Mindig pórul járok azokkal a virágokkal, amiket csak úgy meghagyok. Az idén a margarétával jártam így, kicsit túl sok lett belőle. 
Tavaly hagytam, hogy szétszórja a magját, ilyet se csinálok többet, mert kb. mindenütt margaréta nő már, azt hiszem kiváló mulcs lesz belőle, mert nem hagyom meg az összeset, pedig most kezdenek nyílni. Kiültettem tegnap reggel a japán füzet, ha bedúsul a lombja, akkor nagyon szép lesz. 

Le kell mulcsolnom másutt is, mert az ernyős verbéna még rosszabb, tele van vele minden. Még hagyom picit nőni és belőle is mulcs lesz, a piciket pedig letakarom a mulccsal és majd kidöglenek. 
Sokan nagyon sztárolják ezt a növényt, de én nem szerettem meg. Azért hagyok párat, mert a kacsafarkú szender imádja és szeretem, ha itt röpködnek a kertben. Olyanok, mint a mini kolibrik. 

Szombaton kigazoltam a kert nagyját, pl. a kerítés melletti cserjék körül, az alsó részen, ahol még nem nagyon van növény, de van ott egy krizantém, szegényke alig tudott nőni a sok gyom között. Most kiszabadítottam, remélem majd erőre kap. 
Szinte azonnal kiszáradt a talaj, ahogy kiszedtem a gyomot. Tényleg látszik, hogy mennyire nem tesz jót, ha csupaszon van a föld, de muszáj volt kiszedtem, mert azt se lehetett látni a nagy gazban, hogy hol van már növény és hová lehet ültetni. Elképesztő a fű...

Fantasztikus viszont mind a két sásbokor már, ezeket magról neveltem, most harmadik évesek. 

Egyébként most jutottam el oda magamban, hogy lassan elég lesz már a növény. Biztos fogok még hozni valamiket, de ekkora dömpinget már nem csinálok. Pl. nem vetek annyi évelőt magról, mert ilyenkor meg nincs időm kiültetni őket. 
Ezenkívül már rengeteg fajta növény van a kertben, gyakorlatilag ha ezeket szaporítom, na meg szaporítják magukat is, akkor is tele lesz már a kert, akkor is, ha feltöröm a többi parlagot is.

Most már azt hiszem majd csak különlegességeket hozok. Aztán majd kiderül, hogy így lesz-e. Van az mondás, hogy: "Ha meg akarod nevettetni Istent, akkor meséld el neki a terveidet." :)))

Nyílnak az íriszek is, valamennyit segített rajtuk a permetezés, de így is van bimbó, ami elpusztult. Az egyik képet is azért választottam, mert azon látszik a virág, de az elpusztult bimbó is. Különben óriásiak ezek a virágok, a kép nem is adja igazán vissza.

Kinyílt a valamilyen virág is, nem tudom a nevét. Valami hagymás, nem telel át, a pincébe szoktam bevinni úgy cserepestül. Szép növény, remélem még lesz rajta több virág is. 

A tűztövist fel kellett kötözni, mert fullosan tele van virággal, gondolom rengeteg termés is lesz rajta, őszre biztos lángolni fog a sok narancs és piros bogyótól. 

A jezsámenek is teljes virágzásban vannak. Ha valaki visszanézi, ezeknek a bokroknak híre-hamva se volt még tavaly tavasszal, csupasz volt a talaj a helyükön, mert előző ősszel a köztes kerítés bontása miatt, ki lett vágva az összes. Az első bokor helyén egész télen a saját kivágott ágai voltak felhalmozva. Hihetetlen nem? 

Tegnap elmentünk gyűjtőtúrára, rengeteg fenyőrügyet és bodzavirágot szedtünk. A fenyőrügynek kb. a fele fért be az üvegbe, de majd összeesik és utánapótolom. 5 literes üveg. 

Megkértem egy fiatalembert, aki itt szokott dolgozgatni a szomszédban a vadregényes telken, hogy levágná-e nekem a füvet a ház előtt és a kívül a kerítés mellett egy nyomvonalon. Sajnos a szomszéd nem vágja és mivel ez már csak mező, nem is nagyon találkozom vele, hogy szólnék neki. Bár, szerintem ha szólnék se vágná le. Feljelentgetésbe meg én nem bocsátkozom, mert minek... attól a fű még nő.  
Tulajdonképpen én is le tudom vágni, de most már nagyon nagy volt, fel kellett tenni hozzá a pengét, mert a damil azt már nem vitte el. 
A lényeg, hogy le van vágva a fű, rendben van. Már csak a kerítést kéne valamikor megcsinálni elől is, de azt hiszem azt majd ősszel vagy télen, mert most sajnálnám, ha letaposnák a virágaimat. 

Egyébként megint van egy olyan képem, amin ott van a VALAMI és nem a telóm párosodott be, az előtte és utána készült képekkel semmi baj nincs, nem a fókusszal van baj, mert nagyon is látszik, hogy a fókusz jó... nem tudom mi ez. Tavaly a rózsánál láttam ezt az izét. Úgy tűnik itt lakik a kertemben ez a valami, biztos a Predator vagy manó, vagy tündér, valami elementál. 

A macsekokkal nem tudom mi volt az este, de Böbe is és Elza is bejött. Böbe valahogy bele tud nyúlni a fejembe és mindig tudom, amikor az ajtó előtt áll és be akar jönni,  mert mindig ajtót nyitok. 
Én amúgy is gyakran tudok dolgokat valahonnan, bár időnként nem értem, de magát az érzést felismerem, amikor valami "download" -ot kapok. Este is kaptam Böbétől és benn is aludtak, sőt a Böbe napközben is benn aludt és csak addig volt kinn, amíg reggel elvégezte a dolgát. Biztos volt valami élményük, olyankor szokott ez lenni, hogy nem szeretnek kinn lenni. 
Reggel felkelni se nagyon akaródzott nekik. Furák, na! 

***

A tegnapot természetesen a kertészetben nyitottam és nagyon bevásároltam. Azzal a feltett szándékkal mentem, hogy márpedig most betelepítem a lenti részt, ami totál el van füvesedve. Valamelyik nap emlegettem, hogy be kell ültetni, mert különben a természet takarja be. 
Na, hazajöttem egy rakás növénnyel és már egy csomót elültettem, de egyet se lentre... azért majd próbálok oda is tenni. 

Hoztam egy csodaszép japán füzet is, magas törzsre van oltva... még keresem a legjobb helyét a kertben. 

Egyelőre a fenti Árnyaskertbe ültettem el egy szép sárga turbáncsövet. Érdekes ez a rész, tényleg azt hittem, hogy az lesz a kert legkopárabb része és nekem most az a kedvencem. 
Elültettem még ugyanide két gólyaorrot is, egy új  gyömbérgyökeret (nincs rajta virág, elvileg piros lesz). 

A magnólia alá (délután süti a nap) beültettem a kőlapok mellé két kis szimpla virágú pünkösdi szegfűt, egy pirosat és egy fehéret. 
Egy ördögszemet is beültettem arra a részre és egy törpe gömb szerb lucfenyőt (Picea omorika Karel).

Aztán bezavart a nyomorult eső. Most már tényleg jó lenne, ha abbamaradna, mert kezd az agyamra menni. Éppen át akartam menni a lúcfenyő környékét egy kicsit kiszabadítani a fűből, mert a cserjés pimpó gyakorlatilag ki se látszik belőle, erre megint minden csupa víz. 
Még jó, hogy behordtam délben a tegnap kaszálékot és szétterítettem az ágyásokban. Jutott a virágosba is, de a zellerek körül is betakartam (félig szalmával már le volt mulcsolva) és a karfiolok köré terítettem belőle. 

Csütörtökön estefelé összeraktam a 3. boltívet is (már többet nem hozok, mert kezd egy kicsit sok lenni), ott fekszik a teraszon, mert a rögzítő tüskéket még nem csavaroztam rá... ááááá, ez a nyavalyás eső mindent elront. 
Egyébként kell a boltív a Clematisnak, amit átültettem, úgy megnőtt, hogy most már nagyon, de nagyon kell neki a hely, hogy fusson. 

 Viszont kinyílt egy másik Clematisom (3 van... eddig...) és valami csodaszép! 

A rohadt eső meg csak ömlött, úgy tűnt, hogy az összes felhő itt engedi ki a belét, hogy szakadjon belé a menet. Nyáron meg majd esőtáncot járunk, mert tele lesz a puttonyunk a szárazsággal meg az öntözéssel.

És akkor időrendben képek, amiket az utóbbi napokban fotóztam. 

Jezsámen. 

Ezt a fények miatt, annyira szép. 

Kivirágzott a napvirág is. 

A sziklakertet úgy benőtték a növények, hogy már nem látszanak a sziklák.

Csupa bimbó minden, itt elöl a törökszegfű, hátul a pompás küllőrojt és  mögöttük a rengeteg, hatalmas szarkaláb. 

Pünkösdirózsa bokor. 

Írisz, az előkertben is van egy ilyen színű. 

Kerti pletyka... tegnap vettem egy másfajta lilát is. 

Az egyik varjúháj már virágzik a sziklakertben. 

A tavaly ültettet kis rózsaloncom. :) Már látszanak az új hajtások, jövőre már komolyabb mérete lesz. 

Ez vadvirág, ezüstös hölgymál, megtartottam talajtakarónak. Most kezdett nyílni. 

És a cicám, most jó fényben, látszik is, hogy mosolyog. Kis derűs cica. :) 

Szabin leszek holnaptól a hosszú hétvége előtt és után is, így meghosszabbítom, mert szeretnék kicsit foglalkozni a kertben a részletekkel is végre, nemcsak a muszájokkal.
Kicsit szöszmötölni, élvezni a kertet, szépíteni, kedves kis zugokat kialakítani. Beültetni varjúhájakkal a lerakott járólapok közeit, a széleket, hogy terjedhessenek benne végre és ne a gyommal kelljen szórakoznom. 
Kitalálni a kövirózsák helyét, hadd nőjenek ők is. 
Tavalyelőtt egy párat csak bedugtam a földbe és olyan szép kövirózsa folyam lett már belőle. Ilyeneket akarok, pici részleteket elindítani, de tavasz óta csak rohanok állandóan, hogy minden meglegyen.  Ezt az időt most másképp akarom tölteni, direkt, hogy ne unjak rá erre az egészre. Bár ennek azért elég kicsi az esélye, a kertet soha nem tudtam megunni. Annakidején is ugyanilyen szenvedéllyel csináltam és hiába a 18 éves kihagyás, a kert szeretete nem múlik el. Tulajdonképpen éltet a kert. 
Tervezni is szeretnék kicsit, hogy hová is ültessem ki a rengeteg évelőt. 
Most már azt szeretném, hogy egyre több rész alakuljon ki végre, hogy lássam, ahogy képesek együtt élni azok a növények, amiket odaültettem. 

Ezért hagytam abba egy időre a terjeszkedést is, mert nagyon gyomosodnak a frissen villázott részek. Ennyire befüvesedik, a föld takarja magát, akármit csinálok is.

Szóval ha nem akarom ezt a sok füvet, akkor nekem kell takarnom. Jobban meg fogom tervezni az új ágyásokat  és beültetem, hogy ne legyen benne ez a tyúkhúr és egyéb fűözön, ami most is van. 
Gondolkodtam azon is, hogy nem villázok, de nagyon kötött a talaj, muszáj fellazítani, különben a növények gyökerei nem tudnak terjeszkedni benne és akkor lassabban fognak nőni, ellenben ami gyomnak nem szedem ki a gyökerét az meg fogja ölni az én növényeimet. Persze lehetne papírral takarni, de annyi papír ezen a világon sincsen, mint amire szükség lenne. 
Azért lehet, hogy majd egy kicsi részen kipróbálom úgy is, hogy nem villázok. 

***

A virágzó kutyatej nagyon szép színfoltot ad a kertben az - egyelőre - sok zöld között.  

A gyepes szappanfű is kinyílt, nagy szőnyeget alkot már. Nagyon, de tényleg nagyon jó talajtakaró növény és mutatós is, annál is inkább, mert télen is zöld. 
Előtte egy új bazsarózsa van, amit még nem láttam virágozni, de most tele van bimbóval. 2021 őszén ültettem és a már a réti szegfűk is kezdik megmutatni magukat.

Az olasz kontyvirág (Arum italicum) is nyílik, talán 5 virág is van rajta. Nem feltűnők a virágai, főleg a levelek alatt vannak, felületes szemlélő talán észre se venné őket. nagyon remélem, hogy ezen az őszön már termést is fog mutatni, de ez a növény is nagyon értékes. Télen is zöld a levele, most már nagyon nagy levéltömeget alkot (3 éves) és a virágja is különleges, de a termése is az. 

Kiültettem a két új tűzgyöngyvirágot is, a baloldali bordó már megvolt. Balra fenn árnyékliliom hajt kifelé, de van ott sárga árvacsalán is, egy hortenzia, alul pedig egy erdőből hozott indás ínfű és legalul  jobbra egy bordó völgycsillag levele látszik. 

Nem is gondoltam volna, hogy ez a kertrész majd ilyen szépen ki tud alakulni, elneveztem Árnyaskert-nek. :) Egyre színesebb, egyre dúsabb is, nagy kedvencem lett ez a rész.  

A lenvirágok is szépen nyílnak, most kezdődött az ő idejük is. Ezt a virágot se kell már ültetni, veti magát, folyamatosan szépen megújul. 

Még szellőrózsa is van. 

Az elnyílt alpesi clematis így is nagyon mutatós. 

A nagy  jezsámen bokor is olyan, mint egy menyasszony és micsoda illata van. 

Ez sajnos a nem örömhír. Ezt már későn permeteztem le, írisz bimbója. Ilyen amikor beleköltözött az íriszlégy. Teljesen tönkreteszi a virágot, feléli belülről és a bimbó elfolyósodik, nem tud kinyílni. A többi úgy tűnik rendben lesz. Csak egy picivel kellett volna hamarabb permetezni, de az időjárás nem engedte, sajnos. 

Ez pedig a szépen megerősödött lándzsás utifű telep a kertben, most már ezt is le fogom szüretelni és újabb adag szirupot csinálok belőle, de tinktúrát is akarok. 
Tegnap este leszűrtem a citromfű tinktúrát is, kis béres cseppes üvegekbe töltöttem, amiket még anyukán gyűjtött nekem. Már nem tudok neki adni belőle... egyre jobban hiányzik....