Tegnap kimentem a hóesésben sétálni egyet az erdő felé. Ha már így át kellett szerveznem miatta az egész programomat, legalább legyen benne valami szép is. 
Tegnap Pestre akartam menni, lett volna intéznivalóm, de lemondtam, mert kora reggel esélytelen lett volna elindulni, akkora hó volt és annyira szakadt.  

Gondolkodtam, hogy ha már így esett, akkor kiélvezkedem magam a hóban és építek egy hóembert is, de mire visszaértem az erdőből, már nagyon nedves volt a hó, az is ami éppen esett és az is összelottyadt ami már lenn volt. Túl vizes volt, nem volt már értelme hozzáfogni. Helyette ki tudtam viszont állni az autóval, az igaz, hogy amikor elindultam vele, akkor meg-megcsusszant, de nem volt korrigálhatatlan. Bementem ide a közeli városba egy Foxpost automatába, mert megjött a csomagom. 
Most úgy tűnik megint nagyon beindult a "pszichózós" időszakom, mert csupa ilyen témájú cuccot rendeltem. Ezúttal "Hipnotikus nyelvi minták" kártyák jöttek. 
Könyveket is rendeltem, azok már itt vannak (mind pszichós), nem fogok unatkozni a télen és legalább kielégül ez a másik (mármint a kerten túli) vesszőparipám is. 

Az erdőbe nem mentem be túl messze, mert annyira recsegtek-ropogtak a fák, rengeteg kidőlt fa is volt és a hó súlya alatt letört ág. Nem volt kedvem ott megpurcanni, ha rám dőlt volna egy fa... 
Egyébként olyan jó volt, egy darabig láttam két lábnyomot, ami befelé jött, végül azt is megláttam, hogy az egyik házikótól indultak. Utána semmi, csak a sima, frissen hullott szűz hó. Én tapostam bele a saját nyomaimat és olyan jó érzés volt tök egyedül kinn lenni és meghódítani a friss havat. 
Aztán visszafelé jövet jött egy autó, ami elrontotta a feelinget, viszont a keréknyomban kényelmesebb volt visszabattyogni. 

A patakban nem volt túl sok víz, ez azt mutatja, hogy fenn a Mátrában nem olvad a hó. Van, amikor nem lehet rajta átmenni. 

... a szó szaros értelmében. 

Tegnap nem tudom mi történhetett, de a Böbe olyan szaros hátsóval jött be, hogy majdnem elájultam amikor megláttam. 
Gőzöm sincs, hogy tudta ennyire összekenni magát, olyan volt, mintha beleült volna a saját nagy rakás kakijába... lehet, hogy valami megijesztette? Vagy nem tudott elég mély gödröt ásni magának? 
Nem hittem volna, hogy valaha egy macska szaros hátsóját fogom törölgetni, de muszáj volt róla letörölnöm legalább a nagyját. Hát mit mondjak... ki voltam akadva, de a Böbe is. Ráadásul kimentem kidobni az első adag papírt és utána nem tudtam megfogni a kis hülyét. Menekült előlem, én meg kergettem végig a lakáson, aztán végül békén hagytam egy ideig, mert már mind a ketten meg voltunk vadulva.  Mikor lenyugodott egy kicsit, akkor megint elkaptam a grabancát és letöröltem még amit tudtam róla, utána meg már megmosakodott. A cicák nagyon tiszták, Böbi is mindig olyan, mint a patyolat, de most... mint aki seggel belelógott a pöcegödörbe.
Jó nagy szellőztetést csináltam utána, végigvizslattam a szőnyeget is, hogy esetleg leült-e valahová, de szerencsére nem lett kakis semmi. 
Kicsit meg voltam ijedve, nehogy hasmarsos betegség legyen, de úgy tűnik nincs semmi baj. 

Zuhog a hó... tegnap este kezdte nagy esővel, ami aztán átment havazásba. Egész éjjel esett, most is szakad, legalább 10 centi hó esett. Gyönyörű, de... már nem is ágálok ellene, mert minek? Úgy tűnik, hogy tavaly nyár vége óta a csapadék a főszereplő. 
Már kinn voltam kora reggel, eltoltam a havat a kapuból és előle, mert kis emelkedő van ott és nekem ma ki kell állnom az autóval, akármi lesz is. 

A napokban festettem új jelölőpálcákat is a kertbe. Egyrészt elfogytak már, másrészt ez az időjárás szerintem megeszi azokat is, amik kinn vannak, harmadrészt már nagyon nem stimmeltek a színek. Az idén annyi növényt ültettem ki, hogy alig győztem ledugdosni melléjük a pálcákat és nemcsak a színekkel nem törődtem már, hanem van kinn egy csomó sima, festetlen pálca is. Végül is a funkciójukat betöltik, de azért jobban szeretem, ha a virágnak megfelelő színű pálca van leszúrva. Segít megjegyezni, hogy hol milyen növény van. 

Valamelyik nap vágtam kinn új pálcákat is, de azok még száradnak benn a pincében. Talán tavaszra azokat is meg tudom majd festeni. 

Ma reggelre megint esett a hó. Kb. 3-4 centi lehet, nagyon szép, tiszta, szűz hó, ahogy kinézek, még az úton se ment egy autó se ma reggel, még a vadászok se jártak erre. 
Szóval szép, de annyira elég lenne már a csapadékból. Ma egész napra esőt, ónos esőt és havas esőt ígértek, de még holnapra is. Szerintem ha tavasztól egészen őszig nem lesz eső, attól, hogy a kút kiürül (mint tavaly) nem kell félnem. Márpedig sanszos, hogy ezt a borzasztóan esős időt valami nagyon száraz tavasz és nyár fogja követni. Még mindig jobb lenne, mintha ilyen csapadékos maradna az idő. Ha ez így megy tovább, akkor veteményezés helyett iszapbirkózó versenyeket fogok szervezni a kertbe. 

Macskafronton a helyzet borzasztóvá kezd válni. A MókaKépű válogat... ő, aki lopakodó korában olyan mohón kapkodta fel itt nekem hátul egyesével a többiek által széthullajtott tápot, hogy egyszer még egy poloskát is felkapott, na ő válogat. 
Kitettem elé egy nagy doboz kaját és nem kellett neki. Ül és másikra vár. 
Nem adok másikat, majd ha éhes lesz, akkor eszik. Nehezen állom meg, de valahogy kordában kell tartanom őket, már így is a fejemre nőttek. 
A száraz kajára úgy néznek, mintha valami szemetet raknék eléjük... 2000 Ft felett van kilója és nem nézik ételnek. 

A Nyenyere (ez lett a kis dumálós új cica neve) teljesen beköltözött, szerintem elfoglalhatta valamelyik dobozt, mert ő az első reggel, aki megjelenik. Ahogy meghallja, hogy húzom a rolót, vagy akár csak a villanyt kapcsolom, már itt nyerereg és követeli a kaját, a simit és nagyon be szeretne jönni, de meg kell elégednie azzal, hogy helyet talált nálam. 
El kell majd vinnem ivartalaníttatni, de csak tavasszal, mert nem tudom őt hová tenni, amíg lábadozik. Be nem hozom, mert akkor az életben nem rakom ki innen többet és Böbe is kiborulna. Őszintén remélem, hogy addig nem fog tüzelni, ha igen, akkor lesz egy rakás kiscicánk is. De azt hiszem, hogy a Nyenyere még fiatal cica lehet, mert elég kicsike. Herkules viszont már szagolgatta őt... sikerült lekapni a CicaUrat a kidugott nyelvével, hogy le nem fagy neki ebben a hidegben. :)))))

Ez pedig a Böbe, na neki aztán esze ágában sincs kimenni. Egész nap benn tanyázik, néha látványosan unatkozik, olyankor kilököm egy kicsit az udvarra és akkor engedem be, amikor már fázik a MacskaBunda. Elzával ugyanígy szoktam, amikor már kényszeresen dörömböl az ajtón, akkor kitessékelem. Nem állapot ez a bent se jó, meg kint se jó. 

 Elza állandóan dörömböl, ha éhes, ha menni akar kifelé, ha unatkozik, ezért mostanában megint kidörömbölök válaszként. Legutóbb ettől abbahagyta egy időre a dörömbölést, de alapvetően Elza kommunikációs eszköze az ajtó lett. :))))
Itt Elza a bungiban ül, amit a Böbének vettem, de nem kellett neki, Elza meg imádja. Itt most valamiért nagyon rosszarcú, ki tudja mi baja van megint, Elza folyton pukkad valamiért és nagyon irigy is a Böbére és minden az arcára van írva. Egyik cicámnak sincs ennyi arckifejezése, mint Elzának... és mondja valaki, hogy nincs ezeknek lelkük!