Ma sem voltam tétlen, reggel elkészítettem az ebédet, sütöttem egy kis karajt grillfűszerrel. Szeretem az ALDI-s grill fűszerkeveréket, azzal szórtam meg. 
Aztán kiszedtem a húst a szaftjából, beledaraboltam egy csomó krumplit azt is megsütöttem, ez lesz az ebéd. 

Amíg a husi sült, elkészítettem újabb 5 kis pohár földet alátéttel, meglocsoltam és elültettem a bársonyos kakukkszegfűt és négyféle padlizsánt: olasz rózsapadlizsánt, lila-fehér csíkos padlizsánt, hagyományos fekete (amit a boltban is árulnak) padlizsánt és louisianai hosszú, zöld padlizsánt. 

Egyébként kicsit szédelgek, a múlt szombaton kezdődött újra, nem olyan erősen, mint a múltkori vertigo volt, azt se tudom, hogy ez most attól van-e, de az tény, hogyha hirtelen fordulok, márpedig a konyhában eléggé szoktam senderikázni egyik irányból a másikba, akkor megszédülök. De néha ültömben is... hát... el kéne mennem megnézetni magamat, de az igazság, hogy én úgy vagyok a bajokkal, hogy a kicsi elmúlik, a nagyot meg nem akarom tudni. 

***

Délelőtt kinn voltam és felcsodaásóvilláztam egy darabot, amiről tegnap felvettem a geotextilt. Nem pusztult ki még alatta teljesen a fű... hihetetlen, hogy az egész tél se elég ahhoz, hogy kidögöljön. Hatalmas vakondtúrások voltak a geotextil alatt, ezeket a vakondokat se érdekli semmi, de legalább megeszik nekem a talajból a lótücsköt és az egyéb kártevőket. Már nem űzöm őket el, csak a veteményesből. 

Így nézett ki amiről felszedtem a geotextilt: 

Meg kell itt harcolni ebben a kertben minden négyzetméterért, nem volt egyszerű felnyomkodni, ragadt is a talaj, de csak a teteje. Ha nagyobb rögöt fordítottam fel, látszott, hogy 8-10 centi mélyen csontszáraz a föld. 
Közben az eső majdnem bekergetett, de nem hagytam magam, nem is lett nagyobb eső, csak csapkodás volt, végül nem áztam meg. 

Ilyen lett, plusz 2-3 négyzetméter meghódítva! Azon gondolkodom, hogy ne tegyem-e vissza a geotextilt, de szerintem ültetni fogok bele. Egyrészt ott nő egy csomó évelő a pinceablakban, másrészt jönni fog egy rakás növény, illetve a tavalyi évelőiskolából is át fogom telepíteni a növényeket, szóval kell a hely. Sőt, még további részeket is meg akarok hódítani, tavaly sok geotextilt leraktam, szerintem tavasszal, úgy kb. májusig fel is fogom csodaásóvillázni ezeket a részeket. 

Aztán még  megmetszettem a ribizlit, levagdostam még egy adag száraz  krizantém szárat is, majd még kimegyek feldarabolni. 

Na, fel is daraboltam a szárakat, aztán kiszabadítottam az őszi kikericset a tyúkhúrból. Nem is látszott közte, hogy mennyire kibújtak már a levelei. Jól elszaporodott, úgy tűnik szereti ott a helyet.
És még sok-sok dolgot megcsináltam, pl. összehúztam a tuják alatt (ahonnan tavaly kiszedettem a köztes kerítést) a száraz elhullott ágakat és terméseket. 30 éve összegyűlt ott minden alattuk, most van 3 kupac... na meg a kivágott bokrok se fogytak el tavaly, mert annyit nem visz el a zöldhulladék szállítás. Szóval nem jól néz ki, még. 
Viszont kihajtott a lonc, amit tavaly szintén kivágattam onnan, muszáj volt, mert fel volt csavarodva a tujákra, amiket szintén kivágattam. Örökzöldnek látom, mert tele van szép, zöld levelekkel, majd valahogy kibogozom, felemelem és rendet teszek körülötte. Még nem tudom, hogy legyen, de majd kitalálom. 

Tegnap elültettem 9 kis pohárba az első palántának valókat, egyelőre virágokat. 
A zöldségfélékkel még várok március elejéig, mert tavaly túl hamar, túl nagyra nőttek és nem volt hová tennem, mert kinn még fagyok voltak. Egy csomó paradicsompalántám meg is fagyott. Végül venni is kellett. 

A virágok - a tavalyi tapasztalat alapján - lassabban nőnek, illetve ha azt akarom, hogy ki is nyíljanak, akkor hamar kell őket elültetni. Ültettem ernyős verbénát, 3 féle egynyári kúpvirágot, közte halványsárgát is, sárga kokárdavirágot, macskamentát (másfélét, mint amit tavaly ültettem), sisakvirágot saját magból, szépecskét és vaníliavirágot. 
Aztán majd meglátom mi kel ki, illetve miből mi lesz. 

Még ma is akarok eltenni majd bársonyos kakukkszegfűt. Így még talán elegendő hely lesz nekik az zöldségekkel együtt is. 

Elkezdett hajtani a a múltkor cserépbe ültetett csillaghagyma is, nyugodtan kitehettem volna ősszel is, már lövésem sincs, hogy mi volt a csomagjára írva, ami alapján azt gondoltam, hogy nem telel át, de utánanéztem az összes csillaghagymának és nem találtam olyat, ami nem áttelelős. Majd kiderül, hogy ez az Ipheion lesz-e vagy a Triteleia, de én úgy emlékszem, hogy Ipheionnak rendeltem. 
Vannak ilyen virágok, amikkel egyszerűen nincs szerencsém, ilyen a téltemető is. Az első évben nem kelt ki amit rendeltem, a másodikban nem kaptam, tavaly pedig ismét rendeltem, de nem tudták küldeni, mert azt írták, hogy olyan rossz minőségű hagymákat kaptak (illetve én úgy emlékszem, hogy olyan kis gumói vannak), hogy inkább visszautalták az árát... még ősszel megpróbálkozom majd vele, de ha most se fog összejönni, akkor elengedem a téltemetőt. 

A Böbe meg egyszerűen nem semmi. Alszik a fotelben, mint a vöcsök, egész éjjel kinn volt. Elkezdek csikungozni, erre a lábam alá fekszik a szőnyegen, odébb kellett  mennem. Mikor befejeztem a csikungot, akkor szépen visszamászott a fotelbe és édesdeden aludt tovább... a disznója! :))))

***

A délután az úgy alakult eddig, hogy kimentem megrakni a madáretetőt és kinn ragadtam. Nagyon fúj a szél, de közben jó idő lett, még a nap is kisütött. Pedig, amikor kimentem nagyon esőre hajlott, de gondoltam azért levágok és összemulcsolok egy bokor krizantémot. Nehéz vagdosni, mert eléggé elfásodik a szára. Aztán mentem a másik bokorhoz, a harmadikhoz, illetve ha már a kezem ügyébe esett, akkor ezek körül a növények körül kiszedtem a tyúkhúrt is és a mulcs tetejébe dobtam, majd visszabomlik a talajba. Ez így tök jó, a növény elpusztult részei önmagát táplálják tovább. 

A rózsákhoz még nem merek nyúlni. 

Minden hajt kifelé! Jönnek a tulipánok is, hajtásrügyek vannak az angol kékszakállon is, azt is megmetszettem, mert még rajta voltak a tavalyi elvirágzott részek. És még megyek is vissza, olyan szépen kisütött a nap! 

Tegnap délután 5 órakor érkezett meg a vihar. Borzasztóan nagy szél fújt, de nem közelítette meg a nagysága a múltkorit, amikor a cserepet levitte a tetőről és szerencsére nem is tartott olyan sokáig. Ma reggelre már verőfényes napsütés van, meglátjuk később hogy alakul az idő, de a szelekből már elég lenne egy időre. 
Hatalmas zuhé is volt este, amit nem bánok, mert a földnek kell az eső, bármennyi is, de nagyon fontos és a semminél több. 
Egyelőre nem látszik, de mára is szeles időt ígérnek, most csend van. 

Herkulest tegnap egész nap nem láttam... párzási időszak van, jaj, remélem nem lesz baja. Tettem ki kaját, hogyha hazakanyarodna, akkor tudjon enni a CicaÚr. Nagyon féltem őt ilyenkor mindig, de sajnos ő nem szelídül meg. Nem tudom őt megfogni, hogy ivartalaníttatnám, mert jó lenne neki békés felnőtt és öregkort biztosítani. Majd a nyáron próbálom megint, sajnos tavaly se sikerült jobban a bizalmába férkőzni. 

Találtam egy szál hóvirágot a tollasszegfű között, fogalmam sincs, hogy került oda. Szerintem valami, vagy a vakond, vagy a pocok eltúrja. Ősszel őszi kikericset is vártam egy helyen és egész másutt bújt elő, most ugyanez van a hóvirággal. Volt egy hely a kerti pletykák között, ahol évről évre egy szál hóvirág jött elő mindig, most annak nyomát se találtam, van viszont ez a szegfűk között. Egyébként a tollasszegfűt majd valahogy vissza kell fognom, mert hihetetlen, hogy mekkora területet tud benőni egyetlen év alatt. 

Egyébként a cinkék már a nyitnikéket éneklik. :)