Jól esik megint kinn lenni a kertben, bár kora délutánra már megint nagyon meleg volt, ezért behúzódtam. 
Reggel és délelőtt viszont kifejezetten jó volt, végre. 
Ezért nem szeretem már a nyarat annyira, mert beszorít, pedig olyan jó kinn motoszkálni. Kertészkedésre tényleg csak a tavasz és az ősz a jó és általában a hűsebb idő. 

A nagy szél megint feldöntötte a boltívet, sőt, ki is törte az egyik lábát... kivettem, összehajtottam, kidobtam. Levágtam róla a Clematist, mert azt már lefejteni képtelenség lett volna és attól is búcsút fogok venni. Még nem ástam ki, de az idén az ócska boltívek miatt másodszor kellett tövig visszavágnom... nem vacakolok vele. Nem is szeretem túlságosan ezt a fajtát... vagy mászassam rá a kerítésre? 

A "nagy, erős acél" boltív... kézzel összehajtogattam. 

Elza nem csoda, hogy nem eszik, önellátó lett a CicaNéni, egy nagy (szegényke) gyíkkal a szájában láttam őt vonulni nagy peckesen és meg is ette az utolsó falatig. Legalábbis sehol nem látok gyíkmaradványokat a kertben. 

Kitakarítottam két ágyást, jó sokáig eltartott, sok gyom volt bennük és be kellett szedni a hálót is, ami még kinn volt és a karókat is (uborka volt ott). Szépen elpakoltam őket, jó lesz jövőre is. 
Rajta hagytam kiszedett füvestül a mulcsot is. Olyan jó porhanyós a talaj alatta, hogy az fantasztikus. Jó most az eső után egyébként is, de a mulcs alatt csodás, olyan jó beletúrni. 

Kiültettem a maradék K-betűs palántáimat, fejes káposztákat, még pár lila káposztát és 4 leveles kelt. Le is takartam hálóval, mert ezekre nem jutott pohár, remélem, hogy nem zabálják fel a földibolhák. Sajnos a védőhálót nem tudom annyira leszorítani a talajra, hogy nem tudjanak bemászni alatta. 
Amíg a palántákat neveltem, addig egy dobozban voltak és dupla háló volt rajtuk, totálisan lefogatva, akkor már nem tudtak bemenni alá, de előtte bemásztak bele. Ezért is jó, ha jön az eső, azt nem szeretik, de majd esőztető locsolással állandóan nedvesen tartom a kiültetetteket is és van fahamum is. Remélem ebben az időszakban ez így elég lesz. Amikor rajzanak, akkor ennyi semmire se elég, tövig lerágnak mindent, de most már talán jó lesz. 

Itt még nincsenek rajta a lefogató csipeszek, majdnem elfelejtettem... el is vitte volna a szél, ha olyan támadt volna, mint hétfő este. 

A másik ágyásban (jobbra) előzőleg a fokhagymák és az elefántfokhagymák voltak, oda vetettem saláta magokat és snidlinget, de a jégsaláta és a snidling sajnos nem kelt ki. 
Lett viszont bordó lolló, római saláta és cikória, ezeket szépen szétültettem... nem szeretik a nagy napsütést, de már csak ma kell kibírniuk. Azért majd veszek árnyékolóhálót, hogy legyen, amikor szükség van rá. 

Piros lollót tervezek magot is szórni még, majd késő ősszel, amikor a fokhagymát ültetem ki és a téli vajfej salátát és a tatsoi-t, mert tavaly volt lollóm, ami nem kelt ki, tavaszra viszont kikelt és szépen meg is nőtt. Ezek szerint a mag áttelel a földben, az idén is ki akarom próbálni. Persze attól is függ, hogy mennyire lesz hideg a tél, de egy próbát megér. 

 Még egy ágyásra lesz szükségem, tulajdonképpen meg is van. Üres a borsók helye, csak le van mulcsolva az is. Kiültettem bele (nagyon későn) egy sárgadinnyét, de abból se lesz már semmi, majd kiszedem. Ki kell azt az ágyást is gyomlálni, mert tele van folyondárral és abba fogom elvetni az őszi retkeket és társait. 

Jól esett végre szusszanni egyet, hogy végre nem azzal kezdődik a nap, hogy már hajnaltól hordom a vizet a kertre. 
Csütörtök-péntekre megint ígérnek esőt, jó lenne, ha nem kéne megint elkezdeni a locsolást. Elfáradtam ebben az évben. 
Ugyanakkor még van kedvem kertészkedni, van is rengeteg teendőm kinn és úgy látom, hogy az idő is kedvezni fog most már. 

Fotózni nem nagyon van mit a kertben, de ez az eső az őszi virágoknak is kedvez, ezért most már van bizodalmam abban, hogy az Asterek és a krizantémok ki tudnak majd nyílni. Pár őszi szellőrózsában is reménykedem, bár azok nagyon kevés vizet kaptak, nem tudom, hogy össze tudják-e szedni magukat annyira, hogy virágot is hozzanak. Illetve lassan bújniuk kell majd az őszi kikericseknek is, remélem nem zabálta ki semmi őket a nyáron, bár nagyon mérgező a hagymájuk, remélem nem szereti semmi őket. Éldegélnek a sisakvirágok is, remélem, hogy lesz idejük kinyílni, eléggé későn szoktak virágozni. Nem is értem a túlélési stratégiájukat, mert a magjaikat majdnem soha nem tudják beérlelni. 

A vasárnap éjszakai nagy szélvihar, ami nagy villámlással és dörgéssel végül csak 1 mm esőt hozott (de ez nem panasz a 18 mm után), kidöntötte a boltívet, ami a Clematis Alpinát tartja. Visszaállítottam, de nem lesz stabil, oda valami másra lesz szükség a Clematishoz. Épp az 'Alpina' az, amelyiket nem nagyon kéne metszeni, mert az előző évi hajtásokon hozza a virágait, abba a típusba tartozik, ahová a 'Montana' is, kéne neki valami stabil tartó, amire futhat... nem veszek több ilyen boltívet. Tavasszal már kidobtam egyet a kukába, nem ér egy kalap szamócát sem. Amilyen olcsó, annál még sokkal ócskább. 
A tegnap esti szélvihar megint feldöntötte... francbamá'!

Tegnap rögtön nekiestem a kertnek, a K-betűsöknek szánt ágyást felkapáltam. Már fel volt villázva, meg is trágyáztam és megszórtam fahamuval még akkor, amikor kiszedtem a hagymát belőle. 
Most, hogy az eső után jó porhanyós lett, meglazítottam a kapával, előkészítettem a kis lyukakat, szórtam abba is marhatrágyát és kiültettem pár K-betűst. 
8 karalábét (4-4 óriást és lilát), 2 karfiolt, 4 bimbóskelt és 2 lilakáposztát. 
Remélem megmaradnak... jól belocsoltam őket és leborítottam egyelőre műanyag poharakkal, csak amíg beállnak, addig ne zabálja már fel őket a földibolha. 
Kivittem az alagút állványait is, összeraktam, de a hálót még nem tettem fel. Pár napig hagyom a palántákat beállni és így locsolni is könnyebb. Ha valamelyik nem sikerül, azt pótolom és majd utána teszem fel a hálót. 

Szükségem lesz még két ágyásra, az egyikre azért, mert a fejes káposztából és a leveles kelből egy palántát se ültettem ki, mert nem volt nekik hely. A másik a retkeknek (müncheni sör, a piros bélű és a vajrépa), a rapininek és a salátabrokkolinak kell. 
És kinn vannak a salátáim is, van pár lollo rosso, római saláta és talán megmaradt pár cikória, de azt majd meg kell néznem. Ezeknek megvan az ágyása, de pl. további helyet kell előkészítenem a téli vajfej salátának is és majd novemberben megy a földbe a fokhagyma is... szóval lesz még itt mit csinálni bőven. 

A macskáim - főleg Elza - csak vekeregnek az étel fölött, de biztos, hogy vadásznak. Belebotlottam az udvaron egy félig elrágott egérbe... ezek szerint el vannak telve, már az egér se megy. Nem baj, spórolunk kicsit a kaján. 
A nagy, kelletlen nyammogásnak az lett a vége, hogy csak egy doboz nedves kaját bontok fel és azt kapják felesben (a csajok, Elza és Böbe). 

Amióta már csak ketten vannak, állandóan körülöttem lebzselnek a kertben is. Böbe nem annyira, de Elza jár a nyomomban. 
Amíg Herkuló még élt, addig Ő járt a nyomomban és minden pillanatban simizni kellett, a csajok kiszorultak egy kicsit. Most már tényleg elfoglalták az egész udvart, zömében itt tartózkodnak benn, persze éjjel gőzöm sincs, hogy merre járnak, de vadásznak, az biztos. :) 

Elza kínálgatja a hasát, de megsimogatni a pocakot, na azt nem lehet! :)))) Csak jelzi, hogy mennyire jól érzi magát. :) 

A Comet rózsám szépen kinyílt. 

Cserjés pimpó. Szépen kivirágzott, még sose volt rajta ennyi virág. Ez is nagyon bírta a szárazságot, egyszer se öntöztem meg, bár eléggé benn van a susnyásban, mellette a felnövekvő (remélem nem száradt ki) lucfenyőm és a másik oldalán nagyon terjed egy sárga-tarka kúszó kecskerágó, amit lassan meg kell majd rendszabályoznom, mert mindent benő, de az idén nagyon jól takarta a talajt azon a részen, azért is hagytam egyelőre békén. 
Egyébként tavasszal nagyon durván visszanyestem, nem is vacakoltam vele áganként, hanem összefogtam és visszavágtam, úgy látszik ez kell neki, mert nagyon nagyra nőtt az idén és sok virágot hozott. 

Sárgul a lombja a tamariskának, a veresgyűrű som totál őszbe váltott. A mákkóró (jobbra a kékes) nagyon bírta a szárazságot a tűztövist meg nem is említem. Nézzétek mekkorát nőtt, pedig nem volt eső egy szem sem, mi lenne, ha esett volna? 
Tavasszal ennyire visszanyestem, de jövő tavasszal kezdhetem újra a nyesését. Nagyon durva egy növény. 

Tegnap végre esett az eső. 
Reggel 7-re ígérték 93%-ra, de csak a nagy, fekete felhők voltak és dörgés-villámlás, de semmi sem esett. Aztán a következő ígéret 9 óra körül volt, de akkor se esett semmi, kis csapkolódás volt, de egyéb sem. 
Végül fél 12 körül elkezdett esni és csak esett és esett... 18 mm eső jött le. Nekem akkora kő gördült le a szívemről, hogy hangosabb lehetett, mint a mennydörgés. Ez már tényleg a 24. óra utolsó percének az utolsó másodpercében jött. A pusztulás szélén állt az egész kert, pedig tényleg, amit tudtam, mindent megtettem. 
Ez most valódi megkönnyebbülést hozott, de ha a növények gondolkodni tudnának, akkor ez nekik mekkora lenne. 

Még szombaton szedtem le megint egy rakás érett paradicsomot. 
Van egy tő paradicsomom, amit nem tudok milyen fajta. Szerintem valamelyik közé keveredett mag lehet, de nagyon szép, piros és nagyon szabályos gömbölyű paradicsomok vannak rajta. Determináltnak nézem, alig 60 centis és rengeteg van rajta.
Szedtem belőle magot, mert szeretnék belőle jövőre is, jó az íze és nem nő olyan bolond nagyra, mint a többiek. 
Itt látszik a képen ez a fajta, a bal szélen is van egy a sárga paradicsom fölött, de van belőle több is, a szép gömbölyű mind az.  

Kóstolgattam az idén a paradicsomokat, a sárga nagyon jó, alig savas. A Cherokee-nak is nagyon finom íze van (alul balra, inkább rózsaszínes paradicsom), de gyorsan el kell fogyasztani, mert hamar romlik. A nagy formátlanok a régimódi befőzők, az is finom, nagyon húsos és lédús, bármit lehet belőle készíteni az aszalt paradicsomon kívül. 
Aszalni a hosszúkat szoktam (ezen a képen nincs olyan), a San Marzano típusúakat, de az enyémeknek más a nevük. Illetve van még a képen másik rózsaszínes paradicsom is, a New Big Dwarf, az is finom, determinált fajta és nagyon megbízhatóan terem. 
A kép tetején van 2 darab az "András bácsi féle ökörszív" paradicsomból, az is finom, kicsit batyuszerű az alakja, de nem sokat terem. Egy tövön 6-8 paradicsom szokott lenni. 
Ezek közül csak a Cherokee új az idén, a többit már évek óta termesztem és nagyon jól örökítik a tulajdonságaikat, tehát lehet belőlük magot szedni. 

Bemetszettem a héjukat és bedobáltam őket forró vízbe, aztán lehámoztam, feldaraboltam és az aprítóval összeaprítottam. Beraktam egészen picike dobozokba és nagyobbakba is. Az apró dobozosokat levesbe szoktam használni, pl. a vöröslencse levesbe kell sűrített paradicsom. 
A nagyobb dobozosokat vagy meg fogom főzni pizzaszósznak, vagy maradnak így és akkor főzöm meg - bármilyen szósznak - amikor éppen szükségem lesz rá. 
Még lesz paradicsom, lehet, hogy majd azokból készítek üveges szószt, de azt is inkább sütni szoktam a fűszerekkel együtt.  

Leszedtem a zöldbabot is, mérve végül csak 20 deka lett, ami használható belőle. Megblansíroztam és eltettem a fagyasztóba, mert most éppen van levesem, nem akartam megfőzni.  

Jól esett a lehűlés is, tárva-nyitva voltak egész nap az ablakok, jól átjárt mindent a friss levegő napközben is. Éjjel is nyitva van minden, de akkor lenn vannak a redőnyök, a réseken nem úgy jár a levegő. 
Megcsináltam a hálókat az ablakokon is, az egyik szobait javítani kellett, már volt rés, hol be tudtak jönni a rovarok, a konyhait pedig kompletten kicseréltem. 
Jön a poloskaszezon, nem akarom, hogy nyitott rés legyen bárhol is, mert ezek beavászkodnak, ahol egy pirinyó kis helyet is találnak hozzá.