Vettem egy hortenziát a Pennyben, ilyen szép volt, mint az első képen, bár a legkisebb virág már akkor is kissé hervadt volt, de gondoltam, majd kap vizet és milyen jó lesz neki. Az is látszik rajta hogy tulajdonképpen fehér... ennek nem örülök, nem is értem miért vágják át ez embereket ezekkel  a színezett virágokkal. 

Amikor hazahoztam megöntöztem, kinn volt a verandán, ahol 10 fok alatt nem igazán van a hőmérséklet, inkább 10-17 fok van. Ha nagyon hidegek vannak kinn éjjel, akkor esetleg reggelre leesik 8 fok-ra, de most nem voltak olyan hideg éjszakák. Majd most lesznek.

Aztán a hortenzia szépen elhagyta magát, illetve a csak a virágja, a levelei szép egészségesek. Tegnap behoztam a szobába, pár virág életre kelt, de nem az összes, azt hiszem, le fogom róla vágni, ne szívja el a növény erejét. 

Jobban utána kell néznem mit szeret ez a növény, mert nagyon szépnek tartom és már van is egy, sőt bugás hortenziákat is rendeltem. A tuják környékén elég savanyú a talaj, szeretném, ha alattuk hortenziák és rododendronok lennének, azok meggátolnák a belátást az utca felől, bár már lombosodnak vissza a tuják is a törzsükön. Pár éve az ágaik le lettek vagdosva, de tavaly  már egész nagy zöld pamacsok nőttek rajtuk. Remélem szépen besűrűsödnek majd.  

-2 fok van ma reggel.

Tegnap este összevesztem a Böbével, pontosabban egyoldalúbb volt a dolog, én veszekedtem, de hangosan kiabáltam a macskával. Ígérgetik ezeket a hideg éjszakákat, ő meg nem fér a bőrében. Kiment még délután és direkt nem is engedtem be, csak este  fél 9 körül, hogy jól elfáradjon, de épp csak evett és aztán ott őrjöngött az ajtóban. Elza meg a verandán tombolt. Mérges lettem és némi ordítozás után (amúgy nem szoktam, de tegnap nagyon kiakadtam és félelmetes is akartam lenni, de nem nagyon szartak le) kiengedtem a macskát. Elza meg napok óta szívatja a Böbét és már mindennel elégedetlen, hogy nem jöhet be, nem jó a kaja, nem jó semmi. Meglátta, hogy engedem a Böbét, kivágódott elé a lépcsőházba, hogy a Böbének mellette kelljen elmennie és ő felpofozhassa, így aztán kizártam mind a kettőt. Majd fázni fogtok cicák.
Nagyon mérges voltam, pedig megtanulhattam volna már, hogy sokkal jobban tudják nálam, hogy milyen idő lesz, ha tényleg hideg lesz, akkor ki nem mennének a világért sem.
Reggel 6-kor azért volt itt nagy tolongás az ajtóban, aztán volt nagy zabálás, most pedig  nagy alvás van. Mindenki megnyugodott. Egészen estig, aztán majd kezdődik a cirkusz újra, de megfogadtam, hogy nem féltem túl. Van bundájuk jó vastag, ha kinn akarnak aludni vannak kinn téliesített dobozok is, van kinn szalma meg ól is, ahová elbújhatnak. Az az igazság, hogy nem lehet velük bírni, amikor menni akarnak, pedig ivartalanítva vannak, de ezek egyszerűen csak csavargók.

Elkezdték a szomszéd földet felboronálni. Nem tudom a fagyok előtt érdemes volt-e, mert a fagy még jobban porhanyítja a földet. Mindenesetre egyre normálisabban néz ki, nagyon kíváncsi vagyok mit fognak beleültetni.
Nem hiszem, hogy fákkal fogják betelepíteni, ahhoz előbb be kéne keríteni. 

A múltkor is láttam, hogy kinn a domboldalban a csemetésben egy nagy szarvast hajkurásztak, mert valahogy bejutott a kerítésen, szegény azt se tudta merre meneküljön, de aztán csak kijutott valahol. Nagy károkat tudnak ezek az állatok okozni, tavaly nálam is lerágott az égvilágon mindent, amihez csak hozzáfért. Még a virágzó krókuszokat és a kövirózsákat is leharapta. 

Egyébként a kövi növények is indulnak már, a sárga levelű kövi varjúhájam olyan színekben pompázik, hogy az fantasztikus. Kicsit ősziesek a színei, de akkor is nagyon szép most. 

Ma reggel -3 fok van a beígért -6 helyett, hurrá, csak maradjon is így, ne legyen olyan hideg, mint amit ígérnek. 

Van pár krókusz itt a ház előtt (fehér, tricolor és sárgák), a ház védelmében a déli oldalon, amik nem bánják a reggeli fagyokat, ők akkor is virágoznak. Így  legalább viselhetőbb ez a hosszúra nyúló tél, és a többé-kevésbé napos nappalok is hozzájárulnak a tavasz érzéshez.

Azt figyeltem meg, hogy a lila és a cirmos krókuszok itt nálunk mindig később nyílnak. A nárciszok se dugják magukat tovább, szépen megálltak, ahogy a tulipánok is. Nem bújnak tovább a prérigyertyák se, sőt még a hóvirág se jön tovább. 
Pedig nekilódult már szinte minden, látom a sziklakerten is, hogy elkezdett hajtani... most még legalább egy hétig várakozniuk kell, ahogy nekem is. Pedig úgy várom már azokat a reggeleket, amikor az az első, hogy végignyargalok a kerten és megszemlélem és lefotózom a gyönyörű virágokat. Ám ha lassan is, de indul az élet és pár hét múlva már sokkal több minden lesz a kertben. Megfigyeltem, hogy bármennyire is mostoha az idő, a növények az első melegre  behozzák még a lemaradást is.