Azt hiszem az idén a veteményesben fogok rengeteg időt tölteni, mert az aprószulák annyira elszaporodott, hogy nem is tudom mi a csudát kéne csinálni vele. 
Csak azt tudom tenni, hogy folyton elvágom és gyengítem, de gyanítom, hogy nem én leszek a nyerő... ha megint olyan kánikulás nyár lesz, mint tavaly, akkor minél melegebb és viselhetetlenebb lesz az időjárás, annál jobban le lesz tojva a szulák meg az ő hossza. :D :D 

Ki fogom már próbálni (előbb-utóbb) a homeopátiás módszert, hogy kiszárítom a növényt, elégetem és a hamuját (persze leszűrve) vízbe teszem és bepermetezem vele az élő növényt. 
Ez így elég fekete mágiásan hangzik, de a homeopátia nagyon sok dologban működik, persze ez az ötlet a netről van és lehet, hogy csak úgy leírta valaki és köze nincs a homeopátiához, de hátha lesz egy lüke, aki kipróbálja, de végül is mennyibe tart? Ha nem működött, akkor majd nevetek egy jót magamon és a hiszékenységemen, ha működik, akkor meg elkönyvelem, hogy vannak égen s földön olyan dolgok, amiket még nem értünk.

Lekaszáltam a füvet a kert végében és nagyon elégedett vagyok magammal. Már a térdemen felül ért, nem is lett szép a kaszálás, inkább kaszabolás itt-ott, legközelebb nem hagyom ennyire megnőni. 
Ez a kert nem annyira mutogatott része, de majd elérek egyszer ide is a tervezéssel és a szépészettel, ilyen nagy volt a fű. Felszedtem a geotextilt és alatta is lekaszáltam, úgy hatékonyabban irtja ki maga alatt a gyomot. 

Még vannak maradék faágak is ott, de majd bekerülnek az aprítóba azok is onnan. 

Ez pedig a kaszám. Volt kérés kommentben, hogy mutassam meg. Ez egy ALKO kasza, még Kerti Mazsola koromban vettem. Dohogtam is már miatta, hogy ezt javasolták a boltban, annak ellenére, hogy kihangsúlyoztam, hogy nekem kell, szeretném elbírni. Nomost ez a kasza 9,1 kg üres benzintartállyal. Nem volt az a pali normális, hogy egy 163 centis csajnak egy ekkora kaszát javasol. 
Arról már nem is beszélve, hogy rossz is volt, azzal kellett kezdeni, hogy porlasztó csere... na mindegy is, régen volt, azóta jól működik, de marha nehéz. Adott hozzá olyan damilt, ami nem bele való... vagy egy rafinált alak volt, vagy ugyanannyira volt mazsola, mint én. 
Gondoltam már, hogy veszek egy másikat, de akkor itt állna egy működő kasza, mert nem használnám, ami pocsékolás lenne. Eladni szerintem már nem érné meg. Szóval Böhömkével kaszálok, amíg bírom, vagy amíg bírja, de hatodik éve bírja. 

Volt még lelkierőm összegyűjteni is, rengeteg zöld fű lett belőle. Fel is használtam mulcsnak, körberaktam a mézbogyókat, a nemrég kiültetett téli bangitát, a jujubákat, a hólyagvessző teljes ágyását, tehát minden növény köré jutott belőle és még egy másik ágyásba is maradt az átültetett japán gyöngyvessző köré. És mindezt vastagon. 
Ennek most azért örülök, mert az a rész olyan gondozatlan volt mindig a kertben, eléggé elvadult és gyomos, de az idén jutott időm kiszedni belőle a rengeteg gyomot (az is visszament mulcsnak) és most megkapta ezt a vastag fűtakarót is, talán nem vadul el megint annyira.

Lehoztam az egyik  jujuba környékére az egyik darab agroszövetet is, mert a kerek repkény már megint nagyon beindult. Nem tudtam ez egészet letakarni, de majd ami kilóg alóla, azt felkapálom onnan. 
A másik darab agroszövetet félbehajtottam hosszában és fenn a szőlőnél terítettem le, ott is a repkény miatt. 

Ez a kis vékony "bot" (balra) a jujuba, egyetlen hajtás van rajta eddig. Nem is tudom... nincs szerencsém ezekkel a gyümölcsfákkal, vagy valamit nagyon rosszul csinálok. 

Nagy ez a kert, nem mindig jut időm-energiám minden részre és némelyik időnként egészen elszabadul és akkor már nehéz megint helyrekalapálni. 

Már azt is kinéztem, hogy hová kerül majd a következő fű adag. Van egy másik ágyás is, ami ilyen szempontból mostohagyerek volt. Növény is férne még bele, de a talaja se a legjobb. Azon a részen egy csomó tégla és törmelék volt ledobálva, meg kerítés darabkák, amiket felszedtem, de az apró törmelék ott maradt, ráadásul szulákos nagyon, agyagos is nagyon... szóval beton, amikor kiszárad.
Majd az a fű megy ide, amit a ház előtt lekaszálok, de a fűnyírót is lehetne már megint tolni, pedig a múlt csütörtökön vágtam le... tényleg szemmel is látni, hogy a nő a fű, de legalább szép.

Egy csomó növényt átültettem megint. Kiástam a vattacukorfüvet, mert nem volt igazán jó helye ott, hol eddig volt, mert délelőtt árnyékban volt. 
Kiültettem egy egész nap napos részre, remélem ott látványosabb lesz és hamarabb hozza majd a nagy vattacukor virágszárakat is. A régi helyén csak őszre mutatott valamicskét. 

Átültettem pár csatavirág magoncot is, amik nem jó helyen keltek ki. Több helyre is vittem a kertben, picikék, remélem megmaradnak. 
Valamelyik nap emlegettem a szinte neon színű, nagyon sárgászöld tűzgyöngyvirágot is. Abból is ültettem át az Árnyas kertnek a hátsó részébe. Egy nagy, elöregedett torzsát vettem le róla, amin sok apró hajtás volt, abból vettem le, mivel azonban sok volt, így csináltam egy "iskolát" is, ahová beültettem őket és ha befogannak, akkor majd átültetem végleges helyre. 
Van egy nagy tő májusi szegfűm is, ami sose virágzik, mert az Árnyas kert szélén van, abból is vettem ki és vittem le a jujubák alatti részre. 
Az a rész már geotextillel ki van gyomtalanítva, ezért nem bánnám, ha ez a szegfű elterülne benne és betakarná a talajt. 
És egy most alakuló részre is vittem, oda, ahová a vattacukor füvet is. 
Tavaly ősszel onnan vágattam ki a fiatal diófát és a hely egy jól benapozott rész, kicsit dombos-buckás. Az egyik lejtős oldalát már elkezdtem kialakítani egyszer, de aztán visszavette a gyom. Ősszel megint felvilláztam azt a részt és beleültettem egy csomó (elvileg fehér) íriszt, amiket cseréltem sötétlila törpékért. 
Vannak már benne talajtakaró phloxok is, amiket szintén ősszel ültettem oda és már virágoznak is.
Szóval az idén nagy növényhurcibálás van a kertben, töltöm fel az üres helyeket és új részek alakulnak.

Vannak szépek is a kertben, egyre több... minden nagyon rohamosan  növekszik, egészen elképesztő, amit produkál a kert ilyenkor és még csak most jön majd a java. 

Csodás a salamonpecsét és előtte már milyen nagyra nőtt a medveköröm, mögötte pedig a már nagyon készülődő labdarózsa is látszik, messze távolabb pedig a molyhos madárhúr sűrű párnája is látszik, nemsokára virágozni fog az is. 

Imádom a kökörcsin magot érlelő szárait is. 

Japán gyöngyvessző, nagyon produkálja magát ilyenkor tavasszal. 

Egyvirágú csillaghagyma totális virágzásban. Fölötte a púpliliom növekvő szárai, jobbra pedig egy hatalmas törökszegfű telep van. 

A phloxok igazán kitesznek magukért az idén, de már kezdik az erdei szellőrózsák is a virágzást.