Tegnap volt a Nyári Napforduló, az év leghosszabb nappala és legrövidebb éjszakája. Innentől kezdve a nappalok rövidülni fognak, egészen decemberig, a Téli Napforduló napjáig. Tegnap a Nap a Ráktérítőn delelt és elindult visszafelé az Egyenlítő felé. Szeptemberben lesz a Napéjegyenlőség majd, akkor éri el a Nap az Egyenlítőt, a Téli Napfordulón pedig majd a Baktérítőn fog delelni, akkor lesz a legrövidebb a nappal.  

Tulajdonképpen most kezdődött el a csillagászati nyár. Pár nap múlva lesz a Szent Iván éjjele, amikor az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a közelgő sötétséget, hiszen innentől kezdve a sötétség perceket lop el minden napból és egyre közelebb merészkedik, míg végül decemberben a Téli Napfordulókor, a leghosszabb éjszaka idején megszületik az új fény és a napok ismét hosszabbodni kezdenek. 

Igazán kár, hogy ezekre a gyönyörű, az embernek a természettel való szoros kapcsolatát tükröző ünnepekre rátelepedtek a keresztények a saját ünnepeikkel. Pogány ünnepeknek titulálták őket és a saját ünnepeikkel próbálták eltakarni a meglévőt, mert túl fontosak voltak, megszüntetni nem tudták. Ezzel eltávolították az embereket a természettől, a természettel való együtt hullámzástól és elfordították az embereket valami megfoghatatlan felé. Persze az emberek addig is tele voltak hiedelmekkel, de a megfigyeléseiket tűzdelték tele ezekkel, mert nem értették, amit megfigyeltek a természetben. A kereszténység ezt vette el, a természet megfigyelését és helyette csupasz hiedelmeket adott csupán. Ez a megértést nagyon hátráltatta, mondhatni a tudományt, a fejlődést hátráltatta. Persze értem én, hogy az embernek mennyire szüksége van (lehet) a fejlődése bizonyos szakaszában a vallásra, de egy idő után óhatatlanul meg kéne látnia, hogy mi a vallás tulajdonképpen és szükségszerűen el kell vetnie. A paradox ebben, hogy az ember végül úgyis visszatér valamilyen formában a mély hithez egy nagyobb léteztőben, de annak már nincs köze vallásokhoz. 

***

Nagyon kéne az eső... nagyon, de nagyon. Tegnap 35 fok volt, még a Böbe is benn maradt. Pontosabban kiment egy kicsit, (nagy arccal) aztán pihent kicsit a lépcsőbejárónál az árnyékban és viszonylag hamar be is jött. Megunta a macskabunda a meleget. :)))) 

Délután meló után felügyeskedtem a fürdőablakra az új rovarhálót, így éjjelre nyitva hagytam azt is,  hadd járjon a levegő. Az az ablak jó magasan van, nem félek nyitva hagyni. Az a baj ezekkel, hogy az a ragasztószalag, amire fel van applikálva, az engedi el magát és alatta bebújnak a rovarok meg a pókok. Állandóan résen kell lenni és lenyomkodni, vagy újra tenni, de eléggé utálatos dolog, viszont nagyon jó bentről röhögni a darázson, ahogy erőlködik, meg a poloskát hasbapöckölni, ha rátelepszik kívülről.  

Hajnalban itt tekergett egy nagy vihar, de egy csepp esőt se bírt kiadni magából, csak nagy szél volt, még a levegő se hűlt le... 

És itt vannak a rókakesztyűk is, a giant még nem nyílt ki most sem, csak nő és nő és nő, majd ha képes lesz virágot hozni, akkor úgyis kiposztolom. Hivatalosan gyűszűvirágnak hívják, én hívom csak rókakesztyűnek, mert angolul foxglove és így jobban tetszik. Csodaszép virágok, de gyerekes kertbe nem ajánlom, mert halálosan mérgező. 

 Kétéves növénynek mondják, de állítólag, ha az ember visszavágja, amikor elvirágzott, akkor akár 5 évig is meg lehet őrizni, de nincs még benne tapasztalatom. Ki fogom próbálni.  

Imádom ezeket a nyári hajnalokat. Ma is felkeltem ötkor, felhúztam a redőnyöket, minden ablakot kitártam, hogy hűljön a lakás, most 23 fok van benn, ez még jó. Pesten nem lehetett lehűteni a lakást, mert éjjel a közeli épületek ontották magukból a meleget, ott sose volt frissülés kánikulában, csak amikor a légkondi be volt kapcsolva, de éjjel nem járattam, mert valamikor kell beengedni levegőt is (már amennyi levegő ott volt) és nem zúgathattam a szomszédoknak éjjel. Az igaz, hogy van egy éjszakai üzemmódja is, ami nem zúg (annyira), viszont fogyaszt. 

Szóval jó itt. Néha úgy érzem, hogy a paradicsomban élek. Hajnalban már kinn voltam öntözni, de ahogy látom véges a kút hozama, mert tegnap is kifogyott a víz, meg ma reggel is vékony lett a csorgás, ki is kapcsoltam a szivattyút gyorsan. Oda kell majd figyelnem és azt hiszem veszek egy másik hordót is és fokozatosan szépen feltöltöm azt is, ki tudja meddig nem lesz eső...

Lassan lehet szedni a borsót és a lóbabot is. 

***

Alig tudom kiválogatni, hogy melyik képeket tegyem fel a szarkalábakról, mert mind annyira gyönyörű.

Nagy vágyam volt az évelő, óriás szarkaláb, de elég nehezen tudtam felnevelni. Az első adag szarkaláb magomból egyetlen darab se kelt ki, majd a következőből is úgy nézett ki, hogy nem lesz semmi. Aztán egy ajándékcsomag  magot kaptam, aki szépen kikelt és valami iszonyú lassan de kikeltek a már előzőleg elültetett magvak is. Rengeteg palántám lett így, azt se tudtam tavaly nyáron hová ültettessem őket, raktam szerteszéjjel és nem is gondoztam őket különösen, bár néha kaptak vizet. Nem hittem volna, hogy ilyen virágözön köszönt majd az idén, sőt a nagyon hideg tél miatt kétségeim voltak, hogy egyáltalán túlélik-e, hát túlélték és ennyire gyönyörűek! A színeik is változatosak, azt hittem majd csupa lila lesz, de a kéknek is annyi árnyalata van, hogy az csoda!

A második képen lévő már magasabb, mint én vagyok! 

Nemcsak az ereszcsatornám lett kész tegnap, hanem a tetőjavítás is, ez is benne volt az egyezségben, bár némileg bonyolultabb lett, mint hittük, de azért egy óra alatt megcsinálta a mester. 

Volt a kémény mellett egy kis csöpögés, ami eléggé zavaró volt, egyrészt meg nem ázzon be nekem sehol a tetőm, másrészt hallosan idegesített amikor esett az eső és fejem felett hallottam, ahogy csöpög a víz a lavórba, ami alá volt téve, harmadrészt amikor hosszú időn keresztül sok eső esett, akkor bizony a lavórban ellenőrizni kellett, nehogy túlcsorduljon a víz. És hát a padlásra nálam nem olyan triviális a felmenés. Szóval örülök a csatornának, de a tetőnek is. 

Nem is én melóztam tegnap a tetőn, estére mégis olyan voltam, mint a vert seregek, elég hamar feldőltem és aludtam, mint a bunda, ma reggel valamiért mégis fáradtan ébredtem fel. Annyira viszont nem voltam fáradt, hogy ne kaszáljam le a maradék füvet, így most megint szép ápolt a kertem. 

Már már nem terveztem túl sok dolgot, kezd nagyon meleg lenni az idő és idebenn is meleg van, pedig lenn vannak a redőnyök is. 

Tegnap szedtem egy kis muskotályzsálya virágot is, mert itt az ideje a zsályaborok elkészítésének. Így néz ki az üvegben, majd 2 hét múlva leszűröm, mellette a készülő, jól összeplöttyedt lándzsás utifű szirup van.