....avagy, a szakácsnő nem szerelmes. 

Nem akartam olajban sütni a cukkini tócsnit, ezért megvajaztam egy sütőpapírt, betettem a tepsibe és vékonyan elterítettem a tócsni alapanyagát. Nagyon finom lett... volna, ha tettem volna bele sót, de az valahogy kimaradt. Annyi van benne, ami a besózott és kifacsart cukkiniben maradt. És azt is meg kell állapítanom, hogy ebből a saját termésű, friss fokhagymából többet kell használni, mert alig érezni az ízét, pedig két gerezdet nyomtam bele. 

Hozzávalók: Összereszelt cukkini, (fél kiló kb. miután besóztam és kinyomkodtam) 2 tojás, só, bors, liszt (4 evőkanál) és kicsi vaj a sütőpapír kivajazásához. Ha valaki kifelejti a sót, akkor sós tejföllel egészen helyre lehet hozni. 

***

Úgy is finom a cukkini, ha felezzük, kibelezzük a kicsiket  és megtömjük sajttal és kisütjük sütőben. 

***

Legújabb találmányom a cukkinihasábok baconszalonnában. 

A cukkinihasábokat besózom és hagyom a levét kicsurogni és szárazra itatom őket papírral. Bazsalikomot aprítok, a cukkini hasábokat megspriccelem olajjal, hogy jobban tapadjon a bazsalikom és jól megszórom, azután betekerem a baconba és be a sütőbe. 200 fokon sütöm, addig, míg meg nem pirul. 

Ugyanezt el akartam vékonyra szeletelt csirkemellbe tekerve készíteni, de nagyon apró falatkákat kellett volna csinálni a cukkiniből, szóval befűszereztem és a cukkini darabok tetejére tettem a csirkemellet és némi sajtot. Nem takartam le semmivel, így is szépen megsült. 

Sőt úgy is csináltam már, hogy laskára vágott, besózott, leitatott, fűszerezett cukkiniszeletekbe tekertem a csirkehúst vagy a sajtot. 

***

És akkor a múltkor leszólt cukkini chutney, mert végül nagyon finom lett és csinálni fogok még egy adagot.  (én chilit nem tettem bele, mert nem kedvelem a csípőset az utóbbi időben)

2 db közepes méretű cukkini
1 nagy fej vöröshagyma
1 db zöldpaprika
3-4 gerezd fokhagyma
1 db piros vagy zöld csípős paprika
kis darab gyömbér
2 kiskanál só
2 evőkanál cukor
4 evőkanál 10 %-os ecet
10 dkg mazsola (nagyszemű, arany mazsolát használtam).

A cukkinit durva reszelőn lereszeled. A hagymát és a fokhagymát megtisztítod és apróra vágod. A zöldpaprikát és a csili paprikát kimagozod, vékony karikára szeled. A gyömbért finom reszelőn lereszeled. A mazsolát, ha kemény, beáztatod, ha nem, megmosod. A felaprított anyagokat egy lábosba teszed, a sóval és cukorral addig főzöd, míg a zöldségek puhák nem lesznek. Figyelj rá, mert elég sűrű, és ezért pöfékelhet.
Amikor megpuhultak, beleteszed a mazsolát, az ecetet, újra felforralod.

Beraktam az üvegekbe és száraz dunsztban hagytam kihűlni. 

Mivel nekem első kóstolásra frissen-melegen nem ízlett, javaslok egy adagot jól behűteni belőle és hagyni pár napig összeérni az ízeket, hogy az ember tudja mire számíthat, amikor majd télen felbontja. Ahogy ízlelgettem pár nap után, el tudok bele képzelni fogyasztás előtt frissen vágott vöröshagymát, de pl. ki fogom próbálni, hogy fogyasztás előtt fetasajtot adok hozzá. Ez utóbbi kettő csak ötlet, még nem próbáltam, de fejben nekem bejön, aztán majd jön a puding próbája. :)))

A daturától beájultam, ez a növény egyszerűen fantasztikus.  Még a termete is fantasztikus, illetve a növekedése. Amikor kiültettem őket, viszonylag későn, kb. 2 centisek voltak, nem tudtam lesz-e egyáltalán belőle valami, de azért locsolgattam szorgalmasan és meg is lett az eredménye. 

Van másik fajta datura magom is, jövőre abból is fogok ültetni. 

Hatalmas a virágja, az átmérője legalább 8 cm és a színe is gyönyörű. Mételmaszlagnak is hívják, mérgező növény. Úgy helyesebb, hogy az egész növény mérgező. 

Itt mellettem ez a mező szerintem maga a mennyország a rókáknak. Nem véletlenül hallom én a rókaugatást már napok óta. 

Apu azt mondta, hogy szerinte őzet hallok, de megkerestem az őz hangját is, de ez, amit én hallok, ez bizony rókaugatás. Tegnap délután fényes fél hétkor 5 róka volt kinn a mezőn. Szerintem ők egy család, biztos most tanítják vadászni a kölköket. Én még ilyet sose láttam! Ott galoppoztak kinn, kettőt le tudtam fotózni, a többi messze volt, nagy zoomal se tudtam lekapni őket. De nem igazán érdekli őket az ember. Az autók jönnek-mennek kifelé az erdő felé, a kirándulók az úton lármáznak, én felálltam a kerítés szélére és onnan kiabáltam, hogy: Róka! Róka! És lengettem a karomat is, mert a Böbe kinn volt, a róka meg közel. A róka megfordult, nézett egy darabig, hogy ez a bolond meg mit handabandázik itt és közben elkapott egy pockot. Láttam a mozdulatairól, ahogy megette. Itt természetfilmet lehetne forgatni Karak és Vuk életéről, azt hiszem fogok venni egy jó minőségű kukkert.