Hoztam pár képet az Árnyas kertből, végre színesedik. 

Az egész látkép volt valamelyik nap, de azért beteszem ide is. 

Az idén elég későn kezdtek el hajtani a szép, színes tűzgyöngyvirágok. Máskor alig viseli meg őket a hideg, de ez a tél úgy tűnik hűvösebb volt, mint amit jól tudnak tolerálni, főleg a tavaszi tél. Lassan ott tartunk, hogy a növények nem a telet nem bírják, hanem a tavaszi fagyokat. 

Nyílnak már az erdei indás ínfüvek is, ezek nem boltiak, azok sajnos nálam kipusztulni látszanak. Eltűnt a bordó, foltos levelű is a kertből és a rózsaszín virágú is. 
Valami kis csökevény van a bokrok alatt, a múltkor láttam, de alig él, ezek meg vígan bírják és szépen szaporodnak is, sőt, kordában is kell őket tartanom.

Ide majd hozok be a nagyon zöldessárga tűzgyöngyvirágból, hogy a rikító színével kicsit megbontsa a látványt, de majd fel fogja dobni a hortenzia (Macrophylla) is, amikor kivirágzik. (bal oldalon látszik, most még éppen csak hajt).

Törpefenyő, lassan fejlődik itt, majd adok már neki trágyát, de alapvetően szerintem több nedvességet kérne. Sokszor hordok rá vizet, de még többre lenne szüksége. 
A képen fölötte látszanak az erdei tisztesfű levelei, ez kb. 50-60 centisre fog nőni és nagyon szép bordó virágai lesznek. 

Színesednek a püspöksüveg levelei is, ezt a növényt egyre jobban értékelem, minden formájában szép és még télen is kitartanak a levelei.  

Indulnak az árnyékliliomok is, sokféle van. Nemcsak itt, hanem az egész kertben rengeteg van, sajnos egyet veszítettem, azt tavaly a csigák annyira tönkretették, hogy az idén már tudott előjönni. 

Itt már az eredi pajzsika is kigurul lassan. Látszanak a mindenütt előbújó japán szellőrózsa hajtásai is, ezeket majd alaposan meg kell ritkítanom, mert már elnyomják a többi növényt. 

Ezeket óriás árnyékliliomoknak vettem, eddig nem vettem észre, hogy nagyon óriások lennének, de nem tudom mennyi idő kell, hogy kifejlődjenek. Idén már ígéretesebbnek tűnnek a hajtásaik alapján, de az eddigi tapasztalatom az, hogy kell nekik pár év, mire tényleg megmutatják, hogy milyen csodásak tudnak lenni. 

Ez állítólag struccpáfrány, sajnos nem írtam fel a nevét, amikor vettem (de az is lehet, hogy kaptam), de ha stuccpáfrány, akkor nagyon örülök neki. Mögötte mahónia, gyöngyvirágok, sárga árvacsalán és a kép jobb felső sarkában halványan látszik egy téli jázmin is, ami még kicsike, de már most gondolkodom, hogy esetleg máshová kéne tenni, mert nem biztos, hogy el fog ott férni.
És most vettem észre, hogy ebből a páfrányból van egy kisebb is, a mahóniába belenőve, szaporodik, ennek nagyon örülök. Emlékszem egyébként, hogy nyár végén elég hamar eltűntek a levelei, azt hittem kiszáradt, de nem, a struccpáfrány állítólag így működik. 

Hajtanak a gyöngyvirágok, a tollbugák és a lizinka is, na meg a fürtös gyöngyike, az kb. mindenütt jól érzi magát.

Ebből a nagyon sárgászöldből fogok vinni kicsit hátrébb is, nagyon ki tudja emelni a többi színt is. Itt is tollbugák, páfrány, tűzgyöngyvirágok és a bal oldalon egy metszéskor ledugott ágacskából kinőtt cserjés, Annabelle hortenzia. 

Megélnek ezen az árnyékos helyen a haranglábak is. A kép bal oldalán az a sok apró, azok gombák, de azon a részen jönnek már elő a szárnyastermésű borkórók is, de még kicsik, nem igazán fotózhatók, csak pár kis csipkés levélke látszik. Nem is tudom, hogy egyáltalán majd itt maradnak-e. Azt is böngészni szoktam itt, hogy esetleg lett-e magoncom belőle, de még nem látok. 

Majd szépen kialakul ez, felnőnek és még jobban beszínesítik a tollbugák és a mostani lapos képet majd a felnövő cserjés hortenziák is teljesen át fogják alakítani, de a Macrophyllák is (kettő van ott) színesíteni fogják az egészet. 

Úgy szeretem bogarászni, hogy mi hol növekszik benne. :)