Mátra alján, falu szélén...

2024\01\13

Még most is Herkuló van a porondon, na meg én

Tegnap nem volt időm reggel a CicaÚrra, ki is lógott és nem evett semmit. 
Amikor hazaértem, itt várt az ajtónál és persze, hogy az volt az első, hogy elkészítettem neki a gyógyszert és a kaját. Most a kajafalatokba rejtettem a gyógyszerét. 
Nagyon érdekes volt, mert rögtön bejött velem a pincébe és amikor kijöttem esze ágában se volt neki is kimenni, azt hiszem hideg volt kinn reggel óta. Így legalább rájön, hogy milyen főúri helye van benn a melegben és nem érzi kényszernek. 
Kicsit meg voltam ijedve, mert a kajához viszont nem nyúlt, ezért gondoltam viszek neki másfajtát, de mire lementem, megette az egész előző adagot gyógyszerestül. Nagyon örültem neki! 
Amikor kijöttem, nem akart újra kiszökni se, pedig vissza is mentem a madáreleségért is, mert ott felejtettem, de akkor se akart kilógni. 

Rászoktam, hogy este is megtöltöm az etetőt, hogy korán reggel rögtön legyen a madaraknak is kaja, most már nagyon sokan vannak benn a kertben. Tegnap, azt hiszem meggyvágót is láttam, de nem vagyok biztos benne, csak egy pillanatra láttam, de a színe és a mérete alapján annak tippeltem. Viszont az idén hiányolom a fakopáncsot, olyan sokan voltak itt, de mostanában nem látom, hallani is csak ritkán. 

Egyébként nagyon átérzem a Cicaúr helyzetét, most nekem is bajom van az evészettel, levettek tegnap a nyelvemről egy fibrómát (vagy valamit, ami annak néz ki). Pont a nyelvem hegyén volt és állandóan megharaptam, de most a műtét után borzasztó. Két öltéssel össze van varrva a nyelvem hegye, nem tudok enni semmit, még inni is alig. Szorítanak az öltések, be van gyulladva, duzzadva és fáj is.
Kínomban forró csokoládét ittam (persze azt se forrón), estére meg krumplit sütöttem és nagyon összetörtem, egészen pépesre, de nem tudtam megenni, semmi se jó. 

El fogják küldeni szövettanra amit kivágtak, hát remélem, hogy nem "homár", mert akkor nekem kampeca.
Én - ilyen értelemben - nem vagyok egy nagy küzdő típus és nincs bennem az az "élni kell" vagy "élni muszáj" akarás (hiedelem) sem.  Ha úgy adódna, a kemóban sem hiszek, ahogy a sugárkezelésben sem. Sok mindenkit láttam a környezetemben végigmenni ezeken, szerintem nem lett hosszabb az életük, mint azok nélkül lett volna, de hogy minőségében sokkal rosszabb lett, az biztos.
Arról nem is beszélve, hogy a rákos betegeknek soha nem adják meg az orvosok a gyógyultság érzését, folyton ellenőrzik, hogy kiújult-e, állandó félelemben élnek (tartják őket) a betegségtől. 2 éve halt meg egy kolléganőm 43 évesen, akit nagyon kedveltem. Túl volt a mágikus 5 éven, minden kontrollra elment, semmit nem találtak nála, aztán egyik kontroll vizsgálattól a másikig egyszer csak totál áttétes lett és nemsokára meg is halt. Milyen gyógyítás ez? 

Azért remélem nem lesz baj, ki gondoskodna akkor a macskanépről, főleg Böbikéről?  És még a kertemet se hagynám itt szívesen, szeretném látni, ahogy felnő, de azért úgy vagyok, ha menni kell, akkor menni fogok. Azt nem állítom, hogy nem vagyok beszarva, mert be vagyok, talán egy kicsivel jobban is a kelleténél és most rémeket is látok, de összességében, ha menni kell, akkor nem úgy fogok, hogy előtte még hagyom agyonmérgezni magam (gyógyítás címszó alatt). 

Valójában egyébként ez a dolog jó is valamire, mert arra késztetett (már hónapok óta nézegettem a valamit a nyelvemen), hogy átgondoljam a dolgokat, az életemet, hogy mit bánnék meg, ha most meg kéne halnom és ennek a gondolatnak a mentén azt hiszem alaposan át fogom rendezni az életemet. 

Kertlakók Herkules beteg

2024\01\12

Most egy darabig minden Herkulesről szól

Tegnap délelőtt sikerült végül becsalnom Herkulót. Hát... haláli! 
Feljött az ajtóhoz és nagyon magyarázott, vittem ki neki mégegy doboz kaját, tejszíneset, mert azt jól el lehet nyalogatni és apró falatok vannak benne. Meg is ette majdnem az egészet, aztán lekuporodott az autó alá és nem mozdult onnan. 
Már harmadszorra mentem le, akkor már vagy 2 órája kinn volt a reggeli -10 fokban, csalogattam és egyszercsak megindult befelé, be is jött, de abban a pillanatban, ahogy az ajtót csukni akartam mögötte, már ki is slisszolt. 
Aztán kimentem és leguggoltam és hívtam magamhoz és csodák-csodája odajött a CicaÚr! Ilyen még soha nem volt. 
Ez volt az első, hogy kinn a szabadban csak úgy odajött hozzám. :) 
Nagyon megszeretgettem érte, aztán óvatosan felemeltem és bevittem, ő meg boldogan mászott be a kuckójába. 
Már csak az kéne, hogy a gyógyszert is megegye... a szemcseppekkel egyelőre nem vacakolok, nem akarom elvadítani. Ha az antibiotikumot bevenné, nekem már az is elég lenne, mert addig nem műtik meg, amíg a cicanáthából ki nem gyógyul és nagyon vékony is. 
Nagyon rossz helyzet ez, mert a foga miatt (is) kéne műteni, de a foga miatt nem úgy eszik... híznia kéne, de így?  
És nemsokára kezdődik a cicák párzási időszaka is, amikor nem fogom tudni fékentartani, ha nem lesz addig ivartalanítva.

Igaziból sajnos a CicaÚrnak alig van esélye a gyógyulásra, sőt a túlélésre. Ha ebben az állapotában elmegy csavarogni, akkor ő már nem fog hazajönni. Jó lenne februárig megoldani azt a műtétet. Bízom benne, hogy minden ellenére is sikerül őt rendbehozni.

Délután megint kilógott, de legalább evett. Kicsit nehéz volt megetetni, mert a kóborok mindenütt ott vannak és persze ők is akarnak olyat, ami a Herkulóé. Eddig Herkules mindenkit elzavart, de most gyenge és őt zavarják el.
Nagy nehezen egy kockasajtba rejtve beadtam neki a gyógyszert is, befalta, de nagy prüszkölés is volt, mert - gondolom - ráragadt a fogára, de a sajtot annyira szereti, hogy az se érdekelte. 
Délután megint kinn volt (kilóg, ahogy nyitom az ajtót, amikor ki akarok jönni), de estére becsaltam őt, csak megtanulja előbb-utóbb, hogy lehet menni ki és be, de éjszakára jobb benn a melegben. 

Egyébként azt hiszem, hogy a CicaÚr személyében egy igazi ragaszkodó kis lényt nyertem, két nap alatt ekkora változást még sose láttam cicán. Az az igazság, hogy tegnap egész nap a nyomomban volt, ha hívom jön és rettenetesen  magyaráz valamit. Nem tudom mit mondhat, de nagyon mondja. :)))
A tetőről is hívtam őt le, úgy rohant, így még Elza se nyargal, pedig tud nagyon szaladni ő is, amikor szólok neki. 
Elzán pl. megfigyeltem, hogy amikor a Böbét hívom be este, akkor direkt kimegy, de nem jön be a Böbével, hanem azt szeretné, hogy őt is hívjam és akkor nyargal HAZA! 

Szóval késő délután Herkulót becsábítottam a pincébe, megtöltöttem neki az új almosdobozt is, kaja-pia is van neki. :)))) A lábammal kellett őt benntartani, különben megint kiszökött volna, remélem emiatt nem fog megint félni. 
Majd holnap megint kimehet egy kicsit... miután megette a gyógyszerét. A Vén Disznó! :)))))  

Kertlakók Herkules beteg

2024\01\11

Herkuló gyógyulós viszontagságai

Sajnos a CicaÚr nem evett se tegnapelőtt este, se tegnap reggel, pedig benne volt neki az antibiotikum a kajában. 
Felhívtam a dokit és mondta is, hogy nem mindegyik állat viseli jól ezt a fajta gyógyszert (Doxycare), ezért délben beszaladtam és hoztam másfélét (Clavaseptin), de ezt kétszer kell neki adni. 
Az első szemet rögtön bele is turmixoltam neki kajába és levittem és evett is rögtön, mind megette. 
Kicsivel élénkebb is volt a CicaÚr és tegnap volt simi is, kétszer is, meg dörgölőzés is a lábamhoz! Ilyen még sose volt, mert 1 méternél (illetve 70-80 centinél) sose engedett közelebb. Kizárólag az ablaknál volt simi. 
Bár azt hiszem, hogy a jég akkor kezdett megtörni, amikor egyszer megfogtam őt és átvittem egyik ablakból a másikba és ott kitettem, bár azóta nem engedi megemelni magát. 

Azt hiszem, nem megy pocsékba a maradék antibiotikum sem, mert azt megkapta a MókaKépű. neki is baja van, de őt aztán teljesen esélytelen megfogni. Bucira van dagadva a fél feje szegénynek, ezért megetettem vele a gyógyszeres kaját, hátha segít.
Sajnálom ezeket a kóborokat is, fáznak... tegnap látni kellett volna őket az udvarban. Mint a macskaszobrok, ott feszítettek a napsütésben a fekete gumiszőnyegeken (szerintem az átmelegszik) és napoztak. 

Megkérdeztem a műtétek árát is a dokitól, nem is lesz annyira vészes, csak javuljon fel kicsit Herkuló és akkor rendbehozzuk a fogait is és ivartalanítva is lesz. Akkor lesz egy szép, nyugis öregkora. Ki se kell menjen az udvarból. 

Ma reggel viszont már nem úgy mentek a dolgok, ahogy terveztem. Levittem neki a kaját, mert tegnap a vacsorához se nyúlt. Akart ő enni este, de szerintem megint érzékeny lett a foga, így a kaja ott maradt, ma reggel a MosogatóCicának adtam oda. 
Pedig nem volt meleg sem, csak langyos. A többiekét is melegítem pár napja a radiátoron, ebben a hidegben jó nekik, bár egyébként is szobahőmérsékletű szokott lenni a kaja, mert benn tartom, de most látom, hogy jól esik nekik, ahogy a meleg víz is. 

Visszatérve Herkulesre, ma reggel kilógott, a gyógyszeres kaja ott röhög lenn a pincében, ő pedig fenn falja a kaját a kóborokkal. Persze, hogy tettem ki neki is, ne tülekedjen ott és ne közös dobozból egyenek. Zabál... erre varrjatok gombot! Most nincs fogfájás. 
Egyébként tegnap olyan fura volt, borzasztóan recsegtette a fogait, még nem is hallottam ilyen hangot tőle sose. 
Ma reggel meg nagyon mondta a magáét, azt is nagyon recsegős hangon, de tuti magyarázott valamit. Viszont volt nagy szeretgetés, már néha azt hittem, hogy fel fog mászni a nadrágszáramon, nem lehetett otthagyni. Aztán elkezdett enni, gondoltam akkor én most már mehetek, megvolt a reggeli szertartás és amikor kinyitottam az ajtót, úgy kislisszolt, mint a huzat! Átvert a dörzsölt, vén, zsivány! Még kinézek és megpróbálom becsalni. 

Tegnap megjöttek a virágmagjaim is, nagyon örülök nekik. Majd hétvégén újra átnézem, hogy melyiknek kell hideghatás és beköltöztetem őket a hűtőbe. 

kk_img_20240110_165622.jpg

 

 

Kertlakók Herkules beteg

süti beállítások módosítása