Megszívattam tegnap a két Gráciát (Elzát és Böbét), mert az utóbbi napokban már megint nehezen jöttek be este. Szombat este még tízkor is az ajtóban süvöltöztem a Böbéért, már aggódtam, hogy mi lett vele. 
Úgy szoktak mostanában, hogy kimennek 4 óra körül, amikor sötétedik és később kicsit bejönnek, esznek, melegszenek és megint ki. 
No, hát tegnap nem engedtem be őket se enni, se melegedni. Este 8 körül kinéztem és csak úgy tolongott befelé a két csavargó. :)))
Később Elzát hallottam, hogy felugrott a radiátorra, Böbe pedig elfoglalta a szokásos helyét a cicatorony tetején, a lábait természetesen a radiátoron tartva. Fázott a macskabunda! :))) Utána már nem volt kimenés, se mászkálás, se nyafizás itt nekem. Rend van itt kérem és fegyelem, végül is én vagyok a FőMacska, vagy mi. :D :D  

Mostanra már mindent visszavágtam a kertben, amit akartam, eléggé le is van csupaszodva, de hát tél van. 
Kevés még az örökzöld és kicsik is, úgy látom, hogy több kell belőle, majd ki fogom találni, hogy hová ültessek még, mert nem sok hely van már. Ez a rész, ami most még nagyon laposnak és csupasznak tűnik, nyárra meg fog változni, mert a lágyszárú évelőkön túl, növekszik benne 2 bokor cserjés hortenzia is, de benne van egy még kicsike galagonya bokor is és egy lilabogyó. 
Örökzöldként törpefenyő van benne, a szélében a velencei kutyatej és a másik szélébe egy örökzöld kecskerágót ültettem ki az idén, de örökzöldek a törzses yuccák is, illetve az örökzöld orbáncfű cserje is meg szokta tartani a lombját egy darabig, de nagy hidegekben elveszíti, tehát nem teljesen örökzöld. 
Nagyon nem akarom már túlzsúfolni, lehet, hogy majd valami helyett teszek be örökzöldet... vagy nem. Meglátom, hogy alakul jövőre, mert - főleg a hortenziák - biztos sokat fognak nőni. Ezek ugyan nem örökzöldek, de maga a felnövő cserje is változtatni fog az ágyás képén, főleg, hogy a hortenziákat nem szoktam visszavágni, azokon ott szoktam hagyni az elszáradt, nagy virágbugákat. Tél végére nem sok szokott maradni belőlük, mert a nagy szelek letördelik és szétgurítgatják a kertben, de addig is díszítenek.

Most, decemberben ebből a szögből fotózva így néz ki. 

Szedtem össze pár képet a változásairól is, ahogy egész évben fejlődik és növekszik, virágzik a kert. 
Tulajdonképpen a június a legszebb, utána pedig az őszi időszak (szeptember-október). Nyáron kell majd több virágzó növényről gondoskodnom, mert júliusban és augusztusban nagyon kevés volt benne a virág, bár az aszály miatt is volt így, mert még azokon is kevés virág nyílt, amik normál esetben ilyenkor szépen virágoznának.
A kúpvirágoknak és a Kleopátra tűjének, amik a nyári hónapokat díszítenék, esélyük se volt ezen a nyáron. Még az ernyős verbénák is elég nyomorultul néztek ki az idén, bár ezen a részen nem is voltak. 

Január

Április eleje, ez a hagymások ideje, de ilyenkor a krókuszok már elnyíltak, a többi pedig még nem nyílt ki. Egyébként is azokról közeli képeket szoktam készíteni, mert  távolról nézve elkottyannak ezen a nagy területen. 

Április vége

Május
A nagy virágboom előtti pillanat. 

Június
Itt még olyan buja volt minden, akkor még nem tudtuk, hogy milyen szörnyű nyár vár ránk. 

Július
Kiszáradt, csupasz részek vannak, pl. ahonnan kiszedtem az elnyílt törökszegfűket. Még soha nem volt ilyen, mert a széthullott magok azonnal ki szoktak kelni és újra szép, zöld felületet adnak, de az idén valamikor szeptember végére csíráztak ki csak a kis zöld növénykék és sajnos sokkal kevesebb is lesz belőle, pedig szórtam is szét magokat. Gondolom a madarak is sokat elcsipegettek belőle. 
Ez a fatörzs alakú dísz gyakorlatilag utána végig üres volt, ezért jövőre magas varjúhájat tervezek bele, mert az egész évben díszít. 

Augusztusról nincs is fotó, annyira ki volt már égve addigra minden, nem volt nagy kedvem fotózgatni. Szeptemberről sincs, akkor kezdte kicsit összeszedni magát a kert, mert akkoriban kaptunk némi esőt. 

Október eleje.
Még valamikor augusztusban kivettem onnan a boltívet, mert összerogyott, ki is dobtam. Illetve tövig visszavágtam és ősszel kiástam onnan a Clematis 'Alpina'-t is, ami a boltívre futott fel és átültettem a kert végébe, az Északi-sarokba a kerítés mellé. Majd jövőre kiderül, hogy túlélte-e. 
Itt az Asterek már a főszereplők ebben az időszakban és még a magas varjúhájak is nagyon mutatósak ilyenkor. 

Október vége. Ekkor már kezdenek virágozni a krizantémok is, illetve ilyenkor kéne nyílnia a púpliliomnak (balra lenn), de sajnos az idén elfagyott. A fölötte látható sisakvirág pedig ki se tudta nyitni a virágait, a nyári szárazság annyira megviselte a nyáron, épp, hogy él a szerencsétlen. 
Középtájt a (fél)örökzöld orbáncfüvön se nagyon volt virág az idén. 

November harmadik hete. 

 Ez egy ilyen éppen csak túlélős év volt, nem bánom, hogy vége a szezonnak, mert nem volt benne sok sikerélmény a rengeteg belefektetett meló (aminek a zöme a locsolás és locsolás és végtelenített locsolás volt) ellenére se. 

Kimentem a piacra (kolbászért) és egy csomó lomis volt kipakolva. Végig szoktam nézni a dobozokat, a nyáron is találtam 500 Ft-ért egy vadiúj, erős, kis, kézi, kerti ásólapátot, aminek azóta is nagy hasznát veszem. 
Most egy kis, összecsukható kemping ülőkét találtam náluk, ez is teljesen új, nagyon jó lesz a kertben, mert könnyű ide-oda hurcolászni, ahol éppen le szeretnék ülni. 

Illetve egy irtózatosan rozsdás kis lámpát is vettem, de nekem nagyon tetszik. Majd le fogom drótkefézni és rozsdamarózni. 
Aztán újra le lehet csiszolni és majd kitalálom, hogy milyenre fessem le, olyan kis aranyos és szép benne az üveg is. Az üveget majd valahogy le kell ragasztanom, amíg festem. 
Úgy látom, hogy a tetejét nem fogom tudni levenni (hogy az üvegeket kivegyem belőle pl. lemosni), mert félek, hogy a két kis pöcök ami tartja, eltörne, eléggé el van korrodálódva, szerintem már nem lesz kihajtható, de majd megoldom az üvegeket másképp. 
Vannak benne vezetékek is, tehát elektromos (volt), de nem tudom, hogy megtartsam-e, ezt még meglátom, mert végül is dísz lesz, nem akarom bekötni a hálózatba. 

Böbikét ki se nagyon lehet verni az ágyból, vannak napok, amikor nem hajlandó felkelni se. Letakarom az ágyat és épp a fejét dugja csak ki a takaró alól. 
Jó lesz, amikor jön a tavasz és majd kinn tölti már az éjszakákat, mert fárasztó, amikor benn van. Minden éjjel 3 körül felébreszt, ritka, amikor nem. Mindig be akar jönni a paplanom alá melegedni. Szeretem, amikor hozzám bújik, ha nyugiban lenne jó is lenne, de nem hagy békén. Piszkálódik, nyúkál a kezével, hogy simogassam, és olyan hangosan dorombol, hogy zavar, mert ha már éjjel ébren vagyok, szeretem hallani a neszeket, de tőle semmit nem lehet hallani, mert üvöltve dorombol. :))))

Kis CsókaFüles, úgy szeretem őt, csak erről az éjszakai akciózásról szokna le valahogy. 

Tele van bimbóval a téli (örökzöld) bangitám. :) 
Idén ültettem ezt a cserjét, még áprilisban hoztam a kertészetből, de már volt rajta termés is a nyáron (szép, sötétkék bogyók) és most megint tele van bimbóval. 
Nagyon várom már, hogy megnőjön, mert nagyon szép is és az is a feladata lesz, hogy a kert végében kitakarja az ólat. Örökzöld növény, ezért amikor szép nagy lesz, akkor majd eltakarja a rondaságólat, bár mire megnő, addigra remélem a szintén örökzöld lonc is benövi majd, de addig még el fog telni egy kis idő. 

Jó sok gyom van körülötte, de nem szedem ki, majd tavasszal, amikor könnyedén visszafonnyadnak körülötte és azzal tápanyagot is adnak neki. Most még kell majd gyomlálni, mert kicsike és elnyomják, de mire megnő, addigra remélem ide alá és köré is jut majd apríték.  

A tufaköveket is kezdik ellepni a növények. 
Ami a csoda, hogy ezek egész nyáron nem kaptak vizet abban a szörnyű aszályban és mégis élnek. Tavasszal telepítettem a kövekre a molyhos madárhúrt és a délszaki-kutyatejet is és milyen szépek már. Mellettük a bal oldalon nemrég beletelepített pázsitviola van, ezek majd szépen be fogják nőni és alig fognak kilátszani a nagy párnáik alól a kövek.
A pázsitviola is nagyon szépen meg tud nőni és az idén figyeltem, hogy az is mennyire bírja a szárazságot. Nyáron szinte eltűntek, abban se voltam biztos, hogy élnek egyáltalán, most meg nagy zöld párnákat képeznek, majd hozok róluk képeket. 
Szaporítottam is belőlük egy csomót, ahogy a kúszó phloxokból is a most ősszel kirakott kőszegélyek mellé. Ezek jövő tavasszal még nem lesznek nagyon mutatósak (ha életben maradnak), de a következő évben már szép virágzást kell majd, hogy adjanak. 

Láttam egy káposzta tócsni/fasírt receptet a FB-on és nagyon tetszett. 
Az igaz, hogy most sem sikerült pont úgy csinálnom, de ez nagyon jellemző rám, képtelen vagyok bármit is úgy csinálni, ahogy mások. :))))
Készítettem már én ilyet (hasonlót) ezelőtt is, fenn is van a blogon, de ebbe most sajtot is tettem. 

Szóval fogtam egy fél fej (fejes)káposztát és kb. 1 cm vastag szelekre vágtam, a szeleteket pedig kis kockákra, így kb. 1*1 cm-s kis káposztakockáim lettek. 
Ezeket beraktam fazékba, megsóztam és vízben megfőztem. 

Aztán fogtam egy hatalmas répát, gyufaszálra lereszeltem, egy nagy fej vöröshagymát kockákra vágtam, 10 dkg sajtot (trappistát) lereszeltem, megpucoltam 5 gerezd fokhagymát. 
A répát, hagymát, reszelt sajtot összekutyultam, beletettem a főtt káposztából vagy fél kilónyit, adtam még hozzá 2 tojást, 3 púpozott evőkanál lisztet, 2 evőkanál étolajat, sót, borsot, borsikafüvet és a szétnyomott fokhagymákat is. 
Jól összekevertem és hagytam picit állni, mert eléggé szétesős volt. Talán legközelebb a káposztát kisebbekre kéne vágni, de végül is így is jó lett. 

Egy tepsibe sütőpapírt tettem és nagy kanállal, adagokban rákanalaztam a masszából és kör alakúra lapogattam őket. Nekem így 9 db szokott elférni a nagy gáztepsiben. Ebből most dupla adag lett, kétszerre sült ki. 
200 fokon sütöttem hőlégkeveréssel, de egyszerre csak egy tepsit tettem bele, mert sok pára jött ki belőle így is, ha két tepsi van benne, akkor nem sül, hanem a párában fő és az nem jó nekem.
Időt nem tudok mondani, de addig sütöttem, amíg szép piros-ropogósra nem sült. 
Nagyon finom lett! 

Az eredeti recept (amit láttam) úgy készült, hogy a hagyma-sárgarépa kombót lesütik (és még reszelt cukkinit is tettek bele) nyeles edényben és a már megsült cuccot keverik a főtt káposztához, de szerintem ez egy teljesen felesleges művelet. 
Ugyanakkor, így biztos jóval krémesebb lesz az állaga a sütéshez és szebben lehet formázni belőle a korongokat, de nem szeretem túl sütni-főzni a kajákat, mert kimegy belőlük minden élet. 
Így, hogy hagytam kicsit állni, végül is szépen összeállt. 

Nagyon finom lett, a sajt sokat dob rajta, mind az állagán, mind az ízén. Lehet hozzá készíteni egy kis tejfölös vagy joghurtos mártogatóst is, én most befaltam magában.