Csak megjegyzem, hogy mára kiengedett az idő, reggel fagy sem volt, +2 fok volt reggel, viszont jött egy hidegfront és olyan eszeveszett szélvihar van, hogy az borzasztó. Borús az idő, a levegő nem lenne hideg, de a szél nagyon rossz. 
Nincs kedvem kimenni, csak a madáretetőket raktam meg, de úgy látom, nincsenek itt, biztos nekik sincs kedvük repülni ebben a bolond nagy szélben. 

Elkészült az első ovális kosaram. Nem volt sokkal bonyolultabb, mint a kerek, inkább a papírral bajlódok. Valamiért nem olyan szépek a pálcák a fonás után, mint amit a videókon látok. Nekem jobban törnek, nem maradnak olyan szép egyenletesek. 
A színes RTV papírjával már felhagytam, de azt hiszem kell még kísérleteznem egy darabig, hogy melyik lesz a jó és persze a fonást is kell gyakorolnom, mert ennek a kosárnak az alján is vannak laza sorok, amitől nem olyan szép és ebben is rontottam, van ahol rosszul kerültem meg a vezető pálcát, de hát erre való a gyakorlás. 

A kosár egyébként szép nagy lett, 27*21 centis, a magassága pedig 16 cm. 

Nem az én napom ez a mai. Tényleg nem. Mára tele voltam tervekkel, ehhez képest délután 2 óra van, a fotelben ülök, ölemben a gép és itt írogatok. 
Nem tudom mi a manó van, de élni sincs kedvem és még ahhoz képest is sikerült lehangolnom magam kinn a kertben. 

Ma kirándulni szerettem volna menni, két helyet is kinéztem. Lehet, hogy ez volt a baj, hogy egyikre tudtam igazán ráhangolódni és az idő se lett olyan űberfaszagányos, mint tegnap volt. Reggel -5 fok volt és nem is engedett ki a fagy, tegnap meg tavasz volt. Végül nem mentem kirándulni, helyette főztem egy annyira szar kaját, hogy úgy ahogy volt kiöntöttem a WC-be. Nem részletezem, na meg nem is tudom gondoltam, amikor kísérletre adtam a fejem, tudhattam volna, hogy nem illenek össze a dolgok... és ugyanazzal az erővel akár jót is csinálhattam volna. 

Aztán gondoltam, hogy ha már így esett a dolog, azért a nap süt és a kertbe még mindig kimehetek. Ki is mentem, elkezdtem összegereblyézni a tuják alatt a lehullott leveleiket és terméseiket, aztán valahogy elfogyott belőlem a kakaó. 3 vödör cuccot elhordtam a kerítés tövéhez szórtam szét, abban a reményben, hogy majd a gyomot visszanyomja, mert a tuják alatt tényleg nem nő meg szinte semmi. Kíváncsi vagyok rá, hogy mi lesz... lehet, csak elhordtam a szemetet egyik helyről a másikra. 

És végignéztem a kerten is... olyan lehangoló. Mintha semmit nem csináltam volna itt a 2,5-3 év alatt. Persze tudom, nyáron gondoltam is rá, hogy milyen szép és hogy télen erre emlékezni kell, mert tavaly télen még ilyenebb volt, de akkor is. 

Kerestem is gyorsan képeket, 2019-2020-2021-ből. Tavalyról nem találtam abból a szögből, de azért látszik a változás, kicsit meg is vigasztalódtam tőle. 
Ez a nagy ól volt a kertben, ami 2019. tavaszán lebontásra került, a hely tele volt trágyával, mert állatokat tartottak benne. 

2020-ban az ól helyére tökféléket, padlizsánt és kukoricát ültettem, hogy zabálják ki a trágyát a talajból, rengeteg sütőtököm volt és az olasz rózsapadlizsán is nagyon szerette. A Cosmos viszont marha nagyra nőtt, de nem virágzott benne. És a kilátás is megnyílt a hegyekre. 

Ez pedig tavalyi, kicsit más szögből, de ez a legközelebbi, amin látni lehet, hogy bevirágosodott az a rész évelőkkel. Még nem biztos, hogy így marad, 

Legalább annyit megtettem ma, hogy a tegnapi szerzeményeket tettem cserépbe... mert már megint voltam a Lidl-ben, most nem kifejezetten dudvát venni. Böbikének akartam hozni cicakaját, de nem tudom mi van, se a múlt héten, se most nem volt egy darab alutálcás Coshida sem. Pedig a Cocó azt szereti. 
Vettem egy piros sásliliomot, egy sárga Heleniumot, rózsaszínű Phloxot, (szerintem már van, de majd virágzáskor kiderül), meg egy lila valamit. Kis gumói vannak, lenn van már a pincében, amikor kinyílik úgyis megmutatom majd.