Tegnap - ugyan egy cseppet se volt hideg - nagyon barátságtalan idő volt. Szürke, borús, sötét... nem is volt túl sok kedvem kimenni és most már nem is lesz sok alkalom. A munka közbeni kis szünetekben legfeljebb és hétvégén, mert a délutánok már sötétek lesznek, főleg a hétvégi óraállítás után. Jaj, hogy én mennyire utálom! 

Mindenesetre ebédidőben ásót ragadtam és kimentem, hogy elkezdjem kiásni a muskotályzsálya rengeteget. Borzalmas mennyiségű kikelt a szétszórt magokból. Úgy döntöttem, hogy ezen a részen meghagyok kettőt vagy hármat, mert akármi van, eső vagy kánikula, vagy zsémbes vénasszonyok potyognak az égből, ennyit le lehet nyesni, még mielőtt magot hozna. Eddig vagy 3 méteren volt egy nagy sor a kerítés mellett, de nem maradhat. 

A járatban kiásogattam majdnem az összeset, még a piciket is, de nem értem még teljesen a végére, majd a héten apránként megcsinálom. Az ágyásból is kiszedem, mert mindent elöl maga körül, már egészen beszorította a kakukküvet is, meg a levendulát is. Bevette magát a szarkalábak meg a gyűszűvirágok közé is, borzalmasan erőszakos egy növény. Szerintem ha engedném, még a ribizlit is kinyúvasztaná. 

Egyelőre ennyi volt a haladás. 

Még van élet a kertben. :)

Cocóka (Böbike) elfoglalta a komposztos doboz tetejét, gondolom meleg is és magaslati pozíció is. Érdekes, mert eddig Herkules feküdt ott mindig, nem tudom a Böbe hogy vívta ki a helyet magának. Olyan kis Szörnyecske feje van ezen a képen. :))))

A megmaradt büdöskék olyan színekben pompáznak, hogy szinte lángolnak, még sose voltak ilyen színűek. Nem tudom mi van az idén, de tényleg minden növény meg van táltosodva. 

Tegnap egész nap kinn voltam a kertben és tevékenykedtem, de semmi látványosat nem csináltam. Pedig nem álltam meg túl sokszor, de annyi a a fű, hogy hiába szedem és szedem és szedem, gyakorlatilag alig látszik. 
Négyzetmétereket teszek rendbe, vagy annyit se, de sok helyen elszaporodott a fehér here és azt nagyon nehéz kiszedni, sokáig tart. 

Végül sikerült kiültetnem az összes krizantémot is, egy pár körül a földet már le is takargattam szénával, majd viszek a többi köré is. 
Ezen a képen rajta van az újak közül 6 darab, sőt 7, csak az nem látszik, mert egy pici darabka leszakadt az egyikről, de volt rajta egy pici gyökérke és bedugtam a földbe. Jó idő lesz, még meggyökeresedhet. 
Egyébként a krizantémok nagyon jól gyökeresednek, levágok egy darabot, vagy feldarabolok egy hosszú szárat és egy csomó lesz belőle. 

Azért fotóztam így le, hogy majd emlékezzek jövőre, hogy melyik melyik volt, mert tuti elfelejtem. Tavaly is lefotóztam őket, de közelről és így lövésem sincs, hogy végül mi maradt és mi pusztult ki. Persze összenézhetném a meglévőkkel, de annyi fotót végignyálazni nincs kedvem. 

A fehér rózsa utáni vágyakozásom is  megoldódott, amikor kiszedtem a csodatölcsért. Már nem volt szép, megártott neki a valamelyik reggeli enyhe fagy (a kolbásztök is  megfagyott). Szóval kiszedtem és alatta ott volt ez a kis rózsa. Már meg is feledkeztem róla, hogy van.

 Villáztam is egy kicsit, de semmi látszatja nincsen, vagyis alig. A ribizlibokrok körül teljesen elszaporodott a muskotályzsálya. Valahogy ki kell irtanom, mert ez a növény mindent ellep. Sosincs időm vagy a kánikula miatt erőm, hogy levagdossam a virágait időben, na meg sajnálom is, mert a nagy, kék fadongók nagyon szeretik, de ha szétszórja a magját az egy rémálom és most nálam azon a részen igazi rémálom van. Olyan gyökere van, hogy a nagyobbakat csak ásóval lehet kivenni... meg fogok vele dolgozni, mire az összes fölöslegeset kiszedem. Már vagy huszat kivettem, de van még száz, vagy több. 

Vannak nagyon szapora növények, amikkel óvatosnak  kell lenni. A margaréta is ilyen, kipusztult az aszályban a nagy tő, de szétszórta a magját és kb. mindenhol kikelt. Azt is kiszedtem egy csomót, nem kell annyi margaréta. 
Az ernyős verbénától előre félek, biztos abból is rengeteg ki fog kelni, na meg a kúpvirág is. A búzavirágot már zömében kiirtottam, de még most is jön elő és szerintem tavasszal is kelni fog még, jó lesz komposztnak. 

Kivettem már pár büdöskét is, mert némelyiket megcsípte kicsit a hideg és egyébként is el kell kezdeni kitisztítani a kertet, mert amikor már rossz idő lesz kinn, akkor én se szeretek kimenni és nem akarom egész télen az elszáradt egynyáriakat nézni. 
Illetve elkezdtem őket feldarabolni mulcsnak, a bödöskéket, a hatalmas csodatölcséreket, a cola növény visszavágott zöldjét. Jah, elültettem az új helyére a colát is, remélem meg fog maradni. Tuja alatt van, de napos helyen és azt szeretném, hogy kitakarja a komposztálót. Az összedarabolt zöldjét szépen köré raktam. 

Mivel nem tudok ennyi füvet kiszedni, úgy döntöttem, hogy rárakom a geotextilen megfonnyasztott gyomokat, majd szépen kiirtja maga alatt (vagy majd jól begyökeresednek azok is, és akkor nagyon fogok káromkodni). 
Így aztán ma sok vödör fonnyadt cuccot felhordtam a nagyon füves részre, a másutt kiszedett gyomokat pedig szépen szétterítettem a geotextilen. 
Így esett, hogy egész nap melóztam, de nem igazán látszik... hát ez van. 

Itt a kép alján látszik kicsit a lerakott fű. 

Közben viszont kinyílt a borzas púpliliom és mivel még a jövő hétre is jó időt ígérnek, szerintem az egész bokor ki fog virágozni. Igazán különleges virág. Ő is idei szerzemény. 

A képeket látva amúgy hinné valaki, hogy mindjárt november van? 

Kezdtem már aggódni a virághagymák miatt is, mert október 2-án írt utoljára a webáruház, hogy bocsi, kicsit késni fognak, mert hozzájuk se érkezett be még az összes szállítmány. Aztán azóta csend volt, írtam is nekik csütörtökön egy mailt, kérdezvén, hogy lesz-e ebből valami, mert itt északon biza jönnek a fagyok. Kértem, hogyha nem lesz semmi, akkor szíveskedjenek visszautalni a pénzemet. 
Csodák csodája pár óra múlva kaptam a mailt, hogy össze van készítve a csomagom, aztán egy másikat, hogy át van adva a futárnak, aztán egy harmadikat a futártól, hogy pénteken hozzák is. Éssss... pénteken korán reggel, még 8 előtt itt volt a csomagom! 
Azt kívánom magamnak, hogy minden dolgom ilyen gördülékenyen menjen. 
Egyébként a csomagok nagyon szépen fel vannak címkézve, képekkel, latin nevekkel, a hagymák is szép egészségesek voltak, már az összes benn nyugszik a földben. 

Rengeteg mindent rendeltem, 6 féle tulipán, 3 féle nárcisz, 3 féle díszhagyma, 2 fajta keltike, téltemető (végre, évek óta rendelem és vagy nem tudták megküldeni, vagy ki se kelt), 2 fajta tőzike (őszi tőzike is), madártej (Omitholagum umbellatum), virginiai kékcsengő, 1 fajta kék recéshagymájú nőszirom, tüzijátékvirág, piros szellőrózsa, kék hófény (ilyen már van, de nagyon csesznye és nem szaporodik), hóvirág (másfajta, mint ami már van) és egy korbácsliliom (akkora gyökere van, mély gödröt kell majd neki ásni, őt még nem ültettem el). 

Még jó, hogy kigyomlálgattam és itt-ott visszavágtam az évelőágyásokban a növényeket, mert így láttam, hogy hol van hely. Amúgy van hely dögivel, ezért úgy döntöttem, hogy most már a saját hagymásaimat fogom szaporítani és évente csak pár új fajtát veszek majd. 

Amit pl. elfelejtettem, vagy nem volt, amikor rendeltem az a kakasmandinkó. Tavaly vettem egy sárga fajtát és nagyon szép volt, szeretnék többet is, de az idén már elég az, ami van, majd jövőre rendelek. 
Lesznek tavasszal izgalmaim, hogy minden kibújik-e és ha igen, akkor jövőre megint sok új növényem lesz. Ráadásul nemcsak ezek, hanem azok a hagymások is, amik az idén tavasszal nem hoztak virágot a tavaly ősztől tartó nagy szárazság miatt (gondolom én). Van pár ilyen nárciszom is, de kétféle liliom se nyílt ki az idén, csak megmutatta magát, hogy van, illetve van 2 vagy 3 bazsarózsa is, ami tartozik a virágzással, sőt a díszcsorba se kelt ki, hátha jövőre, bár ennek kevés az esélye, hogy azok a kis gumók túlélték ezt a száraz nyarat. Meglátjuk. 

Böbike nem aludt benn péntek éjjel, ami szokatlan már ilyenkor. Egész tavasztól kinn alszik, de amikor jönnek a hidegek, akkor be szokott húzódni és én is pillanatok alatt megszokom, hogy itt lebzsel, ezért hiányzik. Főleg, hogy hajnalban be szokott bújni a takaróm alá és hülyéskedik. Kiskiflibe is fekszik, aztán megfordul és a hasamnak támasztja a 4 lábát, néha úgy belegyalogol a gyomromba, mint egy kis tank. Vagy hanyatt fekszik és simizteti a hasát, még a tiltott részt is, (ez a hasa alja a hátsó lábai között) és persze dorombol ezerrel. 
És mindenféle pozíciókat vesz fel, én meg feltartom neki a takaró szélét, hogy levegő azért menjen be, ő meg ott bűbájoskodik és ez már amolyan szertartássá vált. 
Tegnap reggel berongyolt enni, aztán kiment, aztán bejött megint enni, azt hittem, hogy akkor már lefekszik aludni. De - épp a fürdőkádból másztam elő - egyszercsak nagy hisztis sikoltást hallok az ajtó előtt, a Böbe jelezte, hogy ki akar menni. Mondom neki - Mindjárt jövök Malacka!
- Nyyáááá!
- Jól van, jól van, várj egy kicsit!
- Ííííííí!
- Na, ne legyél már olyan türelmetlen Cocóka!
- Nnnnyyyyááááááúúúú! 

Így beszélgetünk mi, pontosabban így követelőzik rajtam a macskám. :D :D 

Tegnap reggel elmentem piacolni is, már most is rengeteg krizantém volt, be is vásároltam belőle. 8 félét hoztam és ismét reménykedek, hogy majd áttelelnek. Jó vastagon be fogom takargatni őket szénával. Párat már ki is ültettem, de bezavart az eső. 

Ültetés közben egy ilyen lény bábja fordult ki a földből, csak lefotóztam őt (kb. 5 cm hosszú volt) - virgonc volt ám - aztán visszatettem a földbe. Némi keresgélés után találtam meg, ő a folyófű szender bábja. 

Tele van a kert kacsafarkú szenderrel is, annyira aranyosak, csak úgy zúgnak, sürgölődnek, olyanok, mint a kolibrik. Imádják az ernyős verbénát, még most is szívogatják. :)