Milyen szép a ma reggel! 

Kinéztem az ablakon és látom, hogy lenn, a falu lenti részén még ködös, borús és szürke minden. Tavaly láttam párszor ilyet, amikor hajnalban jöttem le Pestről. Szürke, rossz időnek kinéző időben érkeztem egészen idáig, amikor viszont felértem a házhoz, itt sütött a nap. :) A mai reggel is ilyen és ma már egészen világos is volt reggel hatkor, amikor megszólalt  a telefonom ébresztője. 

Már nyargaltam egy kört odakinn a kertben is. Fagyott, -3 fok volt ma reggel, de akkor is szép már. Ez már a tavasz ígérete. 

Tegnap kiültettem az egyik szibériai nőszirmot, mert már kezdtek elhalni rajta a hajtások. Remélem megmarad, hófehér lesz (ha lesz). Ez télálló növény, viszont eddig benn volt a meleg pincében, pár hete meg még a boltban, remélem nem kapott sokkot a fagytól, de ha a többiek túlélték odakinn a -17-et, akkor ennek is túl kell élnie. 

A macskákon is rajta van a tavasz, Herkules teljesen be van gőzölve, sajnos Elza ezt már nem ússza meg. Az állatorvos nem végzi el a műtétet, amikor a macska tüzel, én meg nem tudtam őt hamarabb behozni, mint amikor jött a hideg, akkor is csak a fájós lába miatt tudtam megfogni. Hát... ez van, ezek vadak, de a következő párzási szezonra azt hiszem már meg tudom majd őt szabadítani. Remélem... és Herkulót is jó lenne, mert tisztára be van dilizve, de őt nem lehet megfogni (még). Az ablakban kajáért van simi, de amúgy nem haverkodik a Setét NagyÚr!

Tegnap délelőtt Elza olyan mocskosan jött be a verandára, hogy alig ismertem meg. Herkules rontott volna utána, de elzavartam. Szerintem összemarta Herkulest, mert ömlött belőle a vér, csíkot húzott maga után a macska, fel kellett mosnom. Nem lehetett súlyos, mert aztán már nem láttam vérezni és szerencsére Herkulónak nincs semmi baja mára sem. Valami biztos lezajlott, mert elég nyugisan várta itt a reggelit az ablakban és rengeteget evett. Elza tegnap némi verandai pihenő után kislisszolt, aztán szerelmi jeleneteztek itt nekem a lépcsőn még egy darabig, akkor Herkulest kizártam a lépcsőházból és erre Elza elkezdett hangosan reklamálni. Akkor kizavartam mind a kettőt innen és eldöntöttem, hogy nem avatkozom ebbe a cseppet sem szimpatikus macskaszerelembe. Ma még Elzát nem láttam. 

Böbe meg nem tudja mi van, őt - ugye - ez a kérdés már nem érinti, viszont jobbnak látja benn lenni. Áldom az eszem, hogy még decemberben, az első alkalommal, amikor már el lehetett végezni a műtétet, elvittem őt, most nem kell aggódnom miatta. 

tegnap nem igazán volt kinn és nem is nagyon igyekszik kimenni. Velem volt kinn, pénteken is, amíg a kertben voltam, körülöttem játszott és nem is tágított nagyon mellőlem. Az orgonán felmászott a tetőre és onnan idegesített kis földszintes kutyit, aki kirándulókkal jött. Szerintem direkt szívatja a kutyát és tudja mit csinál. Látom a fején.

És megtanult velem beszélgetni is. Azt hiszem, ez annak a következménye, hogy odafigyeltem a hangjelzéseire és megtanulta, hogyha szól, akkor megkapja amit akar. Így aztán kikéredzkedik, enni kér, figyelmet kér, simit, vagy éppen azt mondja, hogy hagyjál békén. Meglepően sok hangja van. Rettentő puszis cica lett, hajnalonta jön nekem az ágyba és dugdossa az orrát az arcomhoz, viszont ha még aludni akarok, azt is tiszteletben tartja. Időnként (mostanában minden reggel), megemelem neki a takarómat, bebújik kicsit, hozzám simul, de hamar melege lesz és odébb áll, de ez már olyan szertartás lett. :)  Kis majom, hiányozna, ha nem lenne. :) 

Elzát pedig megbeszélem az állatorvossal, mert most már tudom, hogy engedi megfogni magát, de szerintem csak ősszel lesz ez megoldva, amikor abbahagyják a tüzelést. Eléggé zavar, hogy ilyen tehetetlen vagyok ebben a kérdésben, de ha valaki próbált már totál elvadult macskát megszelídíteni, az tudja, hogy milyen nehéz ezeket úgy magamhoz édesgetni, hogy megfoghatók legyenek. A műtéthez időpontot kell  megbeszélni, azt nem lehet, hogy lefoglalom és aztán nem tudom elkapni a macskát. Majd csak sikerül megoldani valahogy

LIDL járatban voltam tegnap és már megint oda voltak tolva az orrom alá az évelők... és hát persze, hogy megint nem jöttem ki üres kézzel. De az az igazság, hogy ha szétnézek a webáruházakban, akkor kb. négyszeres áron kapom meg ugyanezeket a növényeket, azzal a különbséggel, hogy pl. a hagymásoknál 10-15 hagyma van benne, ezekben meg 40 db. 

Vettem - csomagonként 400 Ft-ért - egy csomag Sparaxist (Cigányvirág), 40 hagyma, tavaly is vettem és tavalyelőtt is, de valahogy nem maradtak meg. Illetve a tavaly őszi ültetésűeket még nem tudom, de ez után a hideg után nem igazán reménykedek. Azt hiszem cserépben fogom nevelni és ősszel behozom. 

A másik szintén 40 db-os hagymás egy Triteleia laxa 'Queen fabiola' ( Sötétkék csillagliliom, vagy csillaghagyma). Ilyet még nem láttam, ezért persze, hogy megvettem. Ez sem télálló nálunk, ezért vagy cserepes lesz, vagy felszedem,  majd meglátom, de annyira csodaszép, hogy kellett, na! 

Aztán vettem az árnyékos részre egy tollbugát (Astilbe x Arendssi 'Glut'), oda még sok-sok tollbuga fog férni, mert elég nagy az árnyékos rész a kertben, egyrészt keletről a ház árnyékolja,  aztán meg a hatalmas tuják. 

Vettem egy tűzpiros liliomot is, (Hemerocallis 'Crimson Pirate' és egy újabb fajta szibériai íriszt, a 'Bule King'-et. 

Tegnap délután kinn voltam a kertben és felmértem a károkat. Az már most látszik, hogy a sziklakertben az egyik növény kihalt, mégpedig éppen az, amire annyira vágytam és egyszercsak az orrom elé került egy boltban. Hát... most jön a tavasz, az összes kertészeti áruda tele lesz azokkal a 10 db-os sziklakerti csomagokkal, csak találok az egyikben ezt a fajtát, amit keresek.  Azt hiszem sokkal szárazabb helyre kívánkozik, a 2.0 változat már olyan helyre fog kerülni. 

Kihalt egy fajta kövirózsa is, illetve a sziklakert egy része a fagy hatására eléggé omlásnak indult, kicsit át kell rendezni majd azon a részen.

Látszik, hogy pár krizantém nem volt télálló, de még hagyom őket, mert pl. az egyik, ami biztosan télálló, elég későn szokott kihajtani,  most is úgy néz ki, mintha nem élne, ezzel az erővel bármelyik lehet még élő.

Egyelőre a mocsári hibiszkusz se mutat semmi életjelet, de még korán van neki, majd ez is kiderül. 

Egyébként a krókuszokon már látszik, hogy feltartóztathatatlanul jönnek elő, a fehéren már a bimbó is látszik. A magnólia alatt van egy csomó hóvirág, de tavaly nem nyíltak, mert csak egy-egy szál levél volt. Megjelöltem őket kis fehér pálcákkal és az idén már bimbó is van rajtuk, úgy tűnik ott szépen el fognak szaporodni. 

És minden más dugja  ki magát a földből, a nárciszok, a jácintok, a tulipánok, a prérigyertyák, a tőzikék, alliumok, a szellőrózsák. A hófénynek még nem látom nyomát és a scilláknak sem. Kinn vannak viszont az őszi kikericsek levelei, bújnak az íriszek is. 

Csodálkozom, hogy ez után a nagy hideg után minden így nekieredt... egészen hihetetlen látni, hogy micsoda ereje van az életnek. Szinte tolul fel az élet a földből és látszik, hogy micsoda feltartóztathatatlan erő munkálkodik ilyenkor tavasszal. 

Ma délelőtt is kinn voltam a kertben, megmetszettem a birskörtét, és most meghagytam a tavalyi friss hajtásokat, kivéve a nagy vízhajtásokat, meg ami befelé nő. Mert tavaly szépen lecsipkedtem a végüket, nem is volt egy szem birsem sem. Tegnap este utánaolvastam, hogy kell metszeni a birset, hát éppen a friss hajtások végén szoktak lenni a termőrügyek. Bálint Gazda honlapján kinn is van, hogy aki ezeket levágja, annak nem lesz gondja a szüretre, így igaz, az ügyes metszésem után, nekem tavaly nem volt rá gondom. :))))

Azt hiszem az idén almám nem lesz egy szem sem, nekiestem az almafának és még megyek is vissza. Nem is tudom, hogy lehet-e belőle még normális almafát csinálni, mármint formára. Mert amúgy terem, tavaly rogyásig volt, csak éppen nem lehetett elérni az almákat és a héjuk beteg is volt, de hámozva megettem őket. 

Most nekiestem és visszavagdostam, mert az alsó ágak már szinte benőttek a földbe, levagdostam a fenébe a zömét, mert se rendbe tartani nem lehetett azt a részt, se gyümölcs nem volt azokon az ágakon. 

Egyébként szívem szerint majdnem tarra vágatnám ezt a kertet, mert a dión kívül nincs egy normális gyümölcsfa sem, bár a dió se jó fajta. Illetve van egy meggy, de az meg majdnem a dió alatt, és a naspolya is a dió alatt van... teljesen összevissza lettek ültetve, nem kalkulálva azzal, hogy mekkorák lesznek. 

Na megyek vissza, még meg akarom metszeni a szedret és elkezdtem kivágni (csak nagyon leizzadtam és bejöttem kicsit hűlni és száradni) egy felesleges szilvafát (ami inkább bokor és az almafa alatt van), kész őrület itt ez a káosz. 

***

Felkaróztam a szedret és kivágtam a tavalyi ágakat. Ennek is utána kell olvasnom, hogy mikor kell permetezni, mert valamiért nem érnek be a szemek rajta, tavaly is rengeteg volt, (lett volna) de pirosak maradtak. 

Igazság szerint azon gondolkodom, hogy nem vagyok én abban biztos, hogy akarok gyümölcsfákkal vesződni itt. Nem is értek hozzájuk, meg sokba kerül, hogy teremjenek, azon az áron elmegyek és megveszem, amit megeszek. Mert lekvár evő se vagyok, fagyasztva nem olyan jók... Ráadásul azok közül a gyümölcsök közül, amik ebben a kertben vannak, egyiket se kedvelem különösebben, se a szőlőt nem szeretem túlzottan, se a ribizlit, de a szedret se, általában az apró magvas gyümölcsöket kerülöm, mert nem bírja a gyomrom, ahogy a diót se. A szilvák meg rossz fajták. 

Tavaly ősszel ültettem egy datolyaszilvát, jövő héten jön az indián banán és lehet, hogy még beszerzek egy áfonyát, egy almafát és egy őszibarackot, de ezen kívül nem akarok többet. Parkot akarok és veteményest. Pont. 

A délután második felében még kivágtam pár szőlőt, kiszedtem a karókat a földből, de csak le vannak dobálva, már nem volt erőm elhordani. Illetve a gereblyével elgereblyéztem egy rakás mohát. Teljesen belepte azt a részt a télen, ahol a liliomok vannak, de még a pünkösdi rózsát is. Borzasztó sok moha van ebben a kertben, alig győzöm felszedni. Most is lett két hatalmas kupac, de az is ott maradt, majd a taligával hátrahordom a komposztra. 

Azon agyaltam, hogy mit kéne csinálni ezzel a sok fával, vagy eltüzelem a tűzrakós napokon, vagy olvastam pár cikket a hügelcultur ágyással kapcsolatban, aminek az aljába bele kell rakni egy csomó fát és minden komposztálható cuccot. Nomost nekem van egy baromi nagy komposztom is, amiben gallyak is vannak, meg sok összedarabolatlan dolog. Az mind jó lenne egy ilyen ágyásba, de azt hiszem tüzelni könnyebb. Valahogy azt érzem, hogy a fizikai erőm szab gátat sok dolognak a kertben és nem kéne mégjobban bonyolítani, így is szinte lehetetlennek látszik  ezt a kertet gatyába rázni. 

Szutyok egy idő van ma reggel, de legalább nincs nagyon hideg, -2 fok van. A hó is elfogy lassan, bár foltokban még mindig megvan, de egy szavam sincs, mert nagyon jó szolgálatot tett, hogy épp a nagy fagyok előtt esett és betakarta a növényeimet. Éppen tegnap néztem az előkertben, hogy a krókuszok köszönik jól vannak és az egy szál hóvirág is. Nem tudom miért nem szaporodik ott az a hóvirág, most harmadik éve, hogy egy szál van csak ott. Azt hiszem, amikor elnyílik, akkor ki fogom onnan ásni és máshová teszem. Biztos a kerti pletyka nyomja agyon.

Tegnap elültettem a paradicsom magok egy részét. Egész pontosan 5 félét: óriás paradicsomot (nem tudom milyen fajta, bolti pariból szedtem a magot, elég sokat onnan szedek), egy hosszúkás fajtát, hosszúkás koktélt  (ezek is boltiból vannak), sárga lampion alakút és 2 db piros, balkon, koktél paradicsommagom volt még, ezeket is elültettem. 

Még van tigereisen magom (ez szépre nőtt tavaly, piros és narancssárga csíkos) és várom a paprika alakúnak a magját. Van koktél, majdnem fekete paradicsom magom is, de azt nem ültetek, nem volt igazán jó az íze sem és rettenetesen hamar romlik. Ez is az egyik felejtős cucc a tavalyiak közül. A sárgát se az ízéért ültetem, hanem inkább dekorációs céllal, jól néz ki egy salátás tálon. Jövőre még narancssárgát és kumatot akarok szerezni, de az idén ennyi elég lesz. 

Az ablakpárkányra tettem őket, déli fekvésű, amikor süt a nap csodajó meleg van ott, tavaly szerették a palántanövendékeim. Remélem megússzák majd a Böbe ablakbéli ténykedéseit... majd figyelnem kell, merre mancsol. Megnéztem egyébként a tavalyi füzetemben, hogy jóval később kezdtem el palántát ültetni, de tavaly ilyenkor még  nem laktam itt véglegesen és amikor elmentem, kihűlt a ház. 

A múltkor vettem egy csomagban 4 klassz csipeszt valamelyik kínai üzletben, hát marha jók most, azokkal csipegetem a magokat. Különösen jók lesznek a Vateráról rendelt magokhoz, mert onnan bizony darabra adták és van, amiből csak 5 darab jött. Nem lehet szórni világba! Pl. a szibériai enciánból csak 5-5 db magom van, bár a bolti ricinus csomagban meg csak 3 db mag van. Szóval jó az a csipesz, mert majd nagyon kell figyelni erre a pár darab magra.

A szibériai enciánnak majd meszezésre lesz szüksége, de tegnap eléggé kiakadtam, mert tele van a net azzal, hogy mikor kell meszezni, meg hogy mitől válik savanyúvá a talaj, de hogy mivel kell meszezni, arról alig van valami. 

Két szert találtam, az egyik a TERRACALCO 95 nevű cucc, a másik BIOPON kerti mész, talán utóbbit könnyebben be tudom majd szerezni.