Elza teljes pánikban van, mert kipakoltam a verandát. Itt van a festő, végre ez is rendben lesz, mert jelen állapotában már borzasztó volt. Az ablakok ki lettek cserélve a felújításkor és le is lett vakolva és annyi. Remélem szép lesz, ismerem a festőt, az egész házat ő glettelte-festette-mázolta nekem, nagyon szépen dolgozik és bónuszként úgy néz ki, mint Terence Hill. :)))) Komolyan, kiköpött mása, nagyot néztem, amikor először megláttam. 

Böbe is megszívta, mert nem jött be, hiába hívtam, most kinn van az egész macskabrancs, Böbe nem is evett, de semmi bajuk nem lesz délutánig. Elza lelkének kell majd megnyugodnia, mert nagyon fél, hogy oda az otthona. Szegénykém, ő már annyit szenvedett, (már emlegettem, hogy szerintem ő egy kidobott cica lehet) nem csoda ha retteg, de majd elfelejti. Anno a burkolásnál is ez volt, aztán megnyugodott, amikor helyreállt az élet. Most is igyekeztem őt megszeretgetni, de nem érti mi van. Itt van pedig a házikója a lépcső tövében, belemehetne, de észre se veszi, hiába mutogatom neki. 

A CicaÚr is hazajött, tegnap már itthon volt. Le van fogyva, ki van merülve a végtelenségig. Egész nap a tetőn feküdt hátul (most is), szinte nincs is magánál... mint egy kopott, régi szőrdarab, ki van terülve a tetőn. Egyre rosszabb bőrben van ez a cica. Valahogy csak meg kéne fogni és beszuszakolni a macskahordozóba, de nagyon vad és azt sem tudom mi lenne az állatorvosnál. Mi van, ha elugrik és nem tudjuk megfogni? Olyan tehetetlen vagyok vele. 

Egyébként a fűszereimet fotózgattam, nem mindet, mert a tárkony pl. nem látszik ki a gyomból, majd azt is rendbe kell tenni. Nőnek, mint a gomba, a lestyánról és a korianderről az első kép 3-án készült, a másik és a harmadik  9-én és ekkorát nőtt és persze a fű is...  utóbbinak nem annyira örülünk. :(((

A citromfű is nagyon szép, lassan szedek is belőle tinktúrának. 

A macskamenta a cicáké. Egész telep van belőle, közte hellyel, hogy tudjanak benne hemperegni. Egész szárakat képesek lerágni belőle, de nem buggyannak meg olyan nagyon, de lehet, hogy csak nem akkor látom őket. 

Kakukkfű.

Oregano és fehér üröm. Utóbbit nem tudom, hogy megtartsam-e, nagyra nő, sok baj van vele, terjed és egyébként nem használom semmire. Van ott előtte egy levendula is, de azt is csak elnyomja és van ott még kasvirág is, de azt majd átviszem az évelőágyásba onnan. 

Az idén nem olyan szép a medvehagyma virágzása, viszont jókat ettem róla, idén sokkal többet, mint eddig. 

Már láttam a veteményesben, hogy bújnak a borsikafüvek is és egy csomó kapor is kikelt már, illetve talán a borágókat láttam, de abban még nem vagyok biztos (lövésem sincs, hová ültettem).
A majorannával évről-évre nem boldogulok, idén nem is vetettem. Bazsalikomot viszont rengeteget, de még nem látom, hogy kelne, de tudom, hogy a bazsalikom sokára kel, mindig így van. A mentákat majd máskor, elfelejtettem őket lefotózni. 

Esik az eső ma reggel és a következő napokban még több várható... a hétvégi kaszálásnak annyi, pedig kéne a nyesedék az évelőágyásokra. Olyan sok eső volt, érdekes módon a talajnak mégis kell, bár nedves, de a teteje nagyon kiszárad, főleg ezekben a szeles időkben. 
Lassan lehet, hogy kezdhetek mulcsolni, de még halogatom a veteményesben a rengeteg szulák miatt, egyelőre jobb a kapálás.
Tegnap ráspollyal jól kiélesítettem a horoló kapát és végigrongyoltam vele két ágyáson is. Néha nem is tudom miért vacakolok a kis kézikapával, vagy a gyomlálással, amikor ezzel olyan egyszerű. Amikor jó éles, akkor nagyon könnyen elvágja a gyomot, ami szépen vissza is fonnyad az ágyásra, aztán pár nap alatt szinte is tűnik. 

Ma tervezem elvetni a "K" betűsök magvait palántának, újabb adag karalábét, vörös káposztát, kelbimbót, leveles kel fajtákat, kései karfiolt, illetve brokkolit és radicchio salátát akarok még, ezek majd a borsó helyére mennek, mert fullon van a veteményeskert. Már az okrát se tudom, hogy hová fogom tenni. 

A térhódítással úgy döntöttem, hogy kicsit megállok, mert a meglévő részeket se tudtam még most se úgy beültetni, ahogy kellene és nagyon füvesedik. Ha tovább haladnék, csak a dolgomat nehezíteném meg vele. 

A képek még  a napsütésben készültek, ma már nem ilyen ragyogó az idő. Indulnak a haranglábak is, elöl még csak bimbósak, mert ott árnyékosabb helyen vannak és van 3 db új is, azokon nem tudom lesz-e virág, még nem látszik. Tavaly magról neveltem őket, de nagyon későn ültettem ki a szárazság miatt, így könnyebb volt öntözni, de nem igazán volt idejük megnőni. 

Ezt a zsályát először azt hittem beszökött a sziklakertbe, de aztán rájöttem, hogy nem is. Akkor hoztam, amikor a varjúhájakat is hoztam az erdőről, csak nem tudtam mi lesz ez. Megtartom, mert a mezei zsálya is nagyon szép és egyébként is szeretem a zsályákat. 

A kutyatejből ennyi maradt a téli fagyok után, az elfagyott ágakat le is vagdostam róla, sok volt, sajnálom szegényt, de újakat hajt. Most már tudom, hogy védeni kell őt télen, főleg az ágvégei haltak el a hidegben, ezért amikor majd nagyobb fagyok jönnek, őt is be kell majd bugyolálni. 

A kökörcsinek elvirágzott szárai majdnem úgy díszítenek, mint a virágok... imádom őket! 

A tavaly ültetett labradózsám tele van virággal! Hát haláli, kb. 50 centis és így megrakta magát azokkal a fehér bojtokkal. Kis szorgalmas! :)))) Amikor elvirágzott, majd azokat a földön elfekvő ágait le fogom nyesni mert nem az a cél, hogy arra fejlődjön. Inkább fa formájúra szeretném nevelni. 

A sziklakert 2.0-ban a meghagyott virág tényleg réti boglárka. Azt írják róla, hogy nedves helyeket szeret, hát... ez a hely alapvetően puskaporszáraz és tavaly még aszály is volt, itt nem öntöztem. Ezt a növényt tavaly késsel kivágtam innen, ehhez képest újra kihajtott, ezért is hagytam meg, nagyon élni akar. Nehezen népesítem be ezt a sziklás részt, ez a virág meg itt erősködik nekem és még szép is, hát hadd maradjon. 
Látszik, hogy sokféle növény van ott, van kőtörőfű, az idén betettem egy szártalan tárnicsot ide is (a pici kék) és mellette van egy szintén új telepítésű indás ínfű is és hoztam át pár kövinövény fajtát a másik sziklakertből is. Próbálkozom, hogy mi szereti, mi marad meg és mi tudja majd benépesíteni igazán, mert még most is kopáros. Majd pár kövirózsát fogok még bedugdosni a kövek közé és lehet, hogy levágom az tujáról azt az ágat, ami nagyon beárnyékolja. 

Ezen a héten a második vakond... megkönnyeztem tegnap. Látni kellett volna, milyen büszkén ült az én gyilkos macskám vele, szinte dicsekedett. 
Nem tudom megakadályozni, ez a kis hülye rájött, hogy kell őket megfogni, annyit csináltam tegnap, hogy behoztam (most meg magától jött be), addig se garázdálkodik kinn, de hát ez csepp a tengerben, tekintve, hogy mennyi kóbor macska van. 
Nagyon várom, hogy lekaszálják a füvet a szomszéd földön, mert akkor oda szoktak kicsődülni (a rókák is) pockozni és akkor addig a vakondok békében vannak. Pedig biztos van nekik mit enni a kertemben, mert igen, szép kövér, jó húsban lévő vakondok voltak, nem nélkülöztek. Ez azt jelenti, hogy nagy szükségem lenne a segítségükre a kertben. 
Nem  tudom miért kezdte el megfogdosni őket, eddig nem csinálta. Nem lenne elég pocok? 

Ki se dugtam tegnap az orrom ebben a tomboló szélben a kertbe. Még a Böbe is bejött tegnap hajnal 4-kor... arra ébredtem, hogy Elza dörömböl kinn a verandán, mint egy őrült, azt hittem kinn van, de valahogy mégis benn maradhatott, kiengedtem őt. Böbe meg az ablakon dörömbölt befelé, őt meg beengedtem, be is slisszolt aludni a KisPocok. Ma reggel meg evett, aztán ment is vissza kifelé.

Herkulessel nem tudom mi van, már vasárnap se jelentkezett egész nap, aztán este bekocogott vacsorázni, de tegnap megint nem láttam. Őt... aki óránként zabál... és ma reggel sincs itt, de az összes kandúr jár valamerre. Gondolom majd megint megtépve, sebesen és lesoványodva előkerülnek. 

3 fok van kinn... mikor lesznek már normális hajnalok? Remélem a paradicsomok nem fáztak meg, bár a paradicsom kb. mindent kibír, volt egy év, amikor megfagytak kinn a fóliában és onnan hajtottak ki, mert a száraknak maradtak ép darabjai. Félre voltak dobálva, de maradt hely a kertben és láttam bennünk még némi életet... azokon lettek a legszebb paradicsomok abban az évben. 

Gyönyörűen kicsíráztak az örökzöld tatárvirág magjai, így be is masíroztak cserépbe, hogy most már abban növekedjenek. Nem mind, mert rengeteg van, de sajnálnám kidobni, majd valahol  keresek nekik egy viszonylag érintetlenebb helyet a kertben és papírostul berakom a földbe, aztán meglátom  mi lesz belőle. 

Nagyon gyorsan fejlődnek ilyenkor már. Annyira örülök, hogy a fehér füzérajakból is csíráztattam még, lesz egy csomó. Épp csak lógott a kis gyökerük, amikor földbe tettem őket és pár nap alatt így kihajtottak. 

Úgy csíráztatom őket, hogy papír kéztörlőt több rétegűre összehajtok, bevizezem és nejlon közé teszem, hogy ne száradjon ki, hanem így egyenletesen nedves marad és látszik is alatta, amikor kibújnak a kis csírák. Van ami hamar megpattan, van aki később, de ez a csíráztatás nagyon jól mutatja, hogy vannak növények, amik magjai között nagyon sok a csíraképtelen mag. 

Ilyen volt a sisakvirág is, egy darab mag kelt ki belőle tavaly, az is elpusztulni látszott, amikor kiültettem a kertbe. Egy darabig élt, kb. egy hónapig, de nem nőtt, aztán eltűnt. Pedig öntöztem is, hogy ki ne száradjon. Már le is mondtam róla, de az idén van ott egy növény, ami nagyon sisakvirág kinézetű, talán nem olyan szeldelt a levele, de fiatal még. 
Meghagyom, mert látni akarom, hogy mi lesz belőle, eléggé úgy néz ki, (és éppen ott is van), mintha sisakvirág lenne. De jó lenne! 

Már azt hiszem az utolsó képek a tulipánokról, de annyira gyönyörűek, nem tudom megállni, jövő ilyenkorig úgyse lesz már több. 

Kinyílt egy holland írisz is, nagyon szép virág, de nem szeretem már, mert alig virágzik. Próbáltam a földben hagyni, próbáltam felszedni is és visszaültetni, de nem akarja az igazat. Több helyen is van (volt) a kertben, volt ahonnan eltűnt... 

Hoztam be bíborherét a kertbe, remélem nem bánom meg. Az út szélén találtam, rengeteg volt elszaporodva azon a helyen, már tavaly is láttam. Nagyon szép és úgy tűnik nem bánja az átültetést sem, de azt írják, hogy a -8 foknál hidegebbet nem bírja, szóval szerintem nem fog áttelelni. Hátha tudok róla magot szedni.