Annyieső leesett tegnap megint és most is zuhog, hogy most meg már azon aggódom, hogy mi fog kirohadni az évelőágyásban vagy a sziklakertben.

Tegnap kimentem az erdőre itt a közelben, gombát akartam nézni, de ezen a részen még egy darab se volt, hoztam viszont jó két karót, amiket be is tettem fedett helyre, jók lesznek paradicsomkarónak jövőre.
Felfedeztem RókaKoma lakhelyét is (azt hiszem), egy nagy lyuk egy fa tövében és biztos laknak benne, mert a nedves földön láttam RavaszdiKoma nyomát is.

Találtam egy agyaggödröt is... hmmm, szerintem ott valaki szokott agyagot bányászni, mert látszanak az egyenes vágások.  Kipróbáltam, egészen jól formázható agyag. 

Az eső elmosta a kertészkedésemet, de azért haladtam valamennyit. Még az eső előtt felcsodaásóvilláztam egy újabb darabot, kiszedtem a füvet is, amit leraktam körbe a szélére, a fa töve köré és a szőlők tövéhez is, így visszakomposztálódik majd és maga alatt a gyomot se engedi nőni. Hogy ennyi eső után mikor lehet majd megint kimenni a kertbe... hát azt nem tudom. Ez a év olyan, mint a hátramenés. 

Aztán csináltam szójatepertőt, kinn akartam megsütni, de mire odajutottam, addigra eleredt az eső. Be akartam gyújtani a kis üstkályhába végre. Azt hiszem elgondolkodom azon, hogy mégis befedetem a teraszt, minden szempontból jó  lenne, csak a kilátásnak verne oda a konyhából. De olyan jó lenne, ha kinn tudnék főzőcskézni. 
Szóval végül benn sütöttem meg a szójatöpit. 

Úgy készül, hogy a szójakockát beáztatjuk sima vízbe és amikor jól megpuhult, akkor kicsavarjuk belőle a vizet és olajban megsütjük. Lesz szép pirosas (sült) színe, akkor jó, ha minden oldala szép sült lesz. Utána ki kell szedni az olajból és lecsepegtetni. 
Keverni kell sót, pirospaprikát, borsot és sörélesztőpelyhet (ez elhagyható, de jobb ízű, ha van benne) és ebbe belehempergetni a sült szójakockákat, hogy minden oldalára rátapadjon a fűszerkeverék. Tök fincsi, én nagyon szeretem és nem full zsír. A szójakocka nem is nagyon szívja magába az olajat sem. 

Illetve szedtem még egy rakás petrezselyemzöldet, zellerzöldet és lestyánt is, mind a hármat összedaraboltam és (külön-külön) jól besóztam himalájai sóval. Üvegekbe tömködtem és lezártam. 
Sose csináltam még ilyet, azt se tudom, hogy elég-e a só bele, majd kiderül eláll-e. Közben sírtam egy sort, mert éppen a són morfondíroztam és olyan természetességgel jött, hogy felhívom anyukámat megkérdezni, hogy már majdnem nyúltam a telefonért. Nem tudom még most se felfogni, hogy elment...

3 kis üveggel lett, mindegyikből egy. Ha megmarad, akkor télen jó lesz levesekbe, rizsbe, stb. 

Petrezselyem

Zeller

Lestyán

Tegnap nagyon eredményes voltam, még fel is villáztam a paradicsomok helyét és a mellette lévő hagyma ágyást is, amibe már nem tettem semmit a hagyma után. Visszahúztam rá a maradék szalmát, de az az igazság, hogy nem sok maradt a mulcsból. Ezen az ágyáson rengeteg falevél is volt mulcsként, meg a kiszedett borsószárak, de szinte teljesen eltűntek. 

Ez pedig a péntek délután felvillázott rész, úgy döntöttem, hogyha begyomosodik, akkor idén már hagyom, majd tavasszal előveszem a kapálógépet és átforgatom:

Ezen az üressé vált hagymaágyáson is érdemes elgondolkodnom, mert simán lehetett volna zöldbabot, vagy a most éppen másutt növő kései retkeket, a kínai kelt és a rapinit  ültetni utána és ha így variálok, akkor jóval kisebb hely is elég lehet a veteményesnek. 
Az idei évnek sok tanulsága volt, pl. nem kell ennyi paradicsom sem és nem ezeket a fajtákat fogom ültetni jövőre, hanem valami normális méretű fajtát, mert ezek akkorára nőnek, hogy létráról is szedhettem volna a paradicsomot, már ha termett volna. 

Találtam még pár uborkát is, odaadtam apunak, meg paprikákat is, patisszont, cukkinit és pár padlizsánt is. A zöld paradicsomokat pedig beraktam egy üvegbe a pincébe, állítólag megérik benne, majd meglátom. 

Sajnos nem tudtam lefotózni, de a Böbe haláli volt. Mostanában meg szokta kergetni Elzát, de csak akkor ha Elza nem veszi észre és lopakodni tud. Közelre és akkor feláll kétlábra és széttárt karokkal rárohan Elzára. Biztos nagyobbnak akar látszani, de annyira mókás olyankor, hogy az hihetetlen. 
Ha viszont Elza észreveszi őt, akkor nem mer arcoskodni vele, mert Elza nyugodt, van tekintélye és alapvetően semmibe veszi őt, de örülök ennek a harcoskodásnak, mert látom, hogy a Böbe tanul. Megtanulja kivívni a helyét. Egyébként szerintem Elza az anyja és Herkules lehet az apja, mert ők egy pár voltak és most is kedvelik egymást, csak éppen Elza már ivartalanítva van, bár Herkulest ez nem nagyon érdekli, amikor rajta van a hoppáré.

A kolbásztökkel kapcsolatban arra jöttem rá, hogy meg kell nyesni, de nagyon, jól megszaggatni róla a mindenfelé folyó szárakat és akkor összecsinálja magát és elkezd teremni. Legalább 20 kis tököt letépkedtem róla, mert nem nőnének már meg. Hagytam rajta még 3-4 darabot, amiknek van esélye, több nem kell, sőt ennyi is sok már. 
És hát... a dzsumbuj...

Elültettem az összes ÚjDudvát, ez a krizantém már kezd elvirágozni, de ez a szín áttelelő (azt hiszem, a krizantémnál sose tudni) és majdnem mellé ültettem a tollborzfüvet is. Új évelőágyás alakul. 

A dáliák nagyon nyomják. Ezek kaptak öntözést a kritikus időszakban. 

Szoktam csodálni, hogy másoknál olyan szép zöld a fű, de most nálam is szép. Ahogy a szélek kialakulnak, úgy kirajzolódik szépen a gyep határa is. Illetve nem gyep, mert nem füvesítek, van ebben minden, de fokozatosan majd karbantartom. Kivagdosom a pitypangokat közüle, úgyse tudom mindet, de nem akarom, hogy elnyomja a füvet. Elvileg a jobb oldalon is kövek vannak határként lerakva, de benőtték a virágok. Zömében egynyáriak, de még szépen nyílnak, még nem szedem ki őket.

Eddig a mai volt a leghidegebb reggel, 2 fok volt csak, de napközben meg meleg van. 

Azt hiszem rapini rajongó leszek. 
Leszedtem tegnap egy csokorral, olyat, amin már volt bimbó, megmostam, összedaraboltam (a szára is jó) és rádobtam egy kis olajban sült fokhagymára. Sót és borsot adtam hozzá csak, egyelőre ki akarom tapasztalni az eredeti ízét. Nagyon finom. Tésztát főztem ki hozzá, penne-t. Megfordult a fejemben, hogy adok hozzá pici tejszínt, de most még nem, csak sajtot szórtam a tésztára.
Viszont biztos nagyon finom lesz tejszínnel is, sőt gombával vagy sült sonkával, húsos szalonnával is el tudom képzelni, fűszernek fehérborsot is, de még tapasztalom. Rengeteg van a kertben, remélem még nem fagy meg. Várom, hogy hozzon bimbókat a többi is és akkor fogom leszedni. 
El fogok tenni a fagyasztóba is belőle bőven, majd megblansírozom és úgy jó lesz fagyasztva is. 

Tegnap kiszedtem azokat a dáliagumókat is, amik a nyáron elszáradtak. Csodák-csodája mindegyik él, remélem át is fognak telelni, be is raktam őket homokba, majd még meg kell nedvesítenem a homokot. 

Gyönyörű kis csomóvá fejlődött a vetővirágom is. Már nem emlékszem pontosan, hogy 1 vagy 2 hagymát vettem csak. Ez a beszerzés az elsők  között volt, nem ismertem a virágot, gondoltam megnézem. Bejött (melyik virág nem?)  és nagyon szépen szaporodik. Ez olyan jó érzés. :) A vetővirágot pedig már csak azért is szeretem, mert őszi virág, ilyenkor kezd el nyílni és szép sárga színfoltot hoz a kertbe, mint tavasszal a sárga krókuszok. Érdekes egyébként, hogy majdnem az összes tavaszinak megvan az őszi megfelelője is, mert az őszi kikerics is hasonló, de vannak őszi krókuszok is. Ki van ez találva, nem hagy a természet minket virág nélkül egészen novemberig, amikor a krizantémok zárják a sort. De várom már őket, meg az Astereket is, eddig csak egy nyílt még ki. 

Tegnap felvilláztam egy kis darab földet is, nem tudom érdemes-e egyáltalán már elkezdeni, mert ha enyhe idő lesz, akkor megint tele nő fűvel. Kiszedtem egy rakás füvet is a zöldséges részből, kiszedtem a furababokat is. Mindent visszaraktam az ágyásokba egyelőre, mert nagyon jó porhanyós a talaj a mulcsos részek alatt és ahol a fű is visszakomposztálódik, de még rá kell jönnöm, hogy fogom így a kertet rendben tartani... lehet, hogy így nem is kell felvillázni, legfeljebb a gyökérzöldségeknek. Vagy felvillázom és visszarakom a cuccot. Nem szeretném, hogy télire a talaj teljesen lecsupaszított legyen. Szóval ez olyan mint anno a "ronda de finom" csoki, ez is ronda lesz, de jó lesz a talaj.

Kiültettem két növényt is az újak közül, az egyik Sedumot és az egyik Astert. Észrevettem közben. hogy a molyhos madárhúr teljesen kipusztult, pedig az egy túlélő virág és mégis... nyoma sincs, de majd szerzek valahonnan újra. 

A Ház Ura utánam sündörög mostanában. :)

Kicsivel szebbek most a fehér kikericsek is.

Megvan a vacsorám is, találtam benn a kertben két, szép, friss csiperkét, gombás tojás lesz belőle. Nem tudom, hogy van ez, de jobban örülök ezeknek a talált dolgoknak, mint a termesztetteknek. 

Valahogy vissza akarom nyerni az érzést, hogy ura  vagyok a helyzetnek, mert hát most ahogy végignézek a kerten, tényleg lövésem sincs, hogy fogom én ezt rendbetenni.
Emiatt ma elkezdtem a legutálatosabb dologgal, hogy túl legyek rajta, kiszedtem a paradicsomokat, úgyse volt már rajtuk semmi. Az idén a paradicsom nagyon nem jött be.
Azért utálatos, mert fel van karózva, le kell szedni a kötöződrótokat, elrakni. Kiszedni a karókat, azokat is elrakni, a még használható érett és zöld paradicsomokat is leszedni, kiszedni a töveket és elhordani a komposztra. Na ez most már készen van.