Uhhh, tegnap reggel jól elaludtunk a Böbével, még ő se keltett fel. 3/4 8-kor ébredtem fel, ilyen is ritkán van. 5-6 óra körül szoktam kelni, nyáron korábban, hogy még munka előtt nyargalhassak egyet a  kertben, télen később, mert sötét van és minek keljek fel? Főleg most, ha felelek, akkor korábban kell fűteni... bakker, azért ez nagyon gáz, hogy az embernek ezzel kell foglalkozni. Egyébként észrevettem, hogy ahogy telik felettem az idő, egyre kevesebbet alszom... nem vagyok gazdaságos. :D :D 
Mindenesetre megtehettem az alvást, megtoldottam ezt a 4 napos ünnepet elölről és hátulról is egy-egy nappal. Rengeteg még a dolgom a kertben, egész hosszú listám van, amit meg akarok csinálni. 

A macskabrancs olyan éhes volt, mint a farkasok. Herkuló a reggeli ablaksimitől is eltekintett, rávetette magát a kajára, mint aki egy hete nem evett.  

Valamelyik nap úgy döntöttem, hogy szülinapomra meglepem magam, ezért még rendeltem rózsaszínű és fehér kakasmandinkókat a Királykertészettől. Ugyanazt a foltos levelű fajtát rendeltem a két színben.
A múltkor olyan ügyesen kiküldték nekem a hagymákat és jó minőségűek is voltak, igényes csomagolásban, hogy  ezután is fogok  tőlük vásárolni. 
Arra is gondoltam, hogy ki tudja mi lesz jövő őszre, a mostani helyzetet tekintve olyan labilis az egész világ, azt hiszem ma kell megtenni amit az ember akar. Így ez lett a szülinapi ajándékom magamnak, illetve a kakamandinkókon túl még vettem Sky Blue krókuszokat is, amiket majd meglátom, hogy milyenek lesznek. 
3 éve már vettem (máshonnan) és azok is szépek, de nem kékek, hanem nagy lilák lettek. És jön még kék színű (imádom a kék virágokat) egyvirágú csillaghagyma is. Van már halványkékben, de ez királykék színű lesz.  

Még mindig ott vannak a kertben a járdalapok is egymás tetejére téve... nem volt idő, amikor letehetettem volna őket. Vagy rettenetesen meleg volt, amikor pedig nem, akkor mindig volt más, fontosabb, amit meg kellett csinálni. 
Lehet, hogy úgy kéne, hogy a sok bokros teendő mellett egyet-egyet letenni, aztán csak elfogy valahogy. 
Ha sokáig nem lennének fagyok, akkor szépen meg is tudnám csinálni, sőt arra gondoltam, hogy a most letakart részeket is felvillázhatnám. Meglátom mit enged majd az időm, az időjárás és az erőm.

Tegnapra azt terveztem, hogy leszedem a birsalmát és be is kéne rakni. Rengeteg lekvárom van, azt még anyukám főzte nekem tavaly. Milyen jó lenne, ha még itt lenne és most is meg tudná csinálni... 

Végül tegnap még reggelről kitaláltam, hogy kimegyek és lekaszálom a füvet és le is kaszáltam. Az egész kertben, beleértve a nyavalyás madárhúrt is a cserjék között a kerítés mellett. Nem gondoltam volna, hogy azt a részt újra kaszálnom kell majd, de így lett. 
Szeretem ezt a kertet, egyre szebb, évről-évre, ahogy fejlődnek benne a növények. Lassan kialakul az elrendezése is. 

Elkezdte benőni a kis pavilont is a lonc.

Ez nem a megszokott szögből készült. 

Ez is egy új szögből, olyan szép a cseresznyefa leveleinek a színe. És itt van a borzalmas kiskerítés is, amíg ki nem vágom. 

Nekiálltam még és kiszabtam OSB lapból és össze is szögeltem egy melegágynak való borzalmat. Még nincs kész és nem is tudom lesz-e kész... majdnem jó, de azért az asztaloskodást még tanulnom kell. A tetejére üveget szántam, ahhoz is mértem, de nem gondoltam arra, hogy a merevítő deszkák miatt nem lesz jó... holnap megyek és veszek vésőt, mert másképp nem tudom kifaragni onnan a felesleges fát. 
A másik probléma, hogy hová tegyek egy ilyen rémséget, hogy ne zavarjon be az összes fotómba. A vermet és a régi disznóólat így is kerülgetem, nem kéne mégegy "remek" darab a kertbe. A helyét amúgy kis találtam és szükségem van rá, hogy át tudjam teleltetni a nierenbergiát és a bugatölcséreket. 

És még ahhoz is volt erőm, hogy csodaásóvillázzak egy darabot. 

Böbike ma reggel alig akart felkelni. Úgy befeküdt az ágy sarkába az éjjeliszekrény felé, hogy úgy kellett átmásznom rajta, hogy megnézzem hány óra van és a villanyt is alig tudtam felkapcsolni, de csak aludt. Hangosan dudált, ahogy szokott, fel se ébredt, akkor nyújtózott egyet, amikor kikeltem az ágyból. 
Ehhez képest már kinn is van. Reggelizett, aztán nyargalt is kifelé. 

Nem tudom, hogy figyeltétek-e már a macsekokat hátulról, de valami haláliak! Böbike, mikor megy le a lépcsőn és az a gatya! :)))) Mármint a bundija az, de annyira aranyos, ahogy felemelt farokkal, a kis szőrmés combjaival masírozik lefelé.:)))) 
Amennyire utáltam a macskákat, annyira megszerettem őket, olyan pihe-puhák, selymesek, finomak és egyben erősek és ruganyosak is. Csupa kellem, de izom is, na meg fegyverzet. Mindenük megvan ahhoz, hogy édi-bédik legyenek, ugyanakkor könyörtelen gyilkosok is. 

Elza viszont reggel jött haza, már benn alszik a verandán. 

Tegnap még szedtem az új-zélandi spenótból, van egy adag, amit még nem szedtem ki a kertből, még most is rengeteg van rajta. 1 tő nőtt akkorára, hogy beterít egy négyzetméternyi területet. Kivettem egy kínai kelt is, (vagy nem is tudom mi az, de kínai kelnek ültettem, nem vagyok biztos benne, hogy az lett belőle) bár nem fejesedett be, csak levelek, de nem is baj. 

Összeaprítottam egy fej hagymát, egy kis paprikát, egy nagy gerezd fokhagymát és egy darab füstölt karajt apró kockákra vágva és persze a zöldeket is.
A hagymát a paprikával megsütöttem egy kis olajon, hozzáadtam a fokhagymát is, aztán a füstölt karaj kockákat, borsot, pici sót még adtam hozzá, végül a zöldeket. Jól összesütöttem és felengedtem kicsi (maradék) tejszínnel és egy fél doboz tejfölt is adtam hozzá, mert nem volt elég a tejszín és a tejföl ad neki egy kis savanykásságot is. Majd ma főzök ki hozzá tésztát. Szeretem az ilyen mancsos tésztákat, nem tart sokáig megcsinálni, kap egy sajtot a tetejére, finom és friss zöldekből készül. 

Tegnap kiszedtem a maradék muskotályzsályát is (párat hagytam csak a kerítés mellett). Rendbe kell majd tenni azt a részt, mert az ásóval kibillentettem az ágyásszegélyeket is a helyükből, de ezt már csak tavasszal. Előtte még szépen a villával fellazítom majd ott a szabad részeket és le fogom vágni a növényeket is, mert az oregano pl. nagyon elburjánzott, de ott vannak még a lenvirág elszáradt szárai is. Szóval van még tenni azon a részen, 3 éve nem nyúltam hozzá, itt az ideje kicsit gatyába rázni. Gyom is van bőven benne. Anno ott kezdtem a kert meghódítását, beraktam a szegélyeket, hogy ne csússzon le a talaj a szomszéd kerítése mellől. 

 Szedtem ki apunak jánosnapi retket is, érdemes volt újraültetni őket (az első adagot lezabálták a földibolhák), mit mondjak? Szép, nagy darabok lettek. 

Virágzás ide vagy oda, azért menthetetlenül ősz van. Tavaly ősszel nem bántam, jól esett behúzódni. Az idén úgy tűnik augusztusban átestem a nincs kedvem kertészkedni állapoton, ezért most úgy érzem, hogy tavaszig nagyon be leszek sózva. Valamivel majd agyon kell ütni ezt a telet... 

Tegnap elég esős, nyirkos reggelre ébredtünk, de kicsit sem volt hideg, még a ház se hűlt le, 20 fok volt reggel, amikor felkeltem. 
Nem sok mindent tudtam csinálni a kertben, azért reggel kinyargaltam, kivittem a komposztra az összegyűjtött cuccot a konyhából és megláttam a kis piros nyelű metszőollómat, amit a lágyszárúak darabolására használok, hogy kinn maradt az esőben. :(
Megtörölgettem papírtörlővel és behoztam a radiátorra megszáradni szegényt, remélem nem lett baja. Kis olcsó ollócska, úgy emlékszem 600 Ft-ért vettem az OBI-ban (már nem annyi), de nagyon jól vágja a virágszárakat. Ezt használom a mulcsoláshoz, szinte mindig ez van a kezemben. Fára persze nem jó, ahhoz másféle metszőolló kell, de a növényekhez ez az eddigi legjobb kis cuccom. Befújtam egy kis sray-vel, amit az ajtók nyikorgására használok, az jót tett neki. 

Ja és hogy mitől áll meg az eszem? Hát attól, hogy Herkules simán lehugyozott ma reggel. :D :D Mindig kéri a második adag reggelit, hobbit a lelkem, kell neki a második reggeli, a tízórai, az ebéd és a második ebéd és így tovább. Kinyitottam az ablakot és elkezdtem neki kikanalazni a kaját a zacsiból és csak érzem, hogy cseppen a kezemen valami. Akkor tudatosult bennem, hogy BársonyÚr megfordult és megrázta a seggét és a farkát és kaptam egy spriccet. Ilyet még sose csinált a KandúrBandus. Spriccelget, persze körbejelölte már az egész udvart, de hogy engem is! HugyosRémKandúr... :)))) 

Elza meg tegnapelőtt este kiment és nem jött haza csak tegnap délután. Már nagyon aggódtam miatta, nem szokott így elveszni. Valami harcba keveredhetett isten tudja kivel-mivel, de seb van az arcán, nem hagyja megnézni és az orrán is egy nagy karmolás (szerintem valami cicaharc lehetett). Amikor hazajött, nagyon éhes volt, aztán lefeküdt aludni és azóta is benn van a verandán. Már ma is befalta a reggelijét, most megint alszik.  Viszont nem kedvetlen a CicaNéni, nem látom, hogy fájna valamije, nem is depis, bár az is biztos, hogy ők nem nagyon mutatják, ha bajuk van. Hagyom őt, hadd pihenje ki magát. Szerintem nem lehet mély a seb, mert az az arcát is idedörzsölte hozzám, ha érzékeny lenne, akkor nem tenné. 

Újabb krizantém fotókat hoztam, nem győzöm csodálni őket, annyira szépek és még mindig nyílnak majd újabbak is! A bordókból rengeteg van, most ez a kettő bokor nyílik, de még két hatalmas gömb most kezdi és van már másik két bokornyi szaporulatuk is, amik még kisebbek. Most az ő idejük van.  

Ez a kettő nagyon bejön nekem, mindent elkövetek, hogy megvédjem őket a télen, nem is tudom, lehet, hogy kéne bevinni róluk hajtást a pincébe és ledugni homokba, hátha. 

Ez a lángoló színű csoda már áttelelt tavaly. 

Ez a lila, a két sárga és rózsaszínű idei szerzemények, ők is mind aggódás tárgya a tél miatt. Nem szeretném már elveszíteni őket. 

Ezt a fehéret még anyukámtól kaptam. :) 

A következő kettő is új szerzemény. 

Ez már áttelelt, tavaly ősszel vettem és ültettem el.