Rémdögök, uborka és némi konteó megint

Időnként egyébként besokallok a macskáktól. Főleg az olyan napok után, mint a tegnapi. Kicsit felállok a munkából, hogy lazítsak és ott egy macska, vagy fel se tudok állni, mert a Böbe az ölembe mászik. (egyedül ő jöhet be)
Előző éjjel biztos történt valami, mert napközben benn aludt és többször is felmászott az ölembe, nagyon anyás volt tegnap. Olyankor persze nem az van, hogy ott csak úgy VAN, hanem puszta szeretetből jól lefejel párszor, mert az arcomba akar dörgölőzni, meg behelyezkedik, lehetőleg úgy, hogy meg se tudjak mozdulni tőle, végigterül rajtam és még a seggét is tartani kell, mert a tenyerembe ül. 
Ha felállok, akkor meg azt látom, hogy Herkules leskelődik be az ablakon és vagy kaját kér vagy imádás kell neki. Vagy üvölt és azt várja, hogy segítsek neki elüldözni a Mosogatót, de nem segítek. 
Elza meg úgy szokott, hogy a veranda ablakon kell beengedni enni, de ő pl. nem nyávog, hanem hangtalanul a száját tátogatja. Herkules dalol, és kurrog, Böbike pedig dumál mindenféle kényeskedő hangokon. Főleg amikor telefonálok és a fülesre is allergiás, amikor felteszem, akkor odajön és nyávog, nyekereg, kurrog, csicsereg, amit el lehet képzelni. Kész őrületek a megbeszélések, a kollégák mögött a gyerekek ordítanak, nálam meg a macska nyávog...
Na, szóval egy-egy szarabb nap után, amikor felállok végre és szeretném elengedni magam, hogy eldobtam végre a melót, akkor ott van egy ilyen macskahadsereg és jelentőségteljes fejjel kukkol befelé az ablakon és mindegyik akar valamit, de főleg enni és imádást. 
Azokról a fejekről nem is beszélek, amikor a tele tálak fölött ülnek siralmas képpel és olyan látványosan éheznek, mint aki mindjárt helyben, de rögtön meg fog halni. Böbe üvölt is hozzá és járkál fel és alá. Este éppen Elza kínlódott, a legyek ott köpték be a kajáját (fehér halas, amit máskor kétpofára zabál), azt már ki kellett dobni. Egy másik tálban szárazkaja, vegyesen a jófajták és ott szenvedett kinn. Ma reggelre éhes lett. 
A disznók! Amikor idefogadtam őket, akkor gyakorlatilag bármit megettek volna. 
Heverészni bezzeg azt tudnak. 

kk_dscf7911.JPG

Közben észrevettem, hogy két üveg uborkám kiforrott. Leszedtem a kertből is egy egész szép adagot, a kisebbeket beraktam, 4 új üveggel lett, tettem az egyikbe egy kibédi barna uborkát is, kipróbálandó, hogy milyen lesz savanyítva. A kiforrottakat is felhoztam, gondoltam kicserélem a levet alattuk, hát... megkóstoltam és nem raktam bele ecetet, attól forrtak fel. Ez az állandó kapkodás eredménye, hogy minden meglegyen. Az ember a munka mellé alig tudja besuvasztani az életét... 
Öntöttem rájuk új levet meglátjuk mi lesz belőlük, legfeljebb gyarapszik a komposzt. 

kk_img_20220816_184718.jpg

kk_img_20220817_055350.jpg

A nagy, fekete felhők, ahogy jöttek, úgy el is mentek, pedig észak felől jöttek, onnan nagy esőt szoktunk kapni. Nem tudom mi változott meg, de tavaly óta valami nagyon másképp működik. Tavaly volt először az, hogy jöttek a hatalmas felhők és valamiképpen szétoszlottak, eltűntek. Nem is tudom tegnap is hová lettek, mert nem mentek el, hanem eltűntek. Jött a hatalmas, egybefüggő felhőtömb és ahogy ideért, elszakadozott, eltűnt, mintha lenne itt valami felhőoszlató. 
Utánanéztem, a kánikulás napokra sincs légköri magyarázat, csak az, hogy lesznek/vannak és persze a globális felmelegedés. Tehát a felmelegedés oka a felmelegedés. Értjük... ja, nem. 
A másik a szaharai légtömegek, na de most észak felől jöttek a felhők és a Szahara nem arra van. Nem tudom, nem akarok konteót gyártani, de akkor is furcsa ez az egész. Ráadásul mindig addig tart a kánikula, amíg az emberek éppen csak kibírják és minden évben egy kicsit, mintha húznának rajta. Nekem olyan mesterségesnek tűnik ez az egész, ahogy minden ami most zajlik a világban. A Covid történet, a kiprovokált háború, amire most rá lehet fogni az egész gazdasági cunamit, ami zajlik, a majomhimlő... szorítanak be bennünket egyre jobban afelé, hogy ne tudjunk egy minőségibb életen gondolkodni és törekedni rá, urambocsá' megélni, hanem megint a puszta túlélésünk legyen a tét. Akkor nincs időnk gondolkodni és azzal is tökéletesen tisztában van minden hatalom, amíg próbálunk alkalmazkodni, addig nem lesz lázadás sem. Olyan szépen van ez adagolva, átgondoltan, mintha egy kiváló stratégia lenne mögötte. Mindenütt, minden szinten lassan kicsúszik a talaj és sehol nem marad fogózdó az emberek számára. Semmiben nem lehetünk biztosak, persze a holnap sosem volt biztos, de most ez valamiképpen deklarálódott és azt eredményezi, hogy az emberek nem mernek tervezni. A holnap bizonytalansága valami mélyebb szintre lett léptetve. 
Arról már nem is beszélve, hogy most sokkal rosszabb helyzetből indulunk, mint pl. a II. Vh előtt, mert akkor még voltak normális emberi viszonyulások, most nincsenek, vagy legalább jóval kevesebb és az anyagi prioritások is jóval erősebbek az emberi kapcsolatoknál. Nehezített pálya ez most. 

Na jó, elkalandoztam, vissza a kertészkedéshez.  

És szedtem magot a titóniáról is. Jó szúrós magtokja van, késsel kapargattam ki belőle a magot, kicsit szemetes lett, de lett elég. Jövőre többet fogok ültetni, mert nagyon klassz virág. 
Nyílnak a rézvirágok is, ez az érdekesnek mutatott fajta aminek a magját tavaly vettem, egészen apró, akkorák mint egy 200 Ft-os, nem erre számítottam, de azért szépek. 

kk_img_20220814_111129.jpg

kk_img_20220814_111116.jpg

És a kakukkmák is csodaszép.

kk_img_20220814_111109.jpg