Tegnap este átültettem 4 liliomot új helyre, mert nem voltak jók ott, ahol voltak. 
Az egyik az előkertben volt a sárga cickafark mögött, kivettem onnan, mert semmi nem látszott belőle. Nem tudom mit kéne a cickafark mögé tenni, talán majd óriásliliomot, mert nem sok növény jut most eszembe, ami nagyobb nála és nem sárga. 
Illetve kivettem mind a 3 liliomot a boglárkacserje mellől is, mert már nagyra nőtt a cserje. Elég távol voltak, amikor elültettem őket együtt, a cserje egy szál kis karó volt, a liliomok meg kicsik... biztos lesz még egy pár ilyen átültetésem a távolságok miatt. Pedig igyekszem meghagyni a helyet a növényeknek, de nagyon nehéz kivárni amíg összenőnek. 
Úgy itta a föld a vizet, ahogy belocsoltam alattuk, hogy az valami eszméletlen, nem pocokjáratban tűnt el a víz, hanem a föld vedelte, nagyon kéne eső megint. 
Remélem az új helyeken jövőre már szépen fognak virágozni, mert az idén a négyből csak kettő tudott virágot hozni, a többin a bimbók elszáradtak, pedig néha adtam nekik vizet is, de olyan helyen volt három, ahol csak elfolyt a víz. 

Kitányéroztam tegnap a cserszömörce körül is és az egyik tűztövis körül, mert szárazságtűrés ide vagy oda, nem nagyon veszi  magát egyik se sehová, főleg a cserszömörce. Lehet, hogy kicsi mész is kéne neki talán, mert nálam inkább savanyú a talaj. 

Közben akkorára nőtt a mételmaszlag (Datura), hogy csak nézek és már egy virágot hozott is és rengeteg bimbó van rajta, nagyon szép ez a növény. 

Annyira imádom a reggeli fényeket a kertben, pedig szárazacska kicsit. Az elnyílt (vagy kiszáradt) kúpvirágokat már elkezdtem visszamulcsolni, jövőre szerintem ez lesz a friss mulcs is, mert rengeteg nő ki belőle. Az egész idei kúpvirágtömeg mind a tavaly széthullajtott magokból van. 

Most kezdett virágozni az utolsó lángvirágom is, sajnos pár szép ág letörött belőle, amikor a szél feldöntötte mellette a clematis oszlopát (clematissal együtt persze). A letört ágakat eldugványoztam, remélem lesz belőle sokkal több bokor phloxom. A többi része meg direkt még később fog nyílni, mert megcsináltam rajta a chelsea metszést még június környékén. 

Ez meg a CicaNéni (Elza) mosakszik a porfürdőben... imádnak porfürdőzni, valamit tesz nekik, mert az idén nincs kullancs egyikükben sem. 

Kiültettem tegnap a szombaton vásárolt növényeket és csak egy ment a frissen feltört részbe, az ezüst terülő boróka. Azt a területet le fogja árnyékolni a diófa, ezért hagyom, hogy ott kússzon, fedje el a talajt az a növény. Mondjuk a lehulló leveleket nem tudom, hogy fogom majd leszedni róla, de meglátom. 

Kiderült, hogy a lila virágú növényt úgy hívják, hogy őszi zsálya, őt egy olyan helyre ültettem, ahol eddig a nyuszifülön kívül más nem nagyon maradt meg, de ez se biztos, hogy majd bírja, ráadásul takarni kell télen, mert fagyérzékeny. Többet nem veszek meg olyan növényt, amiben nem vagyok biztos, vagy nem tudom mi az. Ha nem marad meg, akkor a helyére veszek egy piros virágú zanótot, vagyvalamit. 

Az orbáncfű miatt ki kellett vennem egy büdöskét, de visszaültettem kicsivel távolabb, így legalább kapott egy csomó vizet.
Nem messze az orbáncfűtől beültettem a púpliliomot és a terasz előtti rész is át fog rendeződni, mert odatettem a labdarózsát, kell az árnyék a terasznak. Emiatt majd az izsópot át kell ültetnem és a ligetszépéket is. Sajnos az egyre melegedő időjárás felülírja a terveimet, én inkább prérikertet terveztem, de elkezdtem behordani a cserjéket és fákat is, mert kell az árnyék. Alapvetően azt a fiatal diófát is ki akartam venni, ami alá most az ezüst terülő boróka került, de meghagyom, mert a diófa nagy árnyékot ad. 

Tegnap szedtem megint zöldbabot is, beindult a bokorbab az eső után, lett egy zacsi sárgahüvelyű és két zacsi zöldhüvelyű a fagyasztóba.
Ma reggel pedig leszedtem némi uborkát és zsenge cukkinit, be is raktam őket rögtön, lett 3 üveg savanyúm megint, nagyon szeretem a cukkinit savanyítva, nekem jobban ízlik, mint az uborka. El szoktam tenni a belső részét is, amíg nem kemények a magok, mert nagyon finom beleturmixolva salátaöntetekbe. 

És szépen növekszik - az eddig egyetlen kolbásztököm is!

Kapáltam is kicsit a reggeli jó hűvösben a kis lúcfenyő körül, mert annyira benőtte a susnyás az eső után, hogy borzasztó, nem akarom hagyni magot hozni a porcsinokat meg a disznóparéjt. 

Közben észrevettem, hogy virágot hozott a gyöngyikés gyepliliom is, nem igazán szép, szegénykém ebben a szárazságban csoda, hogy kinyílt, őt se öntöztem, csak egyszer, mielőtt körbemulcsoltam, de ez is meghálálta, legalább megmutatta a virágját. 

A kínai hamuvirág egyre jobban nyomja, megtartom, szeretni fogom ezt a virágot is. Nagyon dekoratív és már most is nagy, kb. 50 cm magas, de ennél sokkal hatalmasabb lesz. 

És ugyanígy a Nierembergiát is megtartom, sőt be fogom venni cserépbe teleltetni, mert ez (is) nagyon szép virág. Ha belegondolok, hogy egy szál, 5 centis kis vékony izéke volt és egyre nagyobbra nő a bokra és egyre több virág van rajta... hát eszméletlen egy virág. 

És a rózsák is nagyon megkezdték megint, egyre jobban imádom őket. 

Jól jött az a kis lehűlés vasárnapra, a reggel és a délelőtt kifejezetten kellemes volt, még borús is volt az ég, így nem melegedett fel olyan hamar az idő. Tudtam tevékenykedni a kertben... végre megint.

Először is lekaszáltam a kert végében azt a részt, amit aztán leterítettem a múltkor felvett geotextillel. Újabb darab alakul. Egyébkén elnézegettem az a lenti részt a kertben, egy nagy terület, most éppen füves, mint a mező, de tekintve a mostani nyarakat, azon mélázom, hogy jó lenne veteményesnek. Az a rész ugyan napos, de enyhén észak felé lejt és délután már kifejezetten árnyékos és mivel a legalacsonyabban van, szerintem nedvesebb is. Lehet, hogy leterítem őszre azt a részt is és tavaszra elkezdem megművelni. Borsó, krumpli, tökfélék és uborka nyugodtan mehetne arra a részre, sőt káposztafélék is. Elég trágyás, malacok laktak ott.

Aztán kiszedtem a füvet a petrezselyemből/paszternákból és a répából, meg a furababból is és persze a köztes járatokból is. A furababban nem volt, sok, mert le van mulcsolva és a petrezselyem között is, de azért szürke madársóska volt benne és persze kövér porcsin is, de nagyon könnyű volt kihúzni őket. Jól beöntöztem őket és utána a kiszedett porcsinokkal jól betakartam a közöket. Hátha lesz még belőlük valami őszig. 

A hagyma helyét is kigyomláltam, de csak félig, mert nagyon elkezdett sütni a nap, akkor bemenekültem kicsit. Végül azt a részt beszórtam mustármaggal, letakartam szénával és jól belocsoltam. Kíváncsi vagyok kikel-e. Meghagytam benne pár új-zélandi spenótot is, mert a másik, amiről a múltkor szedtem, elkezdett tönkremenni.  Még szerencse, hogy mindenhol kel a kertben, vetni sem kell. 

Amikor kihoztam az újabb bála szénát, akkor láttam, hogy a macsekok már kifeküdték maguknak helyet benne, nem tudom melyik volt, de két nagy vacok is ki van már feküdve. :))) Lesz itt télen szénában melegedés, nagyon örülök, hogy megtalálták és persze az egyik doboz is be van már gyógyítva a bálák közé, de szerintem az még nagyon meleg nekik. Herkules mostanában a legfelső bála tetején szokott feküdni. :) 

A furabab és a keleti ölesbab is elkezdte adni a zöldbabokat. Nem állítom, hogy ez lenne eddigi életem legszebb ölesbabja, de már az is öröm, hogy egyáltalán van rajta valami. A furababbal viszont nagyon észen kell lenni, mert pillanatok alatt megöregszik, de amit leszedtem meg is blansíroztam és főztem egy kis levest is belőle. Lett 3 zacsival a fagyasztóba is. 

Az utóbbi időben rászoktam arra, hogy a zöldségleves alá csinálok egy kis vékony rántást, csak egy fél kanál liszttel, aztán vagy hagymát apróra vágva dinsztelek bele, vagy fokhagymát, vagy semmit. Ez az alap, aztán felengedem hideg vízzel és amikor forr, akkor beleteszem a zöldségeket és a fűszereket. Ebben a levesben most főleg tárkony van, de kis borskeveréket is őröltem bele, pici kakukkfüvet és őrölt köményt. Furának hangzik így együtt, de nekem ízlik a zöldbabbal. Van még benne pár apróra darabolt répa, petrezselyem gyökér és a levele is, zellerlevél, egy kis paradicsom, egy darab paprika, egy kis hagyma, egy gerezd fokhagyma, krumpli és görög kritharaki tésztát főztem bele. 
Én szeretem ezeket a "gezemice leveseket" (nagymamám hívta így), ő nem szerette annyira a zöldségeket, azt mondta mindig, hogy: "Fáj a szemem tőle!" :D :D 

 Még előkészítettem a helyet a ültetendőknek is, mert újra megpróbálom a sörretket, jégsalátát, rapinit (Cima di Rapa), fekete retket és a kínai kelt. Illetve akarok még ültetni téli vajfej salátát is, ami állítólag áttelel és vajrépát is. Nem adom fel, hiába ették meg az előző adagot a nyomorult földibolhák. 
Sőt, talán ültetek még kései karalábét is és vöröskáposztát, meglátjuk milyen lesz a tél. Az utóbbi években decemberig alig voltak fagyok, ha az idén is így lesz, akkor ezek vígan elnövögetnek a kertben. 

És úgy tűnik lesz némi alma is.