Elzát figyelem egy pár napja, kicsit furán baktat le a lépcsőn, fáj valamije. 
Ki tudja miben ütötte meg magát, vagy mi zavarta őt meg, vagymitörtént... ? Próbáltam őt tapogatni, hogy fáj-e valahol, de így nem adja jelét semminek, csak a lépcsőn lefelé menés vonaglós egy kicsit. Felfelé semmi baja, úgy rohan. 
Ezek a cicák, ha nagyon szaladnak/menekülnek, annyira meg tudják ütni magukat, pedig Elzu nem is fáramászós... 

Kertészkedés továbbra se nagyon van, bár tegnap egyáltalán nem volt olyan meleg, mint amit ígértek, itt nálunk 29 fok volt, szép, nyári idő. 
Délelőtt kimentem és tépkedtem ki gyomokat, pontosabban főleg az ernyős verbénákat, mert folyamatosan kelnek a tavaly szétszórt magokból. Egy maradhat ebből a növényből, a többit ki fogom gyepálni innen, amikor majd elővehető lesz az ásó, mert nagyon nagy töve van. Én nem kínlódok vele, annyi szép virág van, de ennyire semmi nem gyomosít, mint ez a növény. Nagyon megutáltam. 

A cserjés pimpóimat viszont talán még nem is mutattam. Kettő van, az első képen lévő a kis fenyő közelében van, nemrég szabadítottam ki a susnyásból, úgy benőtték a folyondárok, hogy csoda, hogy tud szegény virágozni. 

Ez a másik a kert középső-hátsó részében van (ha a beültetett részt nézzük, akkor hátsó) a rózsalonc mellett, ami szintén virágzik, de nem fotóztam le, mert a melegben eléggé lekonyultak már a virágai és nem is annyi, mint tavasszal szokott lenni. 

Ősziessé kezd válni a kert, a színek, a fények is. Úgy látom, hogy hamar elengedi a leveleit a dió is. Lassan az évelő őszirózsa bokrok és a krizantémok válnak az uralkodó elemekké és a varjúhájak is, bár előbbiek még nem nyílnak, de ahogy fokozatosan vágom vissza az elvirágzott növényeket, így most már ezek fogják alakítani a kert arculatát, de így őszre ez szép lesz. 
A nyáriak közül még a bugás lángvirágok, a kleopátra tűje és pár kúpvirág díszlik és a büdöskék is, de róluk majd külön. 

Az előkertben a tarackoló kékgyökér már akkora telepet képzett, hogy csoda. Nagyon szép virág, csodaszép kék színe van és egyre jobban tele van virággal, aztán később majd az őszi lombszínével fog díszíteni.

Kivirágzott az idén vásárolt Clematis is, szép lesz! 

A titónia közelről. :) 

Ahhoz képest, hogy napközben nyári kánikulák vannak és mára is 33 fokot ígérnek, a mai reggel igazán őszies. 
Ide húzódott egy nagy köd észak felől. Nagyon korán ébredtem ma, még sötét volt, de felkeltem, hogy mindent kinyissak, hogy hűljön a ház. Éjjel a redőnyök lenn vannak és a réseken nem jár úgy a levegő, de nem merem felhúzva hagyni. 
Ami azt illeti muszáj volt felkelnem, mert Böbike 5 percenként jött és a képembe dugta a kis nedves orrát, aztán kirohant az ajtóhoz, szóval ki kellett őt engedni és utána már nem feküdtem vissza. 
Szeretem a hajnalokat, a csendet, illetve az állathangokat is. Éjjel mintha a hegyek felől már szarvasbőgést is hozott volna a szél. Tényleg nagyon őszi hangulat uralkodik, aztán majd napközben elsöpri a hőség. 

Ma hoztam képeket arról a részről, amiről tegnap írtam. Ide telepítettem az új bugás hortenziát és majd szépen tele is fogom ültetni növényekkel, ahogy haladok hátrafelé a kertben az életfák alatt. 
Az a nagylevelű egy macskahere lesz.

Itt pedig szépen fejlődik a Cola növényem, amit tavaly kiástam az előző helyéről, mert akkorára nőtt, hogy mindent kigyilkolt maga körül. Nagyon nehéz volt kivenni, a gyökere is megsérült, de túlélte és szépen be is bokrosodott, csak még nem akkora, mint volt, de majd jövőre szépen megnő. Legalább 1 méteres hajtásai voltak az előző helyen, remélem itt is így lesz. Nagy, sűrű növény, az lesz a dolga, hogy takarja a komposztálót.  

Még mindig a keleti tuják alatti rész, szépen besűrűsödött, a tüdőfű is szétszórta a magját és elég sok magoncom van, jövőre lehet, hogy ezt is ritkítani kell majd. 

A lila őszirózsák.

Kivirágzott az idén szintén magról nevelt menyecskeszem is. Egy vékony kis szálacska maradt meg, ebben se voltam biztos, de ez már úgy tűnik túlélő. Gyengécske még, de majd jövőre szerintem sokkal erősebb lesz. 

Megaszalódtak a paradicsomjaim is, tegnap beáztattam almaecetes (3 rész víz, 1 rész ecet) lébe mielőtt az üvegbe raktam volna őket. Állítólag ez azért fontos, hogy a botulizmust megelőzzük vele. Nem kell sok, én 3 evőkanál vizet és 1 evőkanál almaecetet használtam, a kb. 20 dkg aszalt paradicsomhoz.
Aztán kapott még száraz zöldfűszert a tetejébe (kakukkfű, oregano, bazsalikom és kicsi borsikafű - mind saját) és nyakon öntöttem őket az extra szűz olívaolajjal. Szerintem ez elég is lesz télire és az olaj is nagyon jóízű lesz majd.

Tegnap reggel csak 17 fok volt, még viselhető idő, így kiültettem az ÚjDudvák közül a kaukázusi nefelejcset, az egyik japán szellőrózsát (amúgy kínai, de japánból került ide, azért hívjuk így) és a rózsaszín bugás hortenziát is, már csak egy szellőrózsa van, azt  még nem tudom, hogy hová fogom tenni. 
A bugás hortenzia őszintén remélem, hogy meg fog maradni, mert beültettem az életfák (Platycladus orientalis) alá. Így majd kap is napot és nem is, de nem mélyárnyékos a terület, mert fel vannak vágva az életfák ágai. Inkább a víz lesz neki kritikus, de eleinte majd öntözöm sokat. 
Már nem villázom fel a területet, le volt takarva egy része geotextillel, így csak kiástam a gödröt a hortenziának. Majd utat tör a gyökerének a földbe... bár olyan, mintha betonban kéne haladnia. Rengeteg vizet felszívnak az életfák, de elől az Árnyas kertben már látom, hogy ahogy sűrűsödik a növényzet az aljukban, úgy marad meg egyre jobban a nedvesség is. 
Illetve majd takarni fogom ezt a részt is fenyőkéreggel, de még hagyok teret a meténgnek, hogy szaporodjon. Tavasz óta többször is kigyomláltam azon a részen, hogy csak a meténg maradhasson, de így is keveset nőttek, talán túl sok nekik a közvetlen napfény azon a részen, ezért is kellenek oda a cserjék, mint pl. a hortenzia. 

 Ez a tavaly ültetett bugás hortenziám (még a gazolás előtti kép), elképesztő, hogy már méteres szárai is vannak és virágoznak is. Kb. 20 centis kis növényke volt, ezért vannak az alján a virágok a tavaly kis ágacskákon. Fel is támasztottam őket, mert különben elhevernének a földön a súlyuktól, de azok már szépen elszíneződtek. 

Virágzik az árnyékliliom is, ez a fajta szokta legkésőbb hozni a virágait. Van egy hatalmas telep az Árnyas kertben is, még nem láttam rajta bimbókat, majd ki is megyek megnézni. Nagyon örülnék ha kinyílna az is, fantasztikusan finom illata van. 

Az őszirózsákat már nem is vetem, csak szétszórja a magját és kel minden évben. 

A szarkalábak másodvirágoznak, már nem olyan nagyok, mint tavasszal voltak és érdekes módon a színe se olyan, sokkal fakóbbak.

A titóniák csodásak, a képen nem is látszik annyira, de hatalmasak, legalább 1,2 m magasra nőttek. 

A fehér japán szellőrózsám, még csak most kezd virágozni, de már csodaságos. Nagyon szépen megerősödött. Tavaly az aszályban egyszer-kétszer veszélyben volt, majdnem ki is száradt, akkor elkezdtem neki vizet adni, nem sokat mert alig volt víz, de rendszeresen kapott és ilyen szép növény lett belőle. 

A másik telep lángvirágom is kivirágzott. Az előzőt már visszavágtam, hátha még oldalhajtásokról hoz virágokat. Ezen pedig még rengeteg bimbó is van, sokáig díszíteni fogja még a kertet. 

És a Fairy rózsám... ez valami csodás az idén. Ezt is megtámasztottam, hogy ne a földön heverjenek a szárai és sokkal szebben virágzik.