Tegnap napközben egész jó kis záporok voltak, nem is volt olyan nagyon meleg, mint ahogy azt ígérték, hál'Istennek. 

Nagyon finomat csináltam ebédre, levettem az első cukkinit ezek közül: 

 Szépen hasábokra gyalultam, olyanokra, mint a vékony hasábkrumplit szoktuk. Vettem be egy nagy, friss hagymát a kertből és egy kis csokor bazsalikomot. (kb. 3 nem túl nagy szár, mert még nem nagyok) 

Olajon lesütöttem a kockára vágott hagymát és egy darab fehér paprikát is daraboltam bele, ugyanúgy kockára vágva. Megsóztam és amikor lesült, beletettem a cukkiniket és összesütöttem. 

Legközelebb be fogom sózni a cukkinit és kicsavarok a levéből, mert nagyon nedves volt, sokáig kellett sütni, hogy a víz elpárologjon belőle, én jobban szeretem úgy, ha nincs agyonsütve a kaja. 

Aprítógépbe tettem a bazsalikomot egy marék mandulával, és tettem hozzá még egy kicsit az éppen sülő cukkiniből is és jól összeturmixoltam. Végül ezt a pestót összekevertem a cukkinivel és ezt tettem a főtt tésztára. Végül megszórtam parmezánsajttal, a tetejére körömvirágszirmokat szórtam. 

Érdekes, hogy szinte nincs benne fűszer a bazsalikomon és a hagymán kívül, direkt még borsot se tettem bele és mégis nagyon finom lett. 

Ma reggelre meg 5 óra körül borzasztóságos macskahangra ébredtem, olyan támadó, de mégis takarodjinnenhaggyá'békén hang volt. És ahogy felhúztam a redőnyt, a rókát láttam elnyargalni be az erdőbe. Böbe sehol... állt bennem megint egy darabig az ütő, hogy elvitte a róka, de megvan. Nem tudom meddig, nagyon remélem, hogy megtanulja elkerülni Vukot, végül is a nagy cicók is elkerülik és  jól megvannak. Na és persze Böbike is elmúlt egy éves, lassan felnő a kis bocacoca malaccicó! :) 

Most pedig kenyeret sütök, mert tegnap felfedeztem, hogy penészes a kenyerem, pedig frissen vettem... lusta voltam elmenni a boltba, így vacsira paradicsomot ettem magában, ma reggel pedig gyorsan összedobtam, megkelesztettem és már sül is. Majd a legközelebbiben teszek róla képet. 

Állítólag holnap kivégződik egy időre végre a kánikula. Úgy legyen. Már kezd a puttonyom tele lenni a meleggel, szóval nyűgös vagyok. Lehúzott redőnyök mellett itt kuksolok benn és úgy dolgozom, tiszta depi vagyok már. Meg is ettem tegnap egy egész tábla mogyoróscsokit... 

Tegnap is szedtem egy adag borsót, ki is fejtettem este, egészen hihetetlen méretűek ezek a hüvelyek. Tavaly is szép zöldborsóm volt, de ez most mindenen túltesz még sose voltak ekkora borsóim. Ez a Zsuzsi fajta, azt hiszem jövőre is veszek belőle. 

 Kivirágzott a bougainvilleám is, Böbe rögtön le is verte. Hallom, hogy valami nagy robaj van, rögtön tudtam, hogy a macskák ügyködtek, mert előzőleg láttam, hogy a Böbe a kis polc alatt alszik, amin a bougainvillea is volt. Herkules biztos kifigyelte őt és megzavarta. Egyszerűen nem fér meg tőle. Elég hülyék ezek a macskák, hogy nem tudják megkülönböztetni az idegen hímet az ivartalanított cicától. Böbike hiába nőstény, ezt Herkuló már nem érzi  rajta, ezért zavargálja őt, mint valami vetélytársat. Pedig mikor Böbike még baba volt, akkor Herkules volt az egyetlen játszópajtása. Jó volt látni ezt a teljesen elvadult kandúrt, ahogy hempergett vele a fűben és játszott. Nem is láttam Herkulest önfeledtnek azokon a pillanatokon kívül. 

Herkules egyébként kezdi összeszedni magát, és tegnap sikerült ráöntenem egy adag kullancs elleni szert is, ki is takarodtak belőle a dögök rögtön, nem ízlik nekik a macska vére. Szépül a bundija is és kezd látszódni rajta a hús, pedig nagyon beteg volt, azt hittem el fog pusztulni. 

Viszont a bougainvillea megúszta szerencsére a macskák ténykedését, el is tettem máshová, ahonnan nem tudják leverni. Csodaszép ez a növény, nem telel át a szabadban, nálam a pinceablakban volt a télen. Elhullatta a lombját, de azért időről időre adtam neki egy kis vizet, nem sokat, csak, hogy néha kapjon némi nedvességet. Aztán tavasszal elkezdett hajtani. Azt hiszem kicsit hamar kezdtem tápoldatozni, mert elég furák lettek a levelei, a hibiszkuszom ki is pusztult tőle... szóval jövőre csak akkor kap majd tápoldatot, amikor már szép nagy levelek vannak rajta és kinn van a szabadban és meg is szokta. 

A másik tapasztalatom, hogy jövőre nem fogom azonnal a tűző napra tenni, (bármennyire is napfényigényes növény) mert az idén megégtek a levelei. Szóval majd csak fokozatosan szoktatom a naphoz. 

Még az átültetését nem tudom eldönteni, hogy augusztusban majd átrakjam-e, hogy még megszokja az új edényt és talajt, vagy csak tavasszal, ennek majd még utána fogok nézni, hogy célszerű, de inkább  a tavaszra hajlok, a teleltetés így is nagy trauma a növényeknek, nem kell még ezt tetézni azzal, hogy közvetlen előtte megmozgatom. 

Elkezdtem szaporítani a krizantémokat is, kettőt cserépbe tettem, a harmadikat ki a talajba, mert annak volt gyökere. Tulajdonképpen úgy indult, hogy letört egy ág és nem akartam veszni hagyni. Tudom, hogy a krizantém elég szépen szaporítható hajtásdugványról. Így aztán elkezdtem a többiből is eltenni, azokból, amikből nincs túl sok, hadd sokasodjanak. 

 Lakik egy nagyon picike madárka a kertben, nem tudom milyen fajta lehet, szürke a hasa és tényleg nagyon pici. Biztos itt lehet a fészke és költ, mert ahányszor kimegyek, na meg amikor a Böbe is ott van, akkora cirkuszt rendez, hogy az hihetetlen. Körbeugrál a fákon, egészen alacsonyan, a fejem fölött ugrál és hangosan csattog. 

Kis bolond, el akar zavarni, vagy magára felhívni a figyelmet, hogy ne menjek a fészke közelébe, na meg a macska se. Nem tudom hol lehet a fészke, jó lenne, ha a Böbe nem találná meg, de ahogy látom egy cseppet sem érdekli őt a kismadárka... tudomást se vesz róla, szerencsére. 

Tegnap leszedtem még egy rakás borsót és ma délelőtt bekapcsoltam az új fagyasztószekrényt és levittem bele az összes borsót és az idei lóbabot is. Utóbbiból két zacsival lett, még a zsenge hüvelyével szedtem belőle, megblansíroztam és úgy tettem el, a többit majd kifejtem és a szemeket teszem el. 

Eltettem üvegbe a szárított lestyánt is, már nem szedek róla többet, mert nem kell több, legfeljebb anyunak viszek belőle. Tettem el szárítani borsikafüvet is, a lestyán helyére, mert nem szeretem fellógatni, szerintem úgy nem lesznek finomak. Én mindig a hűtőszekrényben szárítom a fűszereket, papírzacskóban. Nyitva hagyom a száját és szépen morzsolhatóra száradnak a hidegben, de egyszerre csak egyfajtát szoktam beletenni. Mondjuk a bazsalikomtól az egész hűtő nagyon illatos szokott lenni, de hát ez van. Szeretem az illatát. 

Tettem ide korábban készült képet és mostanit is, most nagyobb a lestyánom, de nem olyan szép, mert le kellett vágni, virágot akart hozni én meg nem akartam, hogy virágozzon.

Az utolsó képet meg azért tettem ide, mert az a vágódeszka 38 centis, ahhoz képest érdemes nézni a lestyánlevelet.