Apu hozott nekem josta likőrt. Amúgy szörpnek készült, de nem tett bele elég cukrot és elkezdett kiforrni neki. Aztán biztos adott hozzá még cukrot,  hogy ne forrjon tovább, de most van egy jó kis alkohol tartalma és nagyon finom. 
Meg fogom kérdezni, hogy pontosan mit csinált, mert ha lesz jostám, akkor én szeretnék ilyet készíteni.  A bort nem szeretem, de ez így nagyon finom, úgy kell visszafognom magam, hogy ne szopogassak el belőle túl sokat, mert nem kell nekem ebből túl sok, se a magas cukor tartalma miatt, se az alkohol tartalma miatt. 
Szépen le is vittem magam elől a pincébe, különben nagyon hamar elkóstolgatnám. :))))

A madáretetőt végül csak felfedezték a madárkák, most már elfogyott belőle a szotyi, utána is töltöttem. Majd meg kell szoknom megint, hogy töltögessem nekik az etetőt, mert ha ideszoknak, akkor már számítanak a kajára. 

Aprítottam is megint, ezúttal nem fát, hanem a levágott csicsókaszárakat aprítottam le, mielőtt megáztak volna. Pár nap múlva esőt mondanak (végre) és így szárazan könnyebb volt vele bánni. Nem is gondoltam volna, de másfél zsák apríték lett belőle. Viszont nem sokra lett elég, mert szerintem ezt sokkal hamarabb meg fogja enni az enyészet, ezért vastagabban raktam le. Látszik a képen, hogy honnan más színű, annyi lett a mostani aprításból, de legalább halad a dolog. 
A macskák egyébként tobzódnak a darálékban, bár szerencsére eddig nagy dolgot nem találtam benne, de jól össze van kaparászva, minden nap kell igazítani valahol. Ez nekik a színes, szagos, szélesvásznú élménybudi. :))

Kivettem az egyik faoszlopot is és hogy ne menjen pocsékba ez sem, lefektettem egy ágyás mellé, majd benövik a növények és a füvet is könnyebb lesz vágni mellette, de még a belehúzott faleveleket is ott tarja az ágyásban. 

A sárga krizantémok még most is bírják, akkor lesz majd végük, amikor jön az eső, de november második felében vagyunk, annak is örülök, hogy eddig megmaradtak. Sőt, még pár Asternek is van színe, bár azok már tényleg a végén vannak, párat már vissza is vágtam. 

Aztán kezdődik megint a téli időszak... nem vártam az idén. Nem mondom, hogy nem esik jól néha behúzódni, de kinn lenni is jól esik, amikor az idő nem nagyon vacak. Márpedig ez egy szép ősz volt eddig, egy szavunk se lehet, de bennem még van lendület. Majd ki kirándulom magamból vagy valamit csinálok, mert le kell vezetni az energiámat. 
Persze még a kertben is van mit tenni, még a jezsámen bokrokkal se végeztem, de vissza akarom vágni a borostyánt is. Remélem jó darálék lesz belőle.