Ma reggelre esett némi hó, de csak mintha porcukrot szórtak volna az éjjel. Most is szállingózik.

Szombaton még észbe kaptam, na nem magamtól, hanem belenéztem a ToDo-s naplómba és megláttam, hogy a zellereket be kell szedni. Teljesen megfeledkeztem róluk, abban a hitben voltam, hogy már mindent beszedtem a kertből.
Így aztán felszedtem azt a pár szem zellert és volt még kinn pár retek is, azokat is bevettem, de nem tudom el fognak-e fogyni. Meleg a pince, nem igazán áll el sokáig benne semmi, de vittem belőle ajándékba is. 
A zellereket  majd feldolgozom a fagyasztóba. 
Még szedtem rapinit is, éppen most készül gombával, tejszínnel belőle egy kis tésztára való. 
Rájöttem, hogyha nem veszem ki az egész növényt, akkor levelek hónaljában tovább friss hajtásokat hoz, így elég sokáig szedhető. 

Nagyon érdekes egyébként, hogy mennyire bírják a növények a fagyot. Vasárnap reggelre -5 fok volt és nem látok nagy változást a kertben. 
Viszont felkészülve az elkövetkező napokra, szombaton betakartam a két jujubát is, mert még fiatalok, nem akarom elveszíteni őket és még jobban betakartam az új, még kicsi fügét is és a pawpaw-ot is. Mind nagyon fiatalok még, kell nekik a takarás. 

A splash krizantémoknak  a vasárnap reggeli - 5 fok meg se kottyant, de azért annak örülök, hogy a tövüket betakartam szénával. 

Még a vattacukorfű is bírja. 

És hogy jártam... vettem egy zacskó filézett, bőr nélküli csirkecombot, gondoltam a felét lesütöm, a másik fele pedig bemasírozik a fagyasztóba. Felvágtam a műanyag tasakot... én még ilyet húson nem éreztem, borzasztó kénes, főtt tojás szaga volt. Befűszereztem és le is sütöttem, utána már nem éreztem rajta a szagot, de megkóstoltam és valami nem volt vele OK. Végül a macskák ették meg az egészet, mert a másik felét is lesütöttem, nyersen nem mertem nekik odaadni. 
Hát mit mondjak? Ennyi elégedett pofát régen láttam egy rakáson. :)))))  Hittem én... mert nem tudom, hogy ezeknek hogy működik a gyomra, de félóra múlva itt lesett az egész banda megint, hogy enni akarnak. Ezeknek semmi nem elég. 
Nekem meg egy időre elment a kedvem a húsevéstől. Én már nem is tudom hol kéne vásárolni, hogy normális ételt kapjak. 
Naponta lehet olvasni a hírekben is, hogy ezt is, azt is visszahívták. Nagyon igyekszem már főleg saját nyersanyagokból készíteni a kaját és nem készterméket venni, de ha már a hús se az igazi, akkor? 

Még jó, hogy lencsefasírtot is terveztem, így legalább az kész lett. Sütőzacskóban sütöttem, nem olajban, ez legalább finom lett. 

Tegnap olyan csodaszép szivárvány volt délután a nagy hófelhők előtt, hogy csoda. 
Azt hittem valami nagy havazás kerekedik majd belőle, olyan sötét felhők jöttek, de egy pillanat alatt szét is foszlottak, pár perc múlva már kisütött a nap is egy rövidke időre. 

Nem tudom fog-e sikerülni, de végül hoztam be a splash krizantémokból hajtást és bedugdostam cserepekbe. megjelöltem, hogy melyik milyen fajta, csak úgy, hogy sárga, piros és lila, de ezek a:
Chrysanthemum “Splash Meadow”
Chrysanthemum (Indicum Grp) Splash Intense
Chrysanthemum (Indicum Grp) Splash Energy.

Aztán vagy sikerülnek, vagy nem. Kinn vannak a verandán, ahol fűtök, de nincs túl meleg, fényt kapnak, de nem telibe,  meglátom. Ilyenkor már szerintem nagyon nehéz bármit is gyökereztetni, de legalább elmondhatom majd, hogy megpróbáltam. Ha már ilyen szamár voltam, hogy nem gyökereztettem a nyáron belőle, mert valljuk be, ez szarvashiba volt, nem is tudom, hogy nem jutott eszembe.

Illetve még ahhoz is van reményem, hogy áttelelnek a kintiek, itt a hétvége, még egyik nap se volt nagy fagy, még le tudom takarni a tövüket jó vastagon szénával. Tavaszra kiderül élnek-e vagy haltak.  

Úgy terveztem, hogy ma már megrakom a madáretetőket is, viszont az idén már nem veszek napraforgómagot, hanem csak cinkegolyót teszek ki. 
A napraforgóban elképesztő mennyiségű parlagfű mag van, alig győzöm irtani, arról nem beszélve, hogy mennyi pocsékba megy, mert idejönnek a verebek és mind kiverik az etetőből.  

A tegnapra ígért -6 fokból se lett semmi, de ezt nem panaszképpen mondom, viszont az bosszantó, hogy ennyire képtelenek a meteorológusok egy normális előrejelzést adni. 
Bebugyoláltam a növényeket, de ha nincs fagy, akkor nincs rá szükségük és nem használ nekik, de azt már tényleg nem vállalom, hogy majd naponta kitakarom-betakarom őket. Időm se lenne rá. Úgy hagytam, mert a jövő hétre -9 fokot is írnak, aztán meglátjuk mi lesz belőle. 
A képeken a kutyatejek vannak betakarva. Nem akarom, hogy az ágaik nagyon lefagyjanak, mert azokon hozza majd jövőre a virágait. Az hiszem a -9 előtt majd még vastagabb takarót is kapnak.

Felvettem a kazánon is a víz hőmérsékletét 55 fokról 60 fokra, feleslegesen, aztán tegnap visszaállítottam. 

***

Nézegettem a régi képeket, hogy mennyit változott a kert. Jó elővenni ezeket a régi képeket, látni, hogy annyira más lett, hogy alakul és gyarapodnak, fejlődnek benne a növények, amiket ültettem. 
Egy nagy parlag, füves pusztából alakul egy szép, bokros cserjés rész a kerítés közelében. 

Ilyen volt a kerítés. amikor idejöttem 2018 nyarán. A mellettem lévő földet megvették, így szerencsére a minden szemetet tároló pasit is elküldték, el is takarított innen minden jármű darabot, a sok fémhulladékot és mindent. Már csak annyi a bajom, hogy az új tulaj nem kaszálja a füvet a kerítés mellett, de még nem tudtam vele beszélni. 

2019-ben megcsináltattam a kerítést, aztán persze nem annyi volt, hogy megcsinálták, mert lett egy nagy halom faoszlop, amit kiszedtek, egy nagy halom régi kerítésdrót, de végül minden gazdára talált. A faoszlopok egy részét apu összevágta nekem és eltüzeltem. Akkor még megvolt a fatüzelésű kazán, pontosabban csak az volt. Az egyik télen elfogyott a fám, azt hiszem 2019-ről 2020-ra, és hozattam ugyan, de a friss fával nem lehet fűteni, mert nedves. 
Ezek a faoszlopok életmentők voltak, de persze nem volt elég és nem is tudtuk mindet felvágni, mert tele voltak fémmaradékokkal. Amit nem tudtunk felvágni, azt elvitte egy fazon, aki itt lakik a közelben.
Az egy elég költséges tél volt, rengeteg fabrikettet vettem és tüzeltem el. Aztán 2020 nyarán beköttettem a gázt, a csonk itt volt már az udvarban. 

Itt már fenn van a belátásgátló is, akkor még itt volt a szemetes fazon, illetve talán akkoriban hurcolkodott el innen. Eleinte ezen a részen még hosszú zöldbabot is termeltem és karalábét... Azóta a rebarbara sajnos kipusztult onnan (tavaly a nagy szárazságban), a kerítés mellett lévő vad évelő őszirózsát pedig én szedtem ki, mert nagyon szaporodott. 
Ez 2021 augusztusi kép. 

És most már ilyen. A fenti képen még alig kivehető tűztövis már piroslik, a fenyő is nőtt  és bekerültek a cserjék. Van ott sok minden a fenyőn kívül is: jobbra alul egy kikeleti bangita, a másik oldalon két bugás hortenzia, de van ott még egy két cserjés pimpó is, egy sárga és egy piros virágú, egy magyal, egy labdarózsa, (utóbbit nem hagyom ott, törpe bangitának vettem, de nem az lett), van vagy 3 kékszakáll is. Csak egyet ültettem, a többi magról szaporodott, de a szaporulatok is költözni fognak. A cserjék majd szépen összenőnek, a fenyő pedig majd kimagasodik közülük. Ahogy a képzeletemben magam előtt látom, szép lesz.