Tegnap reggel nem öntöztem, mert el kellett mennem korán és az örmény méteres uborka egyik szára meg is adta magát. Reménykedtem, hogy öntözés után még magához tér, de ma reggelre se jött helyre. Jó lenne ha legalább még egy uborkát felnevelne magnak a másik száron. Lassan már arról, hogy egyek is róla, nem is álmodozom, az öntözés sem elég. 

Viszont megvan a mostani, a téli és szerintem még a jövő évi mulcsom is, vettem egy csomó kockabálás szénát, már be is raktam, az egyik  cicaházat is körberaktam vele, jó meleg hely lesz a télen Herkulónak. Elzának is kinn csinálok vackot a széna közé, mert - a gázárakat és a kilátásokat tekintve - nem fogom fűteni a verandát, így ott hideg lesz. Le kell majd engednem a vizet abból a radiátorból. Most a nyáron Elzu kiszokott megint, így könnyű lesz őt kinn marasztalni később is, ő amúgy is kinti cica volt. Böbe is ki van most vadulva, már napközben se jön be aludni, de ő kis kényes, ahogy jön az első hideg, már tolja is be a kis seggét a fotelbe, persze ő ezt szokta meg pici korától.

Megint jön a kánikula és az igazat megvallva, úgy kell már ez, mint ablakos tótnak a hanyattesés, az aszályról nem is beszélve. Még egy hét kb. és elengedhetem a veteményest. Azon agyaltam éppen este, hogy mire szánjam majd a vizet, mi az, ami nem akkora baj ha nem lesz és mi lesz nagyon drága, ha meg kell venni. Úgy döntöttem, hogy a padlizsánt mentem leginkább, a paradicsomot és a paprikát, a karalábékat, mert már a szivattyú is hörög néha, egyre lejjebb megy a vízszint és ennél lejjebb már nem tudom engedni a szivattyút. Sok munka mind kárbavész... :(

A mocsári lobélia is megpercedt tegnap egy kicsit, ezen a képen még fénykorában látszik, nem tudom mennyire lesz ez a növény nálam hosszú életű, nagyon sok vizet kíván... meg se kellett volna venni... de hátha nem marad így ez a vízhiányos időszak, egyszer csak lesz eső. Bár gondolom a sivatagban is így vannak vele, egyszer csak lesz eső... Pedig nagyon szép ez a virág.

A kicsi termetű (a rózsaszínű és fehérhez képest) sárga-narancs-piros pillangóvirágok viszont bírják a gyűrődést, már nagyon szépen virágoznak, ezek csak kevés vizet kaptak, amikor bimbót kezdtek hozni, akkor segítettem egy kicsit nekik és nagyon szépen meg is hálálják. 

 A barátcserjém - ugyan a kép nem adja vissza - egyszerűen gyönyörű szép. A valóságban sokkal erőteljesebb a színe és a kopár földtől is jobban elüt. 
Tavasszal aggódtam, hogy nem fog kihajtani a borzasztó aszályos ősz és tél után, de csodás lett. Nem hittem volna, hogy ez a csoda kis cserje (később nem is lesz olyan kicsi) ennyire tűri a szárazságot. 

A dáliák is virágoznak, nem mindegyik. A kicsik nehezebben viselik a kevés vizet, de ezek a nagyon szépen virítanak. 

Ez pedig új, várom a többi virágját is, időnként más színűek vannak ugyanazon a tövön, majd kiderül milyen lesz még. 

Tegnap délelőtt megint bementem a kertészetbe és hazajöttem egy fügefával, kétféle izsópfűvel, egy fehér kasvirággal és egy fehér macskafarkú veronikával. Valamint a Penny-ben is vettem egy érdekes krizantémot majd kiderül áttelelős-e és még anyuéktól is hoztam a kertből egy kis kecskerágót. Utóbbi van már, szintén anyuéktól és egészen szépen gyarapodik, annak ellenére, hogy tavaly tavasszal leharapta a szarvas, amikor bejött a kertbe. 
Ez megint 7 ÚjDudva és hoztam még 3 zsák nagyméretű fenyőkérget is. Amikor először vettem, akkor hoztam aprót is, de a nagyobb jobb, a kicsit nagyon hamar eltűnik és ami azt illeti - nagy meglepetésemre - úgy tűnik, hogy a nagy se tart majd túl sokáig. 
Eredetileg rongyot venni mentem, de sokkal jobban örülök ezeknek, mintha vettem volna valami rucit. Esküvőre kellett volna valami, de azt hiszem végül majd mégis megoldom a kipucakodást valami meglévőből és ezért hajlandó vagyok meghozni azt az áldozatot, hogy fogyok egy pár kilót... legalább valami hasznom is lesz az egészből. :)))

Ma reggel ki is mentem a kertbe és elültettem a fügét. Tegnap járkáltam egy darabig körbe-körbe, hogy hol legyen a helye, ki is találtam, de végül nem oda tettem. Betettem a két ház közé, a szomszéd felé eső részre, mert szerintem ott  kapja a legtöbb napot és viszonylag védett helyen is van. Van a szomszédnál is egy fügebokor, nem nagy még, de eléggé szélnek kitett helyen van, ráadásul az északi oldalon és mégis áttelel neki, bár be szokta bugyolálni télen. 
Meglátom milyen helye lesz ott, ahová tettem. Idővel, ahogy nő a füge, az eprest majd el kell költöztetnem onnan, de az epres úgyis vándorol pár évente. 
Babits fügét vettem, nem ismerem a fügefajtákat, de a fiatalember a kertészetben mindent elmondott az ott lévő fajtákról és emellett döntöttem. Fantasztikus az a srác, az égvilágon mindent tud a növényekről, nemcsak azokról, amik a kertészetben vannak, hanem úgy általában mindenről. Úgy szeretem hallgatni, amikor mondja. :) 
És tényleg jól mondta, itthon én is utánaolvastam a FügésEmber oldalán és jót vettem. Remélem 2-3 év és lesz rajta termés. 

Kiraktam ma a maradék 2 zsák szénás szalmát is a kertbe az örökzöldek és a barátcserje köré és a füge köré is, kellett is, mert friss volt és zsákban bepenészedett volna. A 3 zsák fenyőkérget is kiöntöztem azokra a részekre, ahol megkezdtem előzőleg a fenyőkéreggel a mulcsolást. Főleg azon növények köré tettem, amik nagyon vízigényesek, mint pl. hortenziák és a páfrányok. Vastagítottam az előző réteget, mert megint jön a hőhullám... nem elég a szárazság... semmi esőt nem ígérnek. 

Elzu arcát megcsípte valami, biztos darázs, úgy be volt dagadva a fél pofija, hogy csuda, de már jobb. Kicsit pránáztam neki, egészen hihetetlen, hogy a cicák hogy szeretik ezt. Ott hadonászok előtte a kezemmel és még oda is tartja a pofiját. Az emberek közül nagyon kevesen érzik, amikor csinálok valamit, de a cicák! Fantasztikusan élvezik, Böbe is szereti. :)