... vagy seprűjeneszter? 

Egész meg vagyok lepődve, hogy ez a bokor a kertben már mekkora, pedig csak valamikor júniusban ültettem el. Nem vagyok biztos abban, hogy ez most seprőzanót lesz vagy festőrekettye vagy seprűjeneszter. Szerintem zanót (grincsfa), de még az apró leveleik is annyira egyformák, hogy alapvetően gőzöm sincs igaziból melyik lehet. 

Ekkora volt júniusban (bal oldalon a sárga): 

És ekkora most. Kíváncsi vagyok végül mekkora lesz majd, de úgy tűnik szereti a helyet, mert nő, mint a bolondgomba. Át is kell majd gondolni, hogy mit ültetek a közelébe, mert agyon fogja nyomni. 

Herkulesből meg egy kukkoló lett. :D :D 
Egész nap az ablakban ül és néz befelé. Néha már-már zavaró ez a folyamatos kukkolás. :)))
Eleinte azt hittem, hogy állandóan enni akar (egyébként azt is, mert a CicaÚr egyáltalán nem veti meg a jó falatokat), de valójában szeretgetést akar. Tulajdonképpen egész nap azt szeretné, hogy ölelgessem, tutujgassam, vakarjam a pofiját, melegítsem a szőrikéjét. Szóval egész napos imádásra tart igényt, talán ezért is éhes, biztos érzelmi éhsége van, mint az embereknek is szokott lenni. Hihetetlenül bújós ez a cica, persze szigorúan csak az ablakban. 
Érdekes, de se Elza, se a Böbe nem ennyire bújós. Ők is szeretik a szeretgetést, de Herkuló szabályosan vonaglik és kéjeleg, felfekszik a tenyeremre. :)))) És persze látni kéne azt a csalódott képét, amikor készülök becsukni az ablakot. Mostanában rászokott arra is, hogyha még nagyon akarja a simit, akkor bedugja a fejét az ablakok közé, hogy ne tudjam becsukni. Úgy kell kituszkolni a fekete kobakját. :)))
Van amúgy másik szeme is, csak itt belenyalt vagy kacsintott, nem is tudom. :D 

Tegnap is voltam kinn pár órát a kertben, de végül be kellett jönnöm, mert olyan sűrű szitálás kezdődött, hogy egészen eláztam tőle. 

Kiültettem a fekete hunyort, remélem megmarad a kései időszak ellenére. Húzgáltam a tövéhez fenyőkérget. 

Apunak odaadtam az összes (két nagy darabot tartottam meg) paszternákot, akkorák voltak, mint a karom.
Már csak a retkek vannak kinn, jánosnapi, fekete retek és vajrépák. 
A vajrépákról (retekként fogyasztható) csináltam képet, olyan szép pirosak, mint a hónapos retek. 
A paszternák ágyását majd valamikor még fel kell villázni, de mostanában nem úgy tűnik, hogy az idő engedné.

Vittem ki pár darab kartont is a bugás hortenzia köré, de falevelet nem hordtam rá, mert minden nagyon nedves. 

Megláttam egy csomó szürke madársóskát is az egyik részen, ami pedig le van szórva fenyőkéreggel, de ez a nyomorult fű bárhol képes megélni és még fut is a talajon. Kiszedtem amit csak bírtam, rémes gyökere van. Szisztematikusan irtom a kertből ezt a füvet is, de ebben legalább győzelemre állok, nem úgy, mint a tyúkhúrral. 
Közben láttam meg ezeket a gombákat, ott növögetnek szépen a jezsámen bokor mögött. Ha még lenne rajta levél, nem is vettem volna észre. Hihetetlen, hogy az idén micsoda gombaarzenál volt a kertben. 

Az egyik kivágott szilvafa tőkéjén ilyen gomba nő, de van még a cseresznyefa tőkéjén rengeteg susulyka is. Szépen lebontják nekem a kivágott fa tőkéjét. 

A MosogatóCicát szerintem valami bántotta, még pedig a fejét. Olyan szépen engedte magát már simogatni, egy pár napja azonban keservesen visítva vagy fújva elugrik a kezemtől. 
Talán megpróbált valaki másban is megbízni szegénykém. Most kezdhetem elölről az egészet, napok óta nem értem (érhettem) hozzá, ma reggel a vállánál kicsit megintettem és simiztem egyet rajta. 
Okosak ezek a cicák, sokkal okosabbak és intelligensebbek, mint gondoltam volna valaha is, meg fog tanulni különbséget tenni ez a cica.
Ezen a képen még így nyomult be, amikor kaját vittem neki, most nem jön túl közel se. 

Ebben a téli időszakban picivel ritkábban fogok jönni írni, mert nincs igazán miről... a kert lassan aludni tér és már a késő őszi virágok is elveszítik a színüket. 
A még kinn lévő egynyáriak pedig elfagytak. A büdöskék, a pillangóvirágok, a rézvirágok... visszaadják magukat a földnek. 

Tegnap visszavágtam az asparagust is és betakartam saját magával. Apróra daraboltam és a száraz növényt visszaraktam a tőre.

Holnap ne felejtsek el karókat szurkálni a japán juhar köré, hogy amikor jön a hideg, majd be tudjam takarni. Ha fagyos lesz a föld, akkor már késő előkészíteni a vázat a téli takarónak. 

Nem sokáig voltam kinn, egy pici részen szedtem ki megint tyúkhúrt, mert gyakorlatilag folyamatosan virágzik és közben magot is érlel még ilyenkor is. Borzasztó egy növény. 

Az egyik kert képei között viszont (sok kertet követek a FB-on) láttam egy jó megoldást, amit máskor már én is alkalmaztam félig. Ugyanis papírral takarja a talajt, ezt már én is csináltam, de hogy ne legyen olyan ronda a papír, falevelekkel borította. Abban a kertben már be vannak ültetve és kicsit meg is eredtek a talajtakaró növények, amik így tavasszal majd szépen benövik a papíros-faleveles részeket. 
Viszont azt gondolom, hogy egy ilyen takart részbe utólag is  lehet ültetni és akár újból is le lehet takarni papírral is. 

Valamelyik nap megint voltam Pesten és hoztam egy szép, nyíló hunyort. Most kicsit gondban vagyok, hogy kiültessem-e, nehogy nekem sokkot kapjon, mert a boltban benn volt. Egyelőre kinn akklimatizálódik a ház falánál, ott kicsit védettebb a hely. Ha van is kis fagy reggel, ott még nem olyan hideg. Lehet, hogy holnap mégis kiültetem, mert kb. egy hétig nem lesznek még fagyok, addig hadd szokja a földben, utána már -2-3 fokokat ígérnek, de majd betakarom szénával a tövét. 
Ez a negyedik hunyorom a kertben. 

Pesten már minden karácsonyi pompában van, az üzletek is. Épp a Hard Rock Hotel mellett battyogtam el, ott fotóztam ezeket a jegesmacikat a nagy karácsonyi gömbök alatt. :)