Reggel korán kirongyoltam és megkapáltam az elöl lévő padlizsánokat, (a hátsókat tegnap este csináltam meg) és persze jól meg is öntöztem. 

Vittem vizet még az érdekes babokra is, amiknek a csúcsán nőnek a zöldbabok. Bokorbabnak vettem, de egy pár fut... pedig a magok egyformák voltak, nem volt (nem látszott) keveredés. Mindegy is, amelyik fut, amellé szúrtam le karót, már emennyire lehet, mert olyan a föld mint a beton. 

Ma egyébként kellemesen hűvös, borús reggelre ébredtünk, szellőztetek is mint a meszes, már tegnap se melegedett fel a ház, lenn voltak a redőnyök és most már az ablakokat is becsuktam, egyedül a keleti oldalon a fürdő kis ablaka volt nyitva, hogy valami levegő azért jöjjön be és így nem melegedett fel annyira. Este 24,2 fok volt. Ma reggel pedig 23 alatt. Megint pokoli hétnek nézünk elébe, jó lenne alacsonyabban tartani a hőmérsékletet, ameddig csak tudom. 

Csináltam ma reggel kovászos uborkát, egy ötliteres üveg megtelt vele.

Én így szoktam:  (5 literes üveghez)

Az üveg aljára egy csokor kapor (virágját is és szárát is), fokhagymagerezdek (4-5 db), szemes bors (10-15 db) 
Opcionálisan még mikor mihez van kedvem: kis szál borsikafű, borókabogyó, meggylevél,  torma, borágó.

Az uborkák mindkét végét le szoktam vágni és félbevágom az uborkákat, de nem teljesen, a végén hagyok 2 centit, hogy egyben maradjon az uborka. Megtöltöm vele az üveget és a tetejére  vagy egy szelet kenyeret teszek, vagy egy félbevágott krumplit, vagy semmit. Most krumplit tettem rá. 

Vizet forralok, 1 liter vízhez 1 evőkanál só és forrón ráöntöm az uborkára, kistányér teszek a tetejére, hogy amikor forr meg tudja emelgetni (tehát ne zárjuk le!) és kiteszem a szabadba félárnyékos helyre. 

És sajnos egy rakás uborkát ki is dobtam a komposztra, mert túl nagyra nőttek. Nem szeretem, ha nagyon magvas az uborka. Másik részét pedig megcsinálom tzatzikinek, mert nagyon szeretem és a nagy melegben szerintem ez az egyik leghűtőbb hatású kaja. 

Tzatziki: 

Legyalulom az uborkát mint a tököt szoktuk. Besózom, hagyom kicsit állni, majd kicsavarom a levét.  Borsot szórok rá, nyomok rá egy fél (kicsi!)  gerezd fokhagymát, egy pici fehérborecetet adok hozzá, de tényleg csak egy leheletnyit. Utána hozzáadom a görög joghurtot. Első kóstolásra a borecettől nem lesz jó, de hagyni kell összeérni az ízeket és akkor nagyon finom. 

Erről jut eszembe, hogy megkóstoltam a cukkini chutneyt miután állt pár napot a hűtőben és azt kell mondjam, hogy ez nagyon finom lett. Szóval egy másik posztban majd megosztom a receptjét mégiscsak. 

Elzut ma engedtem ki a műtét óta először, mert már nagyon menni akart. Eddig  nem is próbálkozott, de tegnap már nagyon izgatott volt, viszont ma telt le a 10 nap, szóval reggel kiengedtem. Nem tartott sokáig a szabadság, mert Herkules azonnal űzni kezdte. A Vén Majom párosodni akar, de azon csodálkozom, hogy ezek szerint nem a feromonokra megy? Mert Elzának most már biztosan nincs szaga és ahogy láttam kedve sem, mert némi fogócskázás után (a paprikáim között!) végül bejött és megint benn alszik a verandán... pedig már azt hittem vége végre az almozásnak. :D :D 

Éssss! Esik az esőőőőőő! Így van ez, ha az emberlánya kin hagyja a kertibútort, ha alaposan megöntöz és kovászos uborkát csinál. Bár utóbbi anyukám Murphy-je, de végül is a koviubit az ő receptje szerint csináltam, szóval dukál hozzá az eső. :))) Bár az is igaz, hogyha esőcsinálás végett csináltam volna mindezt, akkor nem esne... 

Elza Asszony kapott egy olyan fedeles macskabudit 5000 pénzért, hogy az beszarás... a szó szaros értelmében. Hogy aztán majd fogja-e használni, vagy találok majd a veranda közepén egy nagy ajándék rakást, az elég hamar ki fog derülni. Mindenesetre a másikból tettem bele egy kis maradék (de száraz és tiszta almot), hogy a szaga benne legyen és az orra előtt töltöttem fel és tettem a helyére. Elég intelligensnek tartom a Cica Asszonyt, hogy tudja miről van szó, mert vánnyadt kóbormacskához képest, anno, amikor először bevettem őt a téli hidegben, rögtön tudta mi az alom. 

Muszáj volt vennem, mert a másik nagyon kicsi volt, örökké sepernem kellett és időnként egy-egy darab kaki is kikerült a földre, mert nem tudta rendesen betemetni abban kis tálcában és persze így volt szaga is. Ezt az almot még a Böbike is megirigyelheti, de benn nem férne el a fedeles. Egyébként az övé is nagyon nagy és ráadásul nem is használja csak nagyon ritkán, mert ő kinn végzi a dolgát. 

Egyébként tegnap délután, amikor hazajöttem, még mielőtt kitört volna rajtam a harci fáradság (hajnal 4-kor keltem) rögtön kimentem kaszálni és a ház előtt az egyik oldalon le is vágtam a füvet. Ilyenkor nagyon elégedett tudok lenni, mert annyi minden bele tud férni egy napba. 

Délelőtt elhoztam a burkolólapokat a boltból, szóltak a hét közepén, hogy megérkeztek. Kétszer kellett fordulnom vele. Baromi nehéz egy csomag, 26 kiló... de azért kipakoltam a kocsiból az első fordulót, mert muszáj volt, a második adag még benne van, majd este kiszedem belőle. 

Ma kinn sütöttem... kiolvasztottam egy csomag hekktörzset, azt nem lehet benn csinálni, mert haláli büdös. Tejben olvasztottam ki, mert az volt ráírva és olyan bundát is csináltam hozzá, de annyi lett, hogy az valami hihetetlen. Herkules persze rögtön megjelent  és most először fogadott el tőlem kaját az udvaron. Megraktam neki egy cicakajás alutálcát és mind meg is ette szépen. 

Leszedtem a zöldbabot is, mit is mondjak? Nem szakadtam bele, alig van zöldbab ebben a szárazságban. Tavaly Dunát tudtam volna rekeszteni vele, a végét már le se szedtem, most meg egyszerűen nem terem. Egy zacskónyi lett a fagyasztóba. 

Egyébként meg nagyon meleg van már megint, csak jövök-megyek ki meg be. Leizzadok, bejövök lehűlni és ez megy egész nap. 

Írtam egy listát, hogy miket akarok megcsinálni a hétvégén, csupa apróság és ezekkel se haladok a meleg miatt. Most valamiért nehezebben viselem, mint máskor. Túl sok volt már belőle. 

Kinyílt a kúpvirágom is, nehezen fejlődött ki szegénykém, nincs is sok virág rajta, de mag lesz belőle. Kíváncsi vagyok kikelnek-e a magok, ha csak csak úgy szétszóródnak. Mögötte pedig a Datura nőtt már szép nagyra, nagyon várom, hogy milyen virágja lesz, kéknek vettem.

Tegnap szedtem magokat az évelő szarkalábakról, mert annyira gyönyörűek, hogy máshová is fogok tenni belőlük. A kék mézontófűről is sikerült 3 kis érett tokot levenni, amiben a magvak vannak és a törpehajnalkán is volt már pár érett magvas gömböcske. Közben majdnem szívrohamot kaptam egy imádkozó sáskától, pedig nem is volt nagy, viszont nem zöld volt, hanem barna. Tök beleolvadt a környezetébe a dög.

Ilyenkor szoktam elmélázni azon, hogyha idejönne valami földönkívüli és úgy nézne ki mint bármelyik rovar vagy pók... bakker, hát tőlem aztán lehetne akármilyen intelligens, valószínűleg tele lenne tőle a gatyám. és igen valószínű, hogy az első reakcióm az lenne, hogy agyoncsapom, már ha nem hatszor akkora, mint vagyok. ha hatszor akkora lenne, akkor valószínűleg nemcsak majdnem kapnék szívrohamot.  :))))

A paradicsomok pedig egyszerűen csodálatosak. nagyobbak, mint én vagyok, szoktam is hülyülni vele (szerintem tavaly is elsütöttem), hogy ha így haladunk, akkor létráról fogom szedni a paradicsomot. :D :D

Egyelőre azonban még az alsók kezdtek el érni, mert ott virágzott először, és ott nőttek meg a paradicsomok. nem fogom egyébként befőzögetni, hanem fagyasztóba teszem, mert ha lecsót akarok csinálni télen, nekem úgy a legjobb, mert frissnek lehet érezni. A befőzöttnek van valami fura íze, amit nem igazán szeretek, lehet amiatt nem ízlik a cukkini chutney sem, mert hasonló az íze és a szaga is. 

Szerintem ezekhez a képekhez nem is kell komment: