A múlt szombati eső alaposan lefektette a magasabbakat, de még így, lebólintva is fantasztikusak. Olyan virágözön van rajtuk, némelyiken nem is látszanak a levelek sem.
Ez a gömb a legnagyobb, az előkertben van.

Ezeknek a szára majdnem egy méter  magas, támasztékot igényelnek. Jövőre jobban észen leszek majd és sokkal hamarabb megkapják a támasztékokat. Ilyen virágözön még sose volt rajtuk, most tapasztalom őket. 
Eredetileg rossz helyre ültettem őket, nagyon száraz részen voltak, ott majdnem kipusztult, ezért a kert több részére tettem belőle dugványokat és mind megmaradt. Az agyagos részen érzik magukat a legjobban, gondolom azért, mert ott jobban megőrzi a talaj a nedvességet. Nagyon óvatosan kell bánni velük, mert törékeny a száruk, ezért is kell majd jövőre a támasztékokat hamarabb kitenni nekik. 

Ezek nagyon lekonyultak az esőtől, olyan virágmennyiség van rajtuk, hogy a nedves virágfejek lehúzták a támaszték ellenére. 

Ez is szépen kinyílt, jövőre nagyon remélem, hogy már tekintélyes lesz belőle. 

Ezt a bordót tavaly ültettem egy kis dugványról, ekkora lett imádom őket! Pillanatok alatt számottevő díszeivé válnak a kertnek.

Ennek tényleg ilyen a színe, csodaszép! 

Ezen ki se látszanak a levelek...

Idei szerzemény, a tuják alá ültettem, remélem megmarad.

Ezt tavaly ültettem, ebből is nagy bokor lett, jövőre ő is több támasztékot fog igényelni.

A margaréta-szerű is kinyílt most már teljesen, ez is magas, jobb támasztékra lesz szüksége a kertben.