A zellereket is elkezdtem feldolgozni, nem nagy meló. Ötöt akartam, de csak 3 maradt... ezek viszont szépen megnőttek. 
Prágai zeller fajta, a Valeyrac Exotics-tól rendeltem tavaly, nekem nagyon beváltak a vetőmagjaik. A Vaterán  rendeltem tőlük, de elég sok helyen ott vannak a neten, ez már a 2. rendelésem volt. Tőlük rendeltem a Kibédi barna uborka, a carosello uborka, citromuborka, olasz rózsapadlizsán és még egy csomó magot, mind jó volt. Sőt még ajándékot is kaptam, chiamagot, de azt nem ültettem el... még. Tavasszal el fogom, nem a chia magért, hanem a virágjáért. 

Tettem el levesbe valónak (nem sok zellert használok egyébként) és rántani valónak is, úgy sokkal jobban szeretem. Anyukám imádta nagyon a zellert minden formájában, a levelét is. Zsíroskenyérre is rászórta a frissen megsózott és felaprózott levelét. :) Ezért ültettem neki tavaly is a szárzellert meg az idén is. Még ott vannak kinn a kertben, nincs már kinek adnom... de nincs szívem kiásni se őket. Majd a természet megteszi amit kell. 
Nagyon fáj az elvesztése, olyan sok mindenről Ő jut eszembe, de nem tudok még írni arról, amin átmegyek. 

Különben most már menthetetlenül ősz van, november közepén is túl, ködös, nyirkos, nem szép idő, bár tegnap sütött a nap is valamennyit, de már csak világít, meleget nem igazán ad. Az igaz, hogy hideg sincs. Még nem volt fagy csak egyszer egy 0 fok, ami megcsípte a kolbásztököt, de ennyi.
Pár rózsa erőlködik még, illetve egyfajta zsálya is kinyílt még, színesnek vettem, biztos lettek volna közte más színek is, de a szárazságban neki nem jutott víz, ennyire szedték össze magukat. 

A spárga bogyói.

A macskamenta. Az utolsó szebb hajtásokat majd még levágom róla megint, hogy a cicáknak legyen télen mit szipózni. 

Élet is van azért, a kék iringó széthullatta a magjait és szépen nőnek az új kis növénykék, elég sok lett belőle.  Érdekes, hogy kora tavasszal próbáltam pedig magról vetni, de azok nem keltek ki. Lehet, hogy nem voltak jók a  magok. Ezért vettem a növényt és ezek mind a természetesen elhullott magokból lettek. Nagyon örülök nekik, egész kis telep lesz belőle. Megoldja a természet a tervemet, ugyanis éppen azon gondolkodtam, hogy az egyes növényekből nagyobb foltokat lenne szebb kialakítani a kertben. Így, hogy csak egy-egy van belőlük külön-külön, így nem olyan szép a kert. 

Böbe beköltözött a kanapé ágyneműtartójába, de annyira, hogy mostanában nem jön reggelente bungizni a takaróm alá se. Sőt, este bemászik és reggel fel se kel... csak úgy 11 körül bújik elő, eszik és akkor kimegy. 
Valamelyik nap szóltam neki, hogy adjon már valami életjelet hogy él-e még egyáltalán, azt mondta, hogy: Nyá! Röviden és nem is túl hangosan, másik nap meg fészkelődött egyet, hogy tudjam, ott van benn. 

Az előző kb. két hetet pedig az íróasztal tetején töltötte, az estéket most is és amikor megyek lefeküdni, akkor ő is nyugovóra tér az ágyneműtartóba. :)))
Mindig vannak helyek, ahol kuckózik a lakásban. Érdekes módon most egyáltalán nem foglalkozik a fotelekkel, se az ággyal. 

Itt kértem tőle TündiBündiÉdiPofit, erre hát... na! Mint a Grincs és még meg is rúgott a hátsó lábával. Úgy tud rúgni, mint egy kenguru! Ez annak a jele, hogy elég volt neki a simiből, vagy egyáltalán nem szeretné, hogy hozzányúljak, szóval ne zavarjam a mélymeditációban. 
Az legalább pozitívum, hogy az ágyneműtartóban nem dudál... szépen visszahangzana. :D  

Elza dobozára meg tetőt is kellett tennem, mert nagy naivan azt gondoltam, hogy majd elég lesz a tetejére a  plédikéje szigetelni, de azzal nem számoltam, hogy az 5 kilós, dagadt Elza alatt majd berogyik a doboz teteje. 
Így aztán szabtam rá egy hungarocel lapot, szerencsére ráfekszik az oldalakra és a hátuljára ragasztott többi hungarocel-re és most úgy fekszik ott kiterülve, hogy azt látni kéne. 
Nem tudom lefotózni, mert ahogy meglátja a telefont a kezemben, rögtön leugrik onnan. 

Egyébként kiengedtem a fűtést a verandára is, mert egyrészt már nem sokkal volt melegebb, mint odakinn, másrészt ebben a nedvességben már borzasztó volt ott kinn a klíma, nemcsak hideg miatt, hanem még a cipőim (ott szoktam levenni a kerti cipőt)  is nyirkosak voltak és Elza doboza is. 
Nem kell nekem, hogy majd penészessé váljon a veranda, a nagy spórolásban. Abba nem fogok tönkremenni, ha egy radiátorral több megy. 

Megint kezdődik a magvásárlási őrületem, bár ahogy végignyálaztam a Vaterát, (szerencsére) nem találtam semmi olyat, amire nagyon rákívántam volna, de hát nemcsak a Vaterán árulnak magokat.
Megfogadtam pedig, hogy nem veszek már több magot, de ennek ellenére mégis rendeltem párat a Kincsesligettől... megint. 
Pedig azt se tudom még, hogy egyáltalán kikelnek-e a magjaik, mert nyár végén is rendeltem már párat, de még nem ültettem el őket. Ha tudtam volna, hogy ilyen hosszú és meleg ősz lesz... simán megnőttek volna pedig a kis növénykék, de az ember nem tudhatja előre. 

Szóval megint jőnek...

Baracklevelű harangvirág színkeverék - Campanula persicifolia 'mix'

Bársonyos kakukkszegfű - Lychnis coronaria

Bugatölcsér keskenylevelű - Penstemon angustifolius

Hegyi imola kék színű - Centaurea montana 'Coerulea'

Kaukázusi ördögszem színkeverék - Scabiosa caucasica 'mix'

Macedón varfű vízfesték színek - Knautia macedonica 'Watercolors'

Poloskavész bordó levelű - Actaea simplex 'Atropurpurea'

Réti iszalag - Clematis integrifolia 'Blue Ribbons'

Déli borsófürt - Baptisia australis

A Baracklevelű harangvirágnak nagyon örülök, mert egyszerűen sehol nem tudtam szerezni eddig, pedig nagyon szép virág.
A Bársonyos kakukkszegfűből a meggypirosat rendeltem, rózsaszínű már van (növény) és magom is van fehéres-rózsaszínes, szóval lesz minden színben.
A rendelt Penstemon annyira kék, hogy egyszerűen meg kellett vennem és a Hegyi imolára is nagyon régóta vágyom, a varfűbe meg az idén imádtam bele. 
Kaukázusi ördögszemet még sose láttam, ezért akarom felnevelni. 
A Poloskavészt a kerítés mellé terveztem arra a részre, ahol ugyan nincsen még nagy cserje, de majd amikor megnő, akkor árnyékot ad neki. 
A Réti iszalag a természetben védett, ezért onnan nem szerezhetem be, a Déli borsófürt pedig szárazságtűrő és még nem láttam ilyet sem. 
Nagyon remélem, hogy majd sikerül felnevelni őket. Sajnos az erdei borkóró amit még nagyon vágytam, elfogyott, de van már kétféle borkóróm és jövőre is kell majd valami, amit újra beszerezhetek és nevelgethetek.