Teljes pompájukban virítanak az őszirózsák. Érdekes módon a zöme fehér és kétféle rózsaszínű, pedig tavaly a lilából szedtem a legtöbb magot, de mintha az összes rózsaszínűvé válna egy idő után. 

Viszont akkor is nagyon szépek. Még egy helyen vannak, amik éppen csak kezdenek nyílni, ezért biztos lesz még őszirózsás bejegyzés, na meg az aprónépek miatt is, a későbbiek, az apróvirágúak is még csak bimbóban vannak. 

Nagyon szeretem az őszirózsát, van ahol nem is ültettem, kikeltek a tavaly szétszórt magokból, illetve tulajdonképpen nem kell hagyományos értelemben véve ültetni, tavasszal is elég szétszórni a magvait. Amiket így ültettem, azok elég távol keltek ki egymástól és nagy bokorrá nőttek, rengeteg virággal. Amiket sorba ültettem, azokat nem egyeltem ki, de így is nyílnak, vannak nagyobbak és egészen aprók is, de mind hozott virágot. Szeretem ezt a virágot, színesek, látványosak, formagazdagok és nagyon igénytelen növények. Bírják a szárazságot is és a virágzásuk is sokáig tart. 

Tegnap elment a kertből az összes fa, az összes vas cucc, csak a régi kerítés maradt itt, de azt kitettem a ház elé. Szoktak jönni vasgyűjtők, akik majd szépen elviszik. A múltkor a csatornát is kitettem, az is "elkelt" pár nap alatt, remélem ez is így lesz. 

Sőt, délután a bezsákolt gyújtósnak valók is gazdára leltek, amiket még a fakivágások után daraboltam össze. Illetve a szomszédoktól sikerült azt is megtudnom, hogy a kivágott bokrokat szépen összeköthetem és kitehetem és úgy is elviszik, nem kell zsákolgatni. Zsákba majd csak a magnólia levelét teszem, mert az nehezen komposztálódik el. Délután csináltam is már egy adag összekötött rőzsét, majd naponta rakok össze belőle, aztán előbb-utóbb elfogy. Úgy tudom 3-4-et visznek el egyszerre... két hetente viszik... 

Felhívtam két kőművest is, mindkettő el fog jönni megnézni a terepet, mert szeretném még az idén legalább tető alá hozatni a kinti konyha részt, magát a konyhát elég lesz jövőre is, ámbár, ha valaki megcsinálja, akkor nem is lenne rossz már a télen élvezni egy kemence előnyeit. Na meg a nagy öntöttvas WOK-ban sütés se lesz egy utolsó dolog. 

Erre komolyan nem is számítottam, annyira nem lehetett találni senkit még a bontáshoz sem, hogy egészen lemondtam róla, aztán azzal, hogy nekilódultunk a lépcsőház leburkolásának, valahogy beindult az egész verkli és nagyon remélem, hogy ez most már végig is megy. Jó lenne, ha nem kéne ezt a romot nézni itt télen, olyankor amúgy is elég lehangoló a kert. Éppen azon gondolkodtam, hogy több és sokféle örökzöld kell, hogy télen is  legyen arca és fazonja a kertnek és vannak színes szárú növények is, amik jól mutatnak télen. 

Megkezdődött a szarvasbőgés is, hatalmas hangjuk van és nekem nagyon rémisztő. Estétől hajnalig mintha óriási szörnyek üvöltenének az erdőben és még cifrázzák is. Valamelyik megint nagyon közel bőg, tavalyelőtt volt ilyen, de szerintem azt a bikát kilőtték. Tavaly csak távolabbról hallottam őket, most pedig megint mintha itt bőgne a ház mellett. 

A cicáim kinn éjszakáztak, Böbikének ez az első élménye a szarvasbőgéssel. Néha olyan jó lenne látni, hogy merre jár és mit csinál. Ugyan érdekli-e egyáltalán, bár a cicák rettentő kíváncsi népek. 
Herkules rájött, hogy mennyire jó a simi, most már minden reggel itt van az ablakban és kéri a simit, de nem csak egy kicsit ám! dörgölőzik, fejel, mint egy kos és sokáig simogatni kell a Kandúr Bandus egész testét, végig-hosszig, ő meg vonaglik. :D :D Hát haláli! Még a kaja se érdekli addig, míg a simi nincs meg. 

Ekkora a legnagyobb, (bár még nem teljesen érett) kaliforniai paprikám. Megérte öntözni. :) 

Istenbizony, tegnap először éreztem úgy, hogy feladom. Hogy sose lesz itt rend, hogy ez a borzasztóan (másik szót szeretnék használni, de szalonképes akarok maradni) sok szemét az életben nem fogy el innen. Harmadik éve csak megy az elhordás és tulajdonképpen az udvar megint úgy néz ki, mint egy szemétdomb. Mintha minden amit eddig csináltam, tök hiába lett volna, mert a szemét elborít megint mindent. 

Jó persze, nem szemét, csak rumli van tőle és apuék tegnap is elvittek egy nagy utánfutó fát és már ma kora reggel itt pakolna, de az a sok kő, a cserepek, a téglák, a kivágott bozót itt van lerakva mindenhová... a pajta ronda helye, mint egy hatalmas sebhely úgy tátong az udvaron, áááááá! Tegnap valahogy nagyon beborultam. 

Úgy éreztem, rosszabb lett, mint volt. Ha valaki öreg házat akar felújítani, azt lebeszélem róla, mert ez egy pénznyelő... mondjuk újat nem tudtam volna építeni ennyiből az is tény, de tegnap akkor is nagyon nyűgi és morci voltam, de már elmúlt! Aludtam egy jót és most minden másképp néz ki.  

Utánanéztem a zöldhulladék elszállításnak is, hát nem mondom. Készen várják a sültgalambot a szájukba. Aprítsam össze, rakjam zacskóba, amiből 2 hetente jár 3 db ingyen, amúgy 300 Ft/db, a vastagabb ágak ne legyenek 1 m-nél hosszabbak, kössem össze. Hát meg toronyóra lánccal nem kéne? (itt valami olyat szeretnék mondani inkább, hogy meg lófasz a seggükbe)
Ha már ennyit melózok vele, akkor magam komposztálom el. Mert aztán a fáradozásaim után elmehetnék a boltba megvenni jó drágán a komposztot, amiben gondolom benne van a sok mikroműanyag szemcse, ami az általuk kötelezően elvárt zacsik széteséséből keletkezik. Rosszabb, mintha egyben maradna, mert az még kinyerhető a talajból. 

Elkezdtem összeaprítani tegnap a kivágott bokrokat, 3 talicskával el is vittem hátra a bokrok mögé. Ott majd kupacba rakom, aztán komposztálódhat, ameddig akar. El fog tartani egy darabig... Hamupipőke meló. Kerestem a környéken valakit aprítógéppel, de nem találok. 

De ez a rész akkor is szép nekem.