Jó nagy zuhé volt ma reggel. Böbe be volt sózva, pedig egész éjjel kinn volt, bejött enni, aztán megint az ajtóban toporzékolt. Kiengedtem, aztán 5 perc múlva már loholt is be az eső elől. Elza is kinn volt éjjel, de ő reggel már itt várt az ajtóban és szaladt is befelé. A beígért nagy szél még nem ért ide, jó lenne, ha ez így is maradna. 

Úgy tűnik, hogy most kezdődik a cicák csavargós időszaka, mert Herkuló egyre hektikusabban jön, este se jött vacsizni és még ma reggel se láttam a CicaUrat. A helyén sincs... remélem nincs baja. Ilyenkor mindig olyan nyúzottá válik, lefogy, sebesüléseket szed össze... ááááá!

Tegnap megláttam az előkertben, hogy a fehér krókuszok már nagyon készülődnek. Visszanéztem és tavaly február 25-én tettem ki róluk az első fotókat, annak ellenére, hogy február 12-13-a körül voltak a -17 fokos napok... úgy tűnik, hogy ezeknek mindegy. Mert az idén jóval enyhébb az idő, mégsincs előbbre, mint tavaly volt. Mindegy is, végre virág van a kertben és ez már tavaszt jelent, a növények megkezdik az új életüket és most már megállíthatatlanul jön a tavasz! VégreVégreVégre!

Enyhe idő van ma reggelre, 4 fok van kinn, borús, nedves, de nem esett sok eső. Nem esett elég eső, sajnos. Nedves ugyan a talaj, de szerintem csak a teteje, mélyebben biztos nagyon száraz lehet, olyan régen volt normális mennyiségű csapadék. 

Nem tudom más hogy van vele, de nekem már lassan az összes szabadidőmet az teszi ki, hogy növényeket nézegetek. Úgy  kell visszafognom magam, hogy ne rendeljek meg mindent, ami a szemem elé kerül. Már így se tudom, hogy hová fogom tenni, amik majd érkeznek, bár májusig lesz idő előkészíteni egy csomó helyet, hacsak nem válik a talaj betonná. Mert ha kiszárad, a mostani geotextillel letakart részek hamar nagyon keménnyé válhatnak. Meglátom majd, hogy alakul. Ez a kielégítetlen kertészkedhetnék már kezd az agyamra menni. :))))

Nézegettem tegnap a virágmagokat is... hát... azon agyaltam, hogy fogom ezt a rengeteg virágot mind felnevelni. Az egynyáriakat ki fogom tenni a földbe, de nagyon meg kell majd jegyeznem, hogy mi hová került, mert tavaly a nagy szárazság miatt nem keltek ki. Az idén nem szeretnék így járni, mindent öntöznöm kell majd. Vagy kicsi cserepekbe teszem és úgy rakom ki, amikor már kikeltek. Gondolkodtam azon is, hogy ketté vagy háromba vágott WC papír gurigákba teszem őket, sorban be egy nagy műanyag dobozba s abban kelesztem ki, így a gurigával együtt be lehet tenni a talajba. A propagátort azért nem szerettem meg, mert nagyon nehéz belőle kiszedni úgy, hogy a növény ne sérüljön. Nehéz öntözni is a propagátorban, nem egyforma a vízigényük sem a különböző növényeknek... persze lehet, hogy valamit rosszul csinálok, de akkor se szeretem, bár ezt már írtam máskor is.

Láttam viszont egy jó öntözési módszert, a permetezővel nagyon klasszul lehet a vizet is nyomni a növényekre, így nem hajlanak el, amikor még nagyon picikék. Mert a propagátorban tavaly nekem is az is problémát okozott, hogy némelyik pici magonc lefeküdt a földre, amikor öntöztem és el is pusztult tőle. 
Tavaly ilyen volt a propagátor, (még az alja sincs eredetileg kilyukasztva) és nem sok növény maradt meg belőle. Kevés benne a föld, nagyon hamar kiszáradt... ááááá, nem jó, na! 

Elkezdtem levagdosni és visszamulcsolni a tavalyi elszáradt szárakat a lágyszárúakról. Mondjuk nem a kokárdavirággal kellett volna kezdenem, mert azt egyszerűen nem viszi az olló. Végül bevágtam az emésztőgödörbe, amit éppen komposztnak valókkal töltök fel.  
A kúpvirág szára viszont nagyon jól törik és vágható is, azokat összedaraboltam (még nem mindet) és leterítettem a száraz darabokat a nyári orgona alá. Ezek mind mehetnek vissza a talajra. 
Sőt, ősszel azt hiszem az egynyáriakat is visszadarabolom a talajra az évelőágyásokba, ott helyben is el tudnak komposztálódni  és védik is a fagytól az évelőket. 

Nem sok időm volt, mert csak ebédidőben mentem ki, de pl. a lángvirágon már látom az apró hajtásokat és a krizantémokon is. 

Arra gondoltam, hogy a tavaly a komposztra rakott és nem eldarabolt növényeket is össze fogom aprítani és visszarakom az évelőágyásba, hogy tartsa nekem a nedvességet és a gyomokat se engedi kihajtani. 
Viszont szükségem lesz egy machetére, vagy egy éles bárdra, mert az aprítást metszőollóval nem lehet megcsinálni, de egy nagy, éles bozótvágókéssel könnyen összevagdoshatnám a növényi darabokat. Emiatt nem fogok nem fogok szecskázót venni, annyi nincs és egyébként is azt olvasom ezekről az aprítókról, hogy állandóan beakadnak még az ágakkal is és tisztogatni kell.
Szóval kell valami, amivel egy tőkére rakva könnyen összedarabolom az elszáradt vagy zöld növényi részeket.