Reggel hiányoltam Herkulót, mert amikor felkelek, már itt szokott várni az ablakban. Kicsit megijedtem, hogy hol lehet, de amikor kimentem, akkor láttam, hogy ott pislog benn a széna tetején. Még nem kelt fel a CicaÚr! Ilyen is ritkán van. 
Régebben többnyire nem aludt itt, ezt onnan tudom, hogy reggelente gyakran láttam battyogni a völgy felől, de mostanában itt tölti az időt még napközben is. Úgy örülök neki! 
Persze elcsavarognak, az egész brancs sokat csavarog, de amikor pl. kimegyek az udvarra, akkor a csajok rögtön odajönnek hozzám és a CicaÚr is előkerül, bár ő csak tisztes távolból szemlél. És most már a MosogatóCica is sokat időzik itt nálunk. Nem tudom miért szeretnek engem annyira a cicák, akkor is szerettek, amikor még egyenesen irtóztam tőlük... fura szerzetek ezek a macskanépek. 

Itt a Mosogató, már nem rohan hanyatt-homlok világgá, ha kimegyek az udvarra. :) 

A kert egyébként az eső ellenére őszies. Vannak virágok, amik már elnyíltak és vannak, amik elszáradtak. Jó lett volna ha kicsit hosszabb a virágzás, de idén ez jutott.

Remélem az őszi virágok, a krizantémok, az őszi krókuszok, a sisakvirág és a japán szellőrózsák még szépek lesznek, utóbbiból legalábbis az egyik, amit tavaly ültettem. Azon már látom a felnövekvő virágszárat, a tavaszi ültetésűt éppen csak megmentettem a kiszáradástól, de él. 
A tavasszal magról ültetett sisakvirágom sajnos kipusztult. Éldegélt egy darabig, volt két levele is, öntöztem is, aztán egyszercsak elszáradt. 
Ugyanígy vannak a pázsitviolák is, a kánikulában még megvoltak, mert öntöztem és most az eső után száradtak össze... nem értem. 
A két talajtakaró phloxom közül a második is elpusztult... 
Jó hír viszont, hogy csodatölcséreim keltek ki, nagyon remélem, hogy még lesz idejük virágot hozni. Nem értem miért csak most keltek ki, van amelyiket még áprilisban ültettem... tényleg fura ez az idei év. 

Elkezdtem tegnap délután a kis fenyő körül fellazítani a földet, mert be van ülepedve és tele van folyondárral, majd ezt is letakarom teljesen mulccsal, de ki kéne még találni valamit, amit köré ültetek, ami majd hosszabb távon is kibírja a fenyőt. Van már ott egy kicsi bugás hortenzia, nem hozott virágot még az idén, nagyon picike volt, amikor kiküldte a Starkl, ráadásul a márciusi hatalmas fagyok előtt küldték. Úgy ültettem ki, hogy le is volt takarva szalmával. Túlélte, ahogy a többi is, remélem jövőre már fog virágozni. 
Illetve vannak azon a részen krókuszok a szélében, egy kecskerágó, egy boróka is, kicsik még, de amikor majd megnőnek, akkor más lesz a kép.
Addig is fel kéne dobni valamivel, mert idő, amíg a fenyő is felnövekszik. Lehet, hogy egynyáriakat teszek majd oda addig? Illetve még több bugás hortenziát is lehetne ültetni mellé-köré. tervezek majd oda páfrányt és árnyékliliomot, de amíg kicsi a fenyő, addig nem lenne jó nekik, mert nincs árnyék. 

Tegnap áttelepítettem az egyik clematist is, mert nem fejlődött sehová azon a helyen ahol volt, szerintem túl sok napot kapott, (a töve is). A szilvafa mellé tettem, majd felfut rá, itt délelőtti napot fog kapni, a tövét pedig majd körbeültetem árnyékot adó növényekkel. Egyelőre letakartam. 
Eredetileg egy borostyánt tettem oda, azt most kiástam (szegényt), de már tudom hová fogom tenni, ma délelőtt majd át is ültetem. 

Lesz variálás az idén, mert a harangvirágot is át kell tenni onnan ahol most van, mert túlságosan az ágyás belsejében van, inkább a szélére tenném (tavaly még az volt a széle...) 
Illetve ki akarom ültetni a cserépből a korallberkenyét is, mert épp hogy él benne, de még nem tudom hová tegyem. Pár (3) liliomot is át kell ültetnem, mert a boglárkacserje kinőtte őket, nem gondoltam, hogy ennyire gyorsan meg fog nőni. Nem igazán fogom szeretni azt a cserjét, mert nagyon erősen tarackol, viszont szép, amikor virágzik. Olyan erőszakos, mint a bambusz. 

Tegnap reggel olyan jó idő volt és a talaj is nedves, így gyorsan kihasználtam a lehetőséget és kirongyoltam felcsodaásóvillázni egy részt megint. Felszedtem egy újabb darab geotextilt, alatta már szinte alig volt fű. A kerek repkény szokott nőni alatta, az vígan elvan a sötétben is és persze rengeteg gyökér, fűcsomó, folyondár a hosszú gyökereivel... ezek is vannak, de mindennek ellenére ez a rész szép tiszta volt már. Volt egy rész, amit nagyon könnyű volt villázni, szinte porhanyós volt. Ahol nem, ott kirázogattam a gyökereket, ott meg attól lett porhanyós. Zömében... van ahol göröngyök vannak, de majd amikor beültetem, akkor szétverem őket, úgyis puhák lesznek, mert olyankor belocsolom. Ami megmarad, azt meg majd szétnyomja a fagy télen. 
Újabb kb. 4 nm területem lett, amit majd be tudok telepíteni növényekkel. Nem neveltem elég évelőt tavasszal... még mindig sokkal több növényre lesz szükségem. 
A felvett geotextilt még nem tudtam átrakni másik helyre, hétvégén le kell vágnom a füvet azon a helyen, ahová teríteni fogom, csupa csalán az a rész. 

Ezen látszik a vasárnapi villázás is, jó nagy helyem lett megint. 

Délután pedig vettem ki két szálat a sárga cickafarkból és elültettem hátul a kertben, hadd szaporodjon, mert nagyon hálás, szárazságtűrő és dekoratív növény. Igazán impozáns, amikor virágzik. Az előző képen jobban nézett ki, de hétvégén teljesen szétverte szegényt az eső. Ezért tettem mellé az új növénytámaszokat, pár nap és majd szépen hozzáigazodik. A támaszokat benn is fogom hagyni a földben, majd jövőre szépen belenő. 

Olyan szép volt a kert a reggeli fényekben, pedig a legtöbb virág eléggé viseltes, egy része a szárazságtól, másik része meg az eső után nyeklett meg kicsit.

Már nyílik a mályvacserje is, kicsi beleveszik még a növények közé, de nagyon gyorsan nő. Már legalább 60 centis. Kis 10 centis dugványról neveltem mind a kettőt, a másik még el van veszve a kúpvirágok között, de én látom magam előtt, amikor majd nagyobbak lesznek, akkor egész más lesz a kert képe. 
A háttárben a bal oldalon a tamariska van, a fények miatt olyan érdekes mintha a levegőben lógna egy pamacs, a jobb oldalon pedig már szép nagyra nőtt a kékszakáll. Nagyon várom a virágzását, gyönyörű kékben pompázik, amikor nyílik, bár tavaly még alig csak két szál ágacskája volt. 
Hátul középen pedig egy hellenium magasodik, ez is a LIDL-es szerzemények közül való, ez is a pinceablakban nevelkedett januártól, ahogy a másik is, ami a képen az előtérben van. Egyik piros lesz, a másik sárga, most kezdi fejleszteni a bimbóit. Hatalmas, gyönyörű virágnak ígérkezik, most fognak először nyílni. 

Újra kivirágzott a lila akác is, nem olyan sok virággal, mint tavasszal, de a nagy kék fadongóknak ez a kedvence. 

Az idén hagytam meg hajtást az előkertben a trombitafolyondáron is, mert ki akarom kicsit alakítani a formáját, kell az árnyék az előkertnek. Nehéz ezt a növényt alakítani, mert nagyon könnyen letörik a hajtása, de kicsit magasabbra akarom növeszteni és onnan engedni majd hajtásokat hozni. 
A ház mellett is van egy, hatalmas volt, csak ott kivágtuk, amikor a lépcsőház oldalát csináltuk, de ezt a növényt nem lehet elpusztítani. Tavaly nem hagytam kihajtani, de az idén egy hajtást ott is elengedtem, hadd vastagodjon, ott is kell az árnyék, mert a délutáni nap azon a polikarbonáton keresztül poklot csinál a lépcsőházból. Kezdenek átalakulni a szempontok...

Tegnap este is esett még egy adag eső, nem nagy, de olyan lassú, öntöző eső volt. Nem akarok telhetetlen lenni, de eshetne még vagy 3 hétig. Tegnap, amikor felvilláztam azt a darab parlag részt, kb. 3 centire volt átázva a föld, alatta puskaporszáraz volt. Az igaz, hogy a lazább talajrészekbe biztos jobban beszivárgott a víz, de akkor is kéne még vagy 100 mm csapadék, ha nem több. 

Azért most ennek is örülök és gondolom mindenki így van ezzel, a kert végre fellélegzett és életre kelt, ámbár érdekes módon a virágok megsínylették az esőt, de majd gatyába rázzák magukat. Tegnap még levagdostam az elvirágzott vagy ki se nyílt, csak összeszáradt bimbókat a virágokról, a pillangóvirágról és a dáliákról is, hogy kicsivel könnyebben boldoguljanak. 

Kiültettem egy kékszakáll magoncot is a kerítésen kívülre, jól belocsoltam alatta, majd jó lenne nem megfeledkezni róla, bár nagyon tűri a szárazságot, de amíg beáll, addig biztos öntözni kell, hacsak nem lesznek újabb esők. Nem is gondoltam, hogy ilyen szapora növény lesz, hogy ennyi magoncot találok majd körülötte. Emlékszem egyszer vitatkoztam valakivel, aki dugványról szaporította, én meg vártam, hogy majd magot szedek róla. Kinevetett, hogy cserjét magról... és lám, még ültetnem se kellett, szaporodik magától. 

A rózsáim megkezdték a másodvirágzást, most nem igazán tudok többet mutatni, idő kell a kertnek, míg helyrevergődik, ezek most a legszebbek és még szebbek lesznek, amikor kinyitják az összes virágjukat.