Kaszálás és borzalmas cukkini chutney
Tegnap nagyon ügyes voltam, lekaszáltam a kert 3/4 részét, már csak egy pici darab van és kívül a ház előtti rész. A picike darab azért maradt ott, mert már annyira folyt a szemembe az izzadtság, hogy abba kellett hagynom. Fárasztó dolog ez a kaszálás, bár már többször megfogadtam, hogy csak kicsit, inkább többször, de sose tudom abbahagyni, mert olyan szép, rendezett utána minden. Persze nem fog ez sokáig így menni, a jövőben csak a kis füves utakat fogom kaszálni, körben pedig parkos, méhlegelős helyek lesznek. A már bevirágozott részeken az idén már elképzelhetetlenül sok méhecske, lepke és egyéb rovarok kajálnak itt a kertben.
Tegnap megfőztem a cukkini chutneyt, hát... 5 kis üveggel lett. Elméláztam, hogy kiöntöm a fenébe, de végül is elfér. A chutney-knek egyébként is kell idő, hogy összeérjenek az ízek és hűtve is változhat az íze. Egyébként nem rossz, a szaga, mint egy kiadós lecsóé, de az a hagymától van. Bárhányszor kóstoltam, nekem az volt a benyomásom, hogy valami nagyon hiányzik belőle. Lehet, hogy majd kísérletezek vele és amikor bontok egyet, akkor még próbálom ízesíteni kicsit... végül is, egyesével is ki lehet önteni. :D :D Nem bízom már rá magam többször ezekre a netről szerzett receptekre, mert van egy csomó elméleti blogoló, aki nem eszi meg, amit kitalál és vannak a vegánok, akik meg páran olyasmiket esznek, (tartalomra és kinézetre is) hogy egye meg azt, akinek kétannya van. Ki se teszem a receptet, nehogy valaki belefusson.
Egyébként a kert gyönyörűséges, dzsumbuj van: