Tegnap este is esett még egy adag eső, nem nagy, de olyan lassú, öntöző eső volt. Nem akarok telhetetlen lenni, de eshetne még vagy 3 hétig. Tegnap, amikor felvilláztam azt a darab parlag részt, kb. 3 centire volt átázva a föld, alatta puskaporszáraz volt. Az igaz, hogy a lazább talajrészekbe biztos jobban beszivárgott a víz, de akkor is kéne még vagy 100 mm csapadék, ha nem több. 

Azért most ennek is örülök és gondolom mindenki így van ezzel, a kert végre fellélegzett és életre kelt, ámbár érdekes módon a virágok megsínylették az esőt, de majd gatyába rázzák magukat. Tegnap még levagdostam az elvirágzott vagy ki se nyílt, csak összeszáradt bimbókat a virágokról, a pillangóvirágról és a dáliákról is, hogy kicsivel könnyebben boldoguljanak. 

Kiültettem egy kékszakáll magoncot is a kerítésen kívülre, jól belocsoltam alatta, majd jó lenne nem megfeledkezni róla, bár nagyon tűri a szárazságot, de amíg beáll, addig biztos öntözni kell, hacsak nem lesznek újabb esők. Nem is gondoltam, hogy ilyen szapora növény lesz, hogy ennyi magoncot találok majd körülötte. Emlékszem egyszer vitatkoztam valakivel, aki dugványról szaporította, én meg vártam, hogy majd magot szedek róla. Kinevetett, hogy cserjét magról... és lám, még ültetnem se kellett, szaporodik magától. 

A rózsáim megkezdték a másodvirágzást, most nem igazán tudok többet mutatni, idő kell a kertnek, míg helyrevergődik, ezek most a legszebbek és még szebbek lesznek, amikor kinyitják az összes virágjukat.