LIDL járatban voltam tegnap és már megint oda voltak tolva az orrom alá az évelők... és hát persze, hogy megint nem jöttem ki üres kézzel. De az az igazság, hogy ha szétnézek a webáruházakban, akkor kb. négyszeres áron kapom meg ugyanezeket a növényeket, azzal a különbséggel, hogy pl. a hagymásoknál 10-15 hagyma van benne, ezekben meg 40 db. 

Vettem - csomagonként 400 Ft-ért - egy csomag Sparaxist (Cigányvirág), 40 hagyma, tavaly is vettem és tavalyelőtt is, de valahogy nem maradtak meg. Illetve a tavaly őszi ültetésűeket még nem tudom, de ez után a hideg után nem igazán reménykedek. Azt hiszem cserépben fogom nevelni és ősszel behozom. 

A másik szintén 40 db-os hagymás egy Triteleia laxa 'Queen fabiola' ( Sötétkék csillagliliom, vagy csillaghagyma). Ilyet még nem láttam, ezért persze, hogy megvettem. Ez sem télálló nálunk, ezért vagy cserepes lesz, vagy felszedem,  majd meglátom, de annyira csodaszép, hogy kellett, na! 

Aztán vettem az árnyékos részre egy tollbugát (Astilbe x Arendssi 'Glut'), oda még sok-sok tollbuga fog férni, mert elég nagy az árnyékos rész a kertben, egyrészt keletről a ház árnyékolja,  aztán meg a hatalmas tuják. 

Vettem egy tűzpiros liliomot is, (Hemerocallis 'Crimson Pirate' és egy újabb fajta szibériai íriszt, a 'Bule King'-et. 

Tegnap délután kinn voltam a kertben és felmértem a károkat. Az már most látszik, hogy a sziklakertben az egyik növény kihalt, mégpedig éppen az, amire annyira vágytam és egyszercsak az orrom elé került egy boltban. Hát... most jön a tavasz, az összes kertészeti áruda tele lesz azokkal a 10 db-os sziklakerti csomagokkal, csak találok az egyikben ezt a fajtát, amit keresek.  Azt hiszem sokkal szárazabb helyre kívánkozik, a 2.0 változat már olyan helyre fog kerülni. 

Kihalt egy fajta kövirózsa is, illetve a sziklakert egy része a fagy hatására eléggé omlásnak indult, kicsit át kell rendezni majd azon a részen.

Látszik, hogy pár krizantém nem volt télálló, de még hagyom őket, mert pl. az egyik, ami biztosan télálló, elég későn szokott kihajtani,  most is úgy néz ki, mintha nem élne, ezzel az erővel bármelyik lehet még élő.

Egyelőre a mocsári hibiszkusz se mutat semmi életjelet, de még korán van neki, majd ez is kiderül. 

Egyébként a krókuszokon már látszik, hogy feltartóztathatatlanul jönnek elő, a fehéren már a bimbó is látszik. A magnólia alatt van egy csomó hóvirág, de tavaly nem nyíltak, mert csak egy-egy szál levél volt. Megjelöltem őket kis fehér pálcákkal és az idén már bimbó is van rajtuk, úgy tűnik ott szépen el fognak szaporodni. 

És minden más dugja  ki magát a földből, a nárciszok, a jácintok, a tulipánok, a prérigyertyák, a tőzikék, alliumok, a szellőrózsák. A hófénynek még nem látom nyomát és a scilláknak sem. Kinn vannak viszont az őszi kikericsek levelei, bújnak az íriszek is. 

Csodálkozom, hogy ez után a nagy hideg után minden így nekieredt... egészen hihetetlen látni, hogy micsoda ereje van az életnek. Szinte tolul fel az élet a földből és látszik, hogy micsoda feltartóztathatatlan erő munkálkodik ilyenkor tavasszal. 

Ma délelőtt is kinn voltam a kertben, megmetszettem a birskörtét, és most meghagytam a tavalyi friss hajtásokat, kivéve a nagy vízhajtásokat, meg ami befelé nő. Mert tavaly szépen lecsipkedtem a végüket, nem is volt egy szem birsem sem. Tegnap este utánaolvastam, hogy kell metszeni a birset, hát éppen a friss hajtások végén szoktak lenni a termőrügyek. Bálint Gazda honlapján kinn is van, hogy aki ezeket levágja, annak nem lesz gondja a szüretre, így igaz, az ügyes metszésem után, nekem tavaly nem volt rá gondom. :))))

Azt hiszem az idén almám nem lesz egy szem sem, nekiestem az almafának és még megyek is vissza. Nem is tudom, hogy lehet-e belőle még normális almafát csinálni, mármint formára. Mert amúgy terem, tavaly rogyásig volt, csak éppen nem lehetett elérni az almákat és a héjuk beteg is volt, de hámozva megettem őket. 

Most nekiestem és visszavagdostam, mert az alsó ágak már szinte benőttek a földbe, levagdostam a fenébe a zömét, mert se rendbe tartani nem lehetett azt a részt, se gyümölcs nem volt azokon az ágakon. 

Egyébként szívem szerint majdnem tarra vágatnám ezt a kertet, mert a dión kívül nincs egy normális gyümölcsfa sem, bár a dió se jó fajta. Illetve van egy meggy, de az meg majdnem a dió alatt, és a naspolya is a dió alatt van... teljesen összevissza lettek ültetve, nem kalkulálva azzal, hogy mekkorák lesznek. 

Na megyek vissza, még meg akarom metszeni a szedret és elkezdtem kivágni (csak nagyon leizzadtam és bejöttem kicsit hűlni és száradni) egy felesleges szilvafát (ami inkább bokor és az almafa alatt van), kész őrület itt ez a káosz. 

***

Felkaróztam a szedret és kivágtam a tavalyi ágakat. Ennek is utána kell olvasnom, hogy mikor kell permetezni, mert valamiért nem érnek be a szemek rajta, tavaly is rengeteg volt, (lett volna) de pirosak maradtak. 

Igazság szerint azon gondolkodom, hogy nem vagyok én abban biztos, hogy akarok gyümölcsfákkal vesződni itt. Nem is értek hozzájuk, meg sokba kerül, hogy teremjenek, azon az áron elmegyek és megveszem, amit megeszek. Mert lekvár evő se vagyok, fagyasztva nem olyan jók... Ráadásul azok közül a gyümölcsök közül, amik ebben a kertben vannak, egyiket se kedvelem különösebben, se a szőlőt nem szeretem túlzottan, se a ribizlit, de a szedret se, általában az apró magvas gyümölcsöket kerülöm, mert nem bírja a gyomrom, ahogy a diót se. A szilvák meg rossz fajták. 

Tavaly ősszel ültettem egy datolyaszilvát, jövő héten jön az indián banán és lehet, hogy még beszerzek egy áfonyát, egy almafát és egy őszibarackot, de ezen kívül nem akarok többet. Parkot akarok és veteményest. Pont. 

A délután második felében még kivágtam pár szőlőt, kiszedtem a karókat a földből, de csak le vannak dobálva, már nem volt erőm elhordani. Illetve a gereblyével elgereblyéztem egy rakás mohát. Teljesen belepte azt a részt a télen, ahol a liliomok vannak, de még a pünkösdi rózsát is. Borzasztó sok moha van ebben a kertben, alig győzöm felszedni. Most is lett két hatalmas kupac, de az is ott maradt, majd a taligával hátrahordom a komposztra. 

Azon agyaltam, hogy mit kéne csinálni ezzel a sok fával, vagy eltüzelem a tűzrakós napokon, vagy olvastam pár cikket a hügelcultur ágyással kapcsolatban, aminek az aljába bele kell rakni egy csomó fát és minden komposztálható cuccot. Nomost nekem van egy baromi nagy komposztom is, amiben gallyak is vannak, meg sok összedarabolatlan dolog. Az mind jó lenne egy ilyen ágyásba, de azt hiszem tüzelni könnyebb. Valahogy azt érzem, hogy a fizikai erőm szab gátat sok dolognak a kertben és nem kéne mégjobban bonyolítani, így is szinte lehetetlennek látszik  ezt a kertet gatyába rázni.