegenvezető azt mondta, hogy mindenütt lehet magot kapni, én sehol sem találtam, mert megpróbálkoztam volna vele, hogy kihajtassam itthon. 

-10 fok van ma reggel kinn, derült idő, dér. Most már a mai nap lett az idei tél leghidegebb napja. 

DE! Már lassan január közepében vagyunk! Ez is valami, a február rövid lesz, ha az idő engedi, akkor megyek ki a kertbe metszeni a szilvafákat, mert a tavalyi nagyobb alakítás után rengeteg vadhajtást hoztak.
Utána meg már itt a tavasz, március elején már lehet ültetni a palántákat és az már kertészkedés! És jönni fognak a hóvirágok, sőt lehet, hogy már februárban (de csak optimista vagyok, itt később szoktak kibújni). 
Be vagyok már sózva! 

Elkezdtem fonni egy ovális kosárnak valót, de rájöttem, hogy tulajdonképpen nem jó a papír, amit használok. 
Összesodortam rengeteg TV újságot, mert van belőle bőven, de miután fontam a múltkor másból is, most már látom, hogy nem jó rá a színes RTV fényes papírja. Ezt is ki kell tapasztalni. Még a szálirányát se néztem meg ennél a papírnál... 
A rengeteg megsodort pálcát pedig  majd elhasználom gyakorlónak, amikor új mintákat próbálok ki. 
Az  ovális fonás egyébként nem is annyira szörnyű, mint első látásra kinézett, ha lesz időm, akkor be is fejezem, de nem ezt a TV újságból indult darabot, hanem másikat kezdtem már.