Elefántfokhagyma és egyebek
Beástam két cserepet a földbe, megtöltöttem őket a kerti talajjal és az egyikbe az olasz kontyvirág terméséről elhullott magjait ültettem bele, a másikba pedig a szeptemberben gyűjtött csörgőfa magjainak egy részét.
Kíváncsi vagyok mi lesz belőle... remélem kihajt valami tavasszal.
Tavasszal elszórtam több helyre a hunyorom magjait is, de nyomát se látom sehol csírázó hunyornak, persze lehet, hogy annak is kell a hideghatás és majd jövő tavaszra jönnek elő. Már ha egyáltalán megmaradtak a magok.
Nem tudom miért nem szereti annyira a kertemet, de másutt a hunyor szaporodik, mint a csicsóka, én meg alig tudom megtartani.
Lehúztam az egyik ágyásról a szalma és egyéb takarást, de végül mégis lazán felvilláztam, mert nem találtam eléggé puhának, főleg a szélein volt letöppedve. Lehet, hogy nem úszom még meg ezt a melót, bár vannak jobban takart részek is a kertben. Valószínűleg idő kell, amíg felépül az a vastag és nagyon porhanyós humuszréteg, amikor már sehol nem kell a lazítás a villával. Mondjuk ahová paradicsomot stb. fogok ültetni jövőre, azt tényleg nem villázom, de ebbe az ágyásba az elefántfokhagymákat terveztem és annak kell a puha talaj, hogy jól tudjon benne majd növekedni.
Kiültettem az összes elefántfokhagyma "gyereket" az ágyásba és 5-6 darab nagy gerezdet is, mert nem tudom, hogy a "gyerekek" (ezek a elefántfokhagymafejekről lógtak lefelé a gyökerek mellett, amikor felszedtem a hagymákat), mekkorára fognak/tudnak majd fejlődni. Remélem, hogy kihajtanak és hogy nem fejjel lefelé tettem őket a földbe, de olyan hülye formájuk van, hogy gyakorlatilag alig lehet megállapítani, hogy melyik az eleje és a vége.
Kicsit kipótoltam a "Magas varjúhájak" bejegyzést is, tettem be utólag képeket, ahogy egyre sötétebb piros lesz a színük, ahogy az idő halad előre, ott látszik szépen a többi képpel együtt a különbség. Tényleg csodanövények ezek, minden pillanatban az első hajtástól kezdve díszítenek a kertben.
Van egy szépen begyökeresedett rozmaringon is a kertben, még sose sikerült megtartanom a rozmaringot, nem telel át nálam. Mindig kifagy, megpróbálom az idén is megtartani, hátha... bár még nem tudom, hogy kéne megvédeni. Eltettem a kukoricaszárakat száraz helyre, arra gondoltam, hogy szurkálok be sűrűn karókat mellé, hogy kúp alakú legyen a forma és annak döntöm a kukoricaszárakat és arra még teszek hosszú szálú, száraz füvet, amiről lecsurog a csapadék is. Majd összekötözöm a füvet, mint a zsúpfedelet... remélem meg tudom csinálni, elképzelni olyan könnyű. :D
Tavaly vagy 20 cm vastag avart raktam a töve köré, de nedves lett és megfagyott, semmit nem védett a növényen, sőt.
Nekiugrottam egy nagyon régóta halogatott dolognak is. Volt egy kupac homok már évek óta lerakva nagy nejlonokra egy helyre a veteményes mellett és nagyon ronda volt. Benőtte a gyom is, de tartogattam, hátha kell majd alapon, aztán felfedeztem, hogy közel az erdőben van egy kristálytiszta homoklelőhely, majd amikor kell, akkor hozok onnan. Egy részét elhordtam és kiegyenlítettem vele a talajt ott, ahol a kocsival állok ki és be. Lehet, hogy nem lesz jó hosszútávon, de nagyon be volt nyomódva a kerék nyoma. Ha nem lesz jó, majd hozatok kavicsot. A többi homokot elgereblyéztem és hordtam rá komposztot. Kiszedtem sok gyomot is onnan, majd lassan kialakul.
Mivel száraz rész és a krizantémok nagyon úgy tűnik, hogy szeretik a száraz és jó vízlefolyású helyeket, oda ültettem a két krizantémot, amiket mostanában vettem. Ha beválik, akkor ez lesz a krizantémos rész a kertben.
Majd visszavágom kicsit a keleti tuja nagyon lelógó ágait és persze ott van a tölgylevelű hortenzia is, ami nagyra fog nőni. Teszek mellé lizinkát, hogy takarja be a talajt alatta.
És majd hozok még szép görgetegköveket és kirakom a szélét.
Van még ott egy rakás - szintén évek óta - összedarabolt faág (balra), azokat is el kell majd vinnem onnan. Azt hittem sokkal hamarabb elkorhadnak azok az ágak, de nem. Gyorsan kell megcsinálnom, nehogy sün akarjon benne telelni. Ha esetleg már van benne, akkor hagyom.
A legutóbb kiszedett uborkák ágyását is kigyomláltam és egy elég régóta meglévő komposzthalmot ráhordtam az ágyásra és a szalmát is visszaraktam rá mulcsnak.
Ezzel felszabadult hely a komposztálónak. Szépen elegyengettem a talajt, szétszedtem a komposztálót (a komposzthalom szépen ott maradt egyben) és felállítottam az új helyen. Hordtam az aljába az elkorhadt kis faágakból egy réteget, de egyelőre mást nem tettem bele.
Megvárom, amíg lehullanak a falevelek és hozok be az erdőből, a konyhai hulladékot egy műanyag komposztálóban gyűjtöm. Az a tervem, hogy majd szépen behalmozom őket rétegenként, még sok zöld fű is ki fog jönni a kertből, na meg ott vannak a paprikák is, rengeteg zöld tömeget fognak adni.
Közben - pihenésképpen - engedtem ki a nagy amforából is a vizet és amikor megtelt a kanna, akkor ráöntöttem hol a cukorsüveg fenyőre, hol a törpefenyőkre vagy éppen a hortenziákra, azokra, amik a legszárazabb helyen laknak. Lassan kifogy a víz és el fogom tenni a hordót is.
Lekopaszodott a veteményes is, kiszedtem és összedaraboltam egy másik komposztra az összes paradicsomot, ráhordtam a szintén kiszedett cukkini és patisszon töveket, eltettem a kötöződrótokat és száraz helyre vittem a növénytámaszként szolgáló bambuszrudakat is.
Szedtem be kajának mángoldlevelet és új-zélandi spenótot is, nagyon szépek, harsogók, frissek, nem akartam kinn hagyni megfagyni. Majd valami tejszínes mancsot csinálok belőle gombával, vagy borsóval, vagy baconszalonnával tésztára.
Olyan csodás őszi fények voltak a kertben, nem győztem gyönyörködni benne. :)
Olyan jó volt kinn lenni a kertben, nagyon szép idő volt, igazi kertészkedős idő. Ezt szeretem a legjobban, amikor ilyen, mert nincs benne semmi szenvedés, se nagy izzadás, se nagy fagyoskodás, pont jó. Ilyenkor lehet élvezettel és önfeledten kertészkedni.