Esett az eső megint és most is esik. Mit esik, ömlik!
Tegnap ugyan az ígért 9 mm-ből és a viharokból se lett semmi, összesen 1 mm bírt lecseperegni lassanként, de az éjjel nekifogott és lassan, áztatón, hézagokkal, de esik, most meg zuhog. A mérőedényt majd később megnézem, de remélem lesz még bőven benne víz.
És már az is nagy dolog, hogy nem kell reggel kinn nyargalnom a locsolókannákkal. Pár napja alszom, mint a bunda, sokkal nyugodtabb vagyok. Addig aludni se tudtam, már 4-kor nyílt ki a szemem, hogy el ne aludjak, mert korán kellett locsolni, később, a perzselésben nem lehetett. Még sose örültem ennyire, hogy véget ér a nyár. 

Leszedtem megint egy lavór paradicsomot, pedig már nem számítottam arra, hogy lesz még befőzni való mennyiségem. De végül is... üveg van, hozzávalók vannak, akkor miért hagynám tönkremenni? 

A metszőollót az arányok miatt hagytam benne, bő 3,5 kiló lett a paradicsom, miután meghámoztam és persze sok lé is kifolyt belőle. 
A lavórban 7 féle paradicsom van. A nagy gerezdesek a 'Régimódi befőző' fantázianévre hallgatnak, van a sárga az 'Azoychka', a fekete a 'Black Beauty', a piros hosszú (felül) az 'Aurija', a sárga csíkos hosszú (alul) a 'Pipakujuline Tribucine' és van kétféle pink, amik kinézetre nem igazán különböztethetők meg így leszedve (csak a belseje más), az egyik a 'New Big Dwarf', a másik pedig a 'Cherokee'.
Ezeknek a pink paradicsomoknak viszont a növénye teljesen különbözik, előbbi egy determinált fajta, 60 centisre nő és kis tömör bokorrá fejlődik, a másik pedig folytonnövő és méteren felül van, karcsú a növény maga. 

Érdekesség még (ezt az idén fedeztem fel), a 'Black Beauty' - nak az a nagyon erős umami íze. Tavaly ez nem tűnt fel nekem, nem tudom, hogy az idén a nagy hőingadozás miatt lett-e ennyire erős (vagy tavaly faltam figyelmetlenül), de valahogy ki fogom találni, hogy tudnám porítani, vagy legalábbis nagyon apróra darálni ezt a paradicsomot szárított állapotban, mert ételízesítőbe szerintem csodás lenne. 
Lehet, hogy be kéne szereznem egy aszalógépet, mert az tud annyira szárazra aszalni, hogy darálható legyen. Céklához is jó lenne... 

Beraktam a paradicsomokat sült paradicsomszószként üvegekbe. Ilyen finomat még sose sütöttem, pedig csináltam már sült paradicsomszószt máskor is, de most fenomenális lett. 
Egyrészt szerintem a 'Black Beauty' ezzel a fantasztikus umami ízzel is megdobta nagyon és a fűszerezést is eltaláltam. Itt a tepsiben látható, amikor kivettem a sütőből. Utána még botturmix-al összeturmixoltam, rottyantottam rajta egyet, hogy teljesen forró legyen és üvegekbe szedtem. 

5 üveggel lett. 

A receptje:

3.5 kg hámozott paradicsom darabokra vágva,
1 dl olívaolaj
1.5 evőkanál nem jódozott só,
2 lapos evőkanál cukor,
5 fej hagyma darabolva, 
2 nagy gerezd elefántfokhagyma (ez kihagyható, akkor sokkal több fokhagyma kell bele)
4 gerezd fokhagyma, (elefántfokhagyma nélkül ez lehet 10-12 gerezd is)
1 tk őrölt bors,
1 nagy csokor friss bazsalikomlevél,
friss kakukkfű,
friss oregano,
majoranna,
3 nagy zellerlevél a szárával együtt beledarabolva,
rozmaring (amihez nem írtam, hogy friss, az csak szárított volt nekem, de a többi is lehet szárított, ha nem hozzáférhető a friss fűszernövény. )
Mennyiségeket nem tudok, mert úgy ízlés alapján tettem bele). 

Beraktam őket a mélyebb gáztepsibe, jól összeforgattam, hogy a zöldfűszerek ne tudjanak a tetején megégni és 200 fokon kb. másfél órát sütöttem. 
Utána kivettem, fazékba szedtem és botturmix-al pépesre turmixoltam, forraltam rajta egyet és kiforrázott üvegekbe szedtem, az üvegeket egy kis időre fejre állítottam, hogy minden részét érje a forróság, ezzel is a csírátlanítást segítem elő. 

Az üvegek, miután visszafordítottam őket, száraz dunsztban várták, hogy kihűljenek. 

Elkészítettem a helyet az őszi terményeimnek is, leszedtem az ágyásról és áthordtam másikra a mulcsot, illetve kiszedtem a gyomot, az is ment át a másik, üres ágyásba. Csodás volt a talaj a mulcs alatt itt is, de most nem hagytam rajta, mert apró magvakat vetettem bele, most jobb ha így marad. 
Jól megszórtam az ágyást marhatrágyával és bekapáltam, aztán belocsoltam a locsolórózsával. 
Még aznap este belevetettem a magokat, de nem lett mindennek hely, a fekete retek és a kínai kel kimaradt, azokat végül a sárgarépa közé vetettem, egy nagy sorba, a fele a kínai kel, a másik fele a fekete retek. Majd kiegyelem, nem kell belőlük sok. 
Letakartam  ágakkal a vetés után, hogy a macskák ne kaparásszák szét, mert imádják a friss földet. 

Itt már letakarva ágakkal, a kép alján a zöldbab másodvetésem van, nagyon foghíjasan kelt ki, de még van benne egy kis reményem. 
Az új ágyás fölött a zöldhüvelyű zöldbabot már kiszedtem, vissza van rakva mulcsnak az ágyásra, mellette a sárga még megvan, mert voltak rajta kicsik és virágok is, még várok egy kicsit, hátha lesz belőle valami, de nem szép, valami betegsége van. 

Már leírtam az előző napokon is, akkor még csak terv volt, de vetettem ebbe az új ágyásba müncheni sör retket, pirosbélű "dinnye" retket, vajrépát, rapinit, pár szál toszkán fekete tépőkelt  és Sessantina salátabrokkolit. 
Nagyon örülnék, ha az idén sikeres lenne ez az őszi vetés, mert tavaly annyira meleg volt még a szeptember is, hogy hiába veteményeztem el, nem tudtak kicsírázni a melegben, utána pedig már nem volt idejük kifejlődni. 
A tavalyin kívül még sose volt olyan év, hogy ne lett volna pl. őszi retkem... remélem az idei se lesz olyan. 

A perillám is szépen fejlődik, öntöztem is, de most az esőtől ez is sokkal szebb. Az igaz, hogy nekem nagyon fura az illata, nem tudom, hogy fogom-e szeretni. Érdekes növény, nem tudom mihez hasonlítani, írják, hogy a bazsalikomhoz, de szerintem semmi köze hozzá, nem is hasonlít. Ha megdörzsölöm a levelét, akkor van egy érdekes mentolos illata, mégse mondanám, hogy hasonlít a mentához. 
Szóval eddig az az összbenyomásom róla, hogy szagos és fura. 

Ahogy az egész kert is magához tért és életre kelt. Olyan jó látni, hogy a növények felszívták magukat, pedig nem volt sok eső és azt hiszem megint locsolni is kell, de ez életmentő volt. 

Böbike benn aludt... néha csinál ilyet, nem tudom, hogy ilyenkor mi történik, de sehogyse akar kimenni. Olyan aranyos egyébként, hogy olyan határozott akarata van. Kinyitottam előtte az ajtót, mert ahogy szokott beült ide mellém és nézett, de nem ment ki. Menni kellett vele szeretgetőset játszani az ágyra, ez már amolyan szertartásunk, minden nap kéri. Nem kell neki sok, 10-15 perc, de akkor vele kell foglalkozni, simogatni, masszírozni a csípőjét (azt nagyon szereti), simizni az arcát, azt is nagyon szereti, ha finoman megfogom a grabancát és kicsit megrázogatom. Böbinek jó nagy grabanca van, jól bele lehet markolni. :))))
És hát a lábai, néha mintha több lenne, mint 4. :D 

Szóval végül benn is maradt, hajnal 3-kor ébresztett, én meg olyan mélyen aludtam, alig tudtam magamhoz térni, de kiengedtem, közben Elza is besuttyant a verandára és harapott pár falatot és újra fel kellett kelnem, hogy kiengedjem őt is, mert dörömbölt. Olyanok, mint egy zsák bolha. 
Jött FufuÚr is (a MosogatóCica, még nehezen áll a billentyűzetem és a gondolataim a Fufura, de kell neki egy név) este, de akkor nem adtam neki enni. Későn jött, tanulja csak meg, hogy ha enni akar, akkor érjen ide időben. Reggel 3 doboz kaját evett meg. 
Hát... nem is tudom... szerintem már itt ragad majd nálunk, de szeretem őt, olyan szép cica, de nagy fogyasztó... egy nagy ló... kell ez nekem? 

Jól esik megint kinn lenni a kertben, bár kora délutánra már megint nagyon meleg volt, ezért behúzódtam. 
Reggel és délelőtt viszont kifejezetten jó volt, végre. 
Ezért nem szeretem már a nyarat annyira, mert beszorít, pedig olyan jó kinn motoszkálni. Kertészkedésre tényleg csak a tavasz és az ősz a jó és általában a hűsebb idő. 

A nagy szél megint feldöntötte a boltívet, sőt, ki is törte az egyik lábát... kivettem, összehajtottam, kidobtam. Levágtam róla a Clematist, mert azt már lefejteni képtelenség lett volna és attól is búcsút fogok venni. Még nem ástam ki, de az idén az ócska boltívek miatt másodszor kellett tövig visszavágnom... nem vacakolok vele. Nem is szeretem túlságosan ezt a fajtát... vagy mászassam rá a kerítésre? 

A "nagy, erős acél" boltív... kézzel összehajtogattam. 

Elza nem csoda, hogy nem eszik, önellátó lett a CicaNéni, egy nagy (szegényke) gyíkkal a szájában láttam őt vonulni nagy peckesen és meg is ette az utolsó falatig. Legalábbis sehol nem látok gyíkmaradványokat a kertben. 

Kitakarítottam két ágyást, jó sokáig eltartott, sok gyom volt bennük és be kellett szedni a hálót is, ami még kinn volt és a karókat is (uborka volt ott). Szépen elpakoltam őket, jó lesz jövőre is. 
Rajta hagytam kiszedett füvestül a mulcsot is. Olyan jó porhanyós a talaj alatta, hogy az fantasztikus. Jó most az eső után egyébként is, de a mulcs alatt csodás, olyan jó beletúrni. 

Kiültettem a maradék K-betűs palántáimat, fejes káposztákat, még pár lila káposztát és 4 leveles kelt. Le is takartam hálóval, mert ezekre nem jutott pohár, remélem, hogy nem zabálják fel a földibolhák. Sajnos a védőhálót nem tudom annyira leszorítani a talajra, hogy nem tudjanak bemászni alatta. 
Amíg a palántákat neveltem, addig egy dobozban voltak és dupla háló volt rajtuk, totálisan lefogatva, akkor már nem tudtak bemenni alá, de előtte bemásztak bele. Ezért is jó, ha jön az eső, azt nem szeretik, de majd esőztető locsolással állandóan nedvesen tartom a kiültetetteket is és van fahamum is. Remélem ebben az időszakban ez így elég lesz. Amikor rajzanak, akkor ennyi semmire se elég, tövig lerágnak mindent, de most már talán jó lesz. 

Itt még nincsenek rajta a lefogató csipeszek, majdnem elfelejtettem... el is vitte volna a szél, ha olyan támadt volna, mint hétfő este. 

A másik ágyásban (jobbra) előzőleg a fokhagymák és az elefántfokhagymák voltak, oda vetettem saláta magokat és snidlinget, de a jégsaláta és a snidling sajnos nem kelt ki. 
Lett viszont bordó lolló, római saláta és cikória, ezeket szépen szétültettem... nem szeretik a nagy napsütést, de már csak ma kell kibírniuk. Azért majd veszek árnyékolóhálót, hogy legyen, amikor szükség van rá. 

Piros lollót tervezek magot is szórni még, majd késő ősszel, amikor a fokhagymát ültetem ki és a téli vajfej salátát és a tatsoi-t, mert tavaly volt lollóm, ami nem kelt ki, tavaszra viszont kikelt és szépen meg is nőtt. Ezek szerint a mag áttelel a földben, az idén is ki akarom próbálni. Persze attól is függ, hogy mennyire lesz hideg a tél, de egy próbát megér. 

 Még egy ágyásra lesz szükségem, tulajdonképpen meg is van. Üres a borsók helye, csak le van mulcsolva az is. Kiültettem bele (nagyon későn) egy sárgadinnyét, de abból se lesz már semmi, majd kiszedem. Ki kell azt az ágyást is gyomlálni, mert tele van folyondárral és abba fogom elvetni az őszi retkeket és társait.