Tegnap megint sikerült hoznom 3 krizantémot, kettőt féláron vettem, már majdnem elvirágoztak és a harmadik se volt egy ökör ára, és persze ilyenek még nincsenek. Hogy áttelelnek-e, az majd kiderül. 
A két leárazott margaréta formájú, eddig nálam egy maradt meg ebből a fajtából, egy fehér. Kéne lennie valahol egy pirosnak is, de vagy nem maradt meg vagy még ezután fog kinyílni. 
Már nézegettem a tavalyi képeket, de azóta megváltozott a kert, újabb részek villázódtak fel és annyira felnőtt egy csomó növény, hogy nehéz felismerni, hogy pontosan mi hol és melyik volt. 

Illetve hoztam egy csomag Fritillaria michailovskyi-t is, majd ma ki is találom, hogy hová kerüljön. Azt írják róla, hogy félárnyékos helyen is jól érzi magát, lehet, hogy ilyen helyet keresek neki a kertben. 

Ez a hétvége eltelt anélkül, hogy két szalmaszálat keresztbe tettem volna a kertben, de tegnap az idő is rossz volt, ámbár egyáltalán nem volt semmi se a borzasztó nagy esőből, se a nagy szélből, se a nagy hidegből, amit jósoltak. Ma reggelre viszont már csak 1 fok van kinn. 

Bevettem a 3 utolsó padlizsánt és megsütöttem fokhagymás, bazsalikomos olíván, teljesen pépesre szoktam sütni és amikor kihűlt, akkor tejföld adok hozzá. Pirítósra így is nagyon finom. 
Illetve leszedtem egy nagy csokor rapinit is. Jópár már kivirágzott belőle, azokat hagyom, hátha sikerülne még magot érlelnie. A leszedetteket megblansíroztam és betettem 2 adagot a fagyasztóba, egyet pedig majd ma elkészítek tejszínnel egy kis tésztára. 
A piros egy vajrépa, nagyon szépen nőnek már. Ezt a vacsihoz vettem be és tényleg "vaj", annyira puha a húsa, nagyon finom volt. 

Ez pedig az OBI-ban... ez borzasztó. Imádom a karácsonyt, de nem októberben. Be se mentem ide, egyszerűen nem érdekel. Az ember azt várná, hogy ilyenkor rengeteg virághagyma van, mert annak van ideje, de alig volt egy nyomorult kis polc, az is rendezetlen és lefosztva és nem is igazán volt semmi érdekes, de nem is baj. Ma érkeznek a Királykertészettől a hagymáim. Végre mászkálhatok a kertben kitalálni, hogy mit hová tegyek. 

Tegnap csak a délutánom volt szabad, az se az egész, ezért nem is álltam neki semmi nagyobb horderejűnek a kertben. 
Inkább - mivel mára már nagyon rossz időt ígértek - elraktam a kerti bútort. A fa cuccok legalább puskapor szárazak, nem benn kell nekik száradozni. 
Betakartam a napernyőnek azokat a részeit is, amik fémből vannak, pl. a tekerőjét, amivel ki lehet nyitni és csukni. Ez is jó, hogy nem volt nedves, nem kell azon aggódnom, hogy bepárásodik és elrozsdásodik. 
Letakartam a kerti hintát is a téli takarójával.
Már csak a kis asztal van kinn és a pad, amit apukám csinált nekem. Elkezdtem a padnak is megcsinálni a helyet, de az nagyobb lélegzetű dolog lesz. Tele van pakolva minden mindennel... de azért elkezdtem. Behordtam a pincébe a virágföldes zsákokat és a marhatrágyás zsákokat is. Nem büdös, műanyag zsákban van az is, mint a virágföld. 

Eddig jutottam vele. Illetve vettem a kertészetben (mert hol lettem volna?) árvácskákat, azokat tettem bele egy hosszú virágládába, kettőt pedig külön cserépbe. Azt hittem bele fognak férni a ládába, de ezek nagyra fognak nőni, lehet, hogy még így is sűrű lesz. Könnyen lisztharmatos lesz, ha nagyon sűrűn van. 

Aztán vége is lett a napnak. Itt még kinn voltak a székek, de nem is az a lényeg, hanem az októberke, szépen kivirágzott és a törpe árvácskák is. Utóbbiakat nem is ültettem, csak úgy keltek. 

Ezt nem győzöm mutogatni, de annyira tetszik, főleg, hogy már készülődnek a sárga krizantémok is. 

A Nerine is egyre szebb, kár, hogy elromlik az idő...

És beindultak az őszi krókuszok is, nagyon szépek. Egynek kicsíptem a bibéjét és - bár ez nem valódi sáfrány - még ennek is megvan az a jellegzetes illata. Valami sajnos ezeket a virágokat is megkóstolta már...

Áttörés volt a MosogatóCicával, mert engedte magát megsimogatni kinn az udvaron. Ezt Herkulessel évek óta nem tudom elérni, ő csak az ablaknál szelíd. 
A Mosogatón viszont látom, hogy figyel. Feljön a tetőre és figyeli, amikor reggel Herkulest simogatom, főleg, hogy Herkuló mostanában hangosan dorombol is. Bár ha észreveszi a Mosogatót, akkor abba szokta hagyni, szerintem cikinek érzi. A Mosogató meg szerintem elleste tőle és rájött, hogy ez jó dolog. 
Egyébként az utóbbi időben FuFu-nak hívom, mert úgy szuszog, hogy fu-fu-fu. Nem szimatol, hanem fújja ki a levegőt,  fu-fu-fu és nagyon hangosan. :)))))
Nagyon vakarózott, ezért amikor feljött az ablakhoz enni, becsepegtettem őt is, remélem elhagyják a bolhák őt. 
Olyan hatalmas ez a cica! 

Felszabadult az egyik répaágyás is, nem volt szép a répám... olyan kevés volt közte ami tényleg szép nagyra nőtt, a legtöbb kis gubics és formátlanok is, viszont legalább nem férgesek. Tavaly az összes csupa féreg volt, sokat el kellett dobálnom, pedig ugyanúgy hagymát ültettem mellé. Még lesz egy ágyásnyi, kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz. 

Úgy tűnik minden évnek, mindenféle időjárásnak megvannak a maga előnyei és hátrányai is. Azt hittem az idei sok eső majd megteszi a hatását, de szerintem az a hideg május döntött el mindent. 
Pl. az idén a paprikák sem lettek szépek. Tavaly abban a nagy szárazságban annyi gyönyörű paprikám nőtt, hogy az fantasztikus, pedig félárnyékban voltak. Az idén kitettem a napra (mert állítólag azt szereti), eső és víz volt bőven... de egy kalap szamócát se ért az idei paprika termésem.
Padlizsán meg még most is van kinn a kertben...
Viszont a répaágyásnak már nekiállhatok, majd jól megszórom trágyával és szépen felvillázom. Lassan eljön végre a szabim ideje is, lesz bő két hetem mindenre. 

Addig pedig virágok. Fantasztikus, hogy október közepe van és még annyi minden virágban van. A tarackoló kékgyökér is nagyon szép még, tele van virággal és valahogy élőben sokkal kékebb, mint a képen. 

Ez az Aster már volt, de most van a legjobban kinyílva és mögötte még nagyon nyomja az ernyős verbéna is (az egyetlen, amit a hátsó kertben meghagytam). Úgy tűnik ez már nem fog tudni magot szórni, hál'Istennek. 

Sisakvirág. 3 helyen van már a kertben, az egyik elnyílt már, ezek pedig most a legszebbek. 

Színesedik a kaméleonvirág is, de bevallom többet vártam tőle. Viszont a levele nagyon finom, citrusos illatú. 

Egy kis rálátás a kertre most. Még egy-két hét és teljesen meg fog változni, majd kinyílnak a krizantémok és teljesen más arcát fogja mutatni a kert. 

Ezt a varjúhájat azért fotóztam, mert egyrészt tényleg mutatja, hogy mennyire kövi növény. Nincs is alatta talaj, csak a kövön kúszik és mégis milyen szép. Télen ezek a részei teljesen el szoktak fagyni, úgy el tud száradni, hogy volt már, hogy azt hittem, kipusztult. Amikor pedig eljön a tavasz és kap kis meleget és esőt, akkor megint így elterjed. Néha nyáron is kiszárad, virágzás után főleg megcsúnyul, aztán így összeszedi magát. 
Szeretem - bár erőszakosan terjed - de előnye is, hogy gyorsan nő, hamar dekoratívvá válik. 

Tollborzfű, addig mutatom amíg él. Állítólag nem telel át. Nem szedek belőle magot, van évelőm is, az a zöld szárú tollborzfű. Nem vagyok egyébként  nagy imádója a füveknek. Próbálkoztam magról a pampafűvel, de nem sikerült, mondhatom, hogy szerencsére. Nem is illene ide, nem olyan jellegű a kert. 
Aztán lehet, hogy majd ez is változni fog, mert annak idején pl. a kokárdavirággal és a kúpvirággal ki lehetett volna űzni a világból, most meg szeretem őket és vannak is a kertemben. Bár az igaz, hogy a száraz virágot se tűröm. 
A füvek közül van még egy vattacukorfüvem, de az idén nem igazán fejlődött sehová, majd lehet, hogy átültetem máshová onnan, ahol most van. 

Ez az Aster is most a legszebb. 

A púpliliom egy olyan szára, amin nincsenek annyira elrozsdálva a levelek. 

A Nerine mégjobban kinyílt és még további virágok is lesznek rajta, több bimbót is látok. Remélem lesz még idejük kinyílni. 

Böbike ismét a macival alszik, a macit használja hátmelegítőnek. :)) Sokat alszik mostanában a Cocó, biztos az ősz miatt. Néha éjszaka is benn marad, de ennek most nem örülök, mert mindig felkelt az éjszaka közepén, ki akar menni és ha a macska ki akar menni, akkor ki is fog. 
Eleinte csak halkan nyávog, nyafizik, de ha nem kelek fel, akkor nemcsak nyávog, hanem felugrik az ágyra, belenyávog az arcomba és kirohan az ajtóhoz és ezt addig (de dübörögve ám), amíg ki nem engedem. 
Persze már rég rájöttem, hogy jobb, ha nem kínozom magamat se meg őt se, inkább felkelek, amikor meghallom a halk nyafit. :)))))
Kezdek teljesen jólnevelt gazdivá (akarom mondani rabszolgává) válni. :D :D