Tavasszal olyan nehéz elképzelni, hogy szeretem az őszt, mégis most, hogy itt van az ősz, minden pillanatát  és színét élvezem és csodálom minden árnyalatát, a hangulatait, az illatát, a fényeit. Pontosabban élveztem egészen tegnapig, mert tegnap borzalmas idő volt, igazi novemberi és jó, hogy lefotóztam minden krizantémot, mert az esőtől mind szétborultak. 
De egészen péntekig, az őszirózsákkal és a krizantémokkal, az aszály után kései életre kelt nyári virágok és a színesedő lombok olyan színkavalkádot adtak, ami máskor nincsen és máshol sincsen. Úgy értem más éghajlaton és igaziból még a mi éghajlatunkon se mindig van ez adva még november elején is. 

Még mindig a krizantémokat mutatom, mert most mégiscsak ők a főszereplők. 

Még mindig van, amit várok, hogy teljesen kinyíljon, (nem tudom, hogy a nagy eső után ez meg fog-e még történni) de a zöme most már nagyon szépen virágzik. Csodaszépek a kertben, imádom őket. 

Ebből a fehérből van mégegy hatalmas bokor, ezt már abból szaporítottam, még anyukámtól kaptam. Ha ránézek, erről is rá emlékezem.

Ezt a csodát is anyukámtól kaptam, a nyáron ültettem ki, még nem telelt sosem, nagyon remélem, hogy megmarad. Minden tekintetben különleges, mert tőle kaptam és mert gyönyörű is. 

Ezt tavaly ősszel ültettem és átvészelte a telet, remélem az idén is így lesz. Még nem nagy  a bokor, de tavaly csak egy kis szál volt, most pedig már kb. az ötszöröse annak. 

Ez viszont tavaly jóval nagyobb bokor volt, elég száraz helyen van, nem segített neki ez az aszályos nyár a fejlődésben. 

Ez a rószaszínes nagy kedvencem, nagyon meg voltam ijedve tavasszal, hogy maradt-e belőle, úgy tűnt csak pár szál lesz a tavalyihoz képest. Ültettem is belőle máshová is és még fogom is szaporítani, mert nagyon különleges. 

Ez a tűszirmú is tavaly őszi szerzemény, tényleg érdemes Halottak Napja környékén látogatni a piacokat, mert sokfélére lehet szert tenni. Szép, nagy bokorrá fejlődött. 

Ezt pedig a szomszéd nénitől kaptam (és a sárgát is, amiből olyan sok van már), aki már közben meghalt, de itt maradtak a szép virágai. A sötétbordókat is tőle kaptam, azóta azok is elszaporodtak, ahogy a magasra növő, hatalmas fejű lilák is. 

Ezt tavaly a piacon vettem egy nénitől. 

Ezt a szimplát már nem tudom honnan van, de tavaly őszi ültetés az biztos. Nagyon sokféle színű létezik a szimpla virágúak között is, nem ez lesz az egyetlen, illetve már van egy piros színű is, amit az idén ültettem, remélem áttelel majd. 

Ez idei ültetés, egészen apró, gombszerű virágai vannak. 

Azt nem is írtam, hogy lett 6 üveg birsbefőttem is. Nincs róla fotóm, elfelejtettem és már lenn sorakoznak a polcon a pincében. Kicsit azt hiszem túlfőttek, de úgy vagyok vele, mint Magilla Gorilla, ezt még gyakorolni kell, legközelebb újra megpróbáljuk. :)))
A vödör birsalmából a 6 üveg ellenére csak a harmada fogyott el, de úgy feltörte a bárd az ujjamat, miközben előkészítettem, hogy egy darabig nem is fogom feldolgozni a többit. Szerencsére kibír még egy-két hetet. 

Valamelyik nap rendbetettem a tavasszal felvillázott részt is a terasznál. Ebben is irdatlan mennyiségű fű volt, a zömét kiszedtem, de még van benne, azt a majd kapával kivagdosom tavasszal, az idén megvárom, hogy mi fagy majd meg. Kiszedtem a büdöskéket is, az még nincs rajta a képen, de visszavagdostam mulcsnak a talajra. Mindent visszarakok, ami nem hullat magot, illetve ha hullat is, nem telel át a magja.

Megint vannak MacsFotók is, Böbikét figyeltem egy ideig, mert csak ült és a falat bámulta... aztán rájöttem, hogy a falon kívül egy madárka billegtette magát a bokron és azt figyelte a MacskaCocó! :D 

 Ez pedig Elza, amikor RosszArcú. :D Elzának mindig minden kiül az arcára és olyan arckifejezései vannak, hogy az kész beszarás! Ezen a képen éppen ki van bukva valamitől, nagyon morci! A reggeli ébredős pofiját még nem sikerült lefotózni, de előbb-utóbb az is meglesz.  

 Vannak új szerzeményeim is, de azokat se fotóztam le egyben. Nem tudom mi van, de az utóbbi napokban több dologról is elfelejtettem fotókat gyártani.
Vettem egy mogyoróbokrot, egy vattacukor füvet, egy lila (már majdnem elvirágzott Astert), egy majdnem zöld krizantémot és egy piros levelű japán juhart. Csak az utóbbi kettőről van most kép, de majd lesz jövőre a többiről is. És elültettem a múlt szombati új krizantémokat is, most már az összeset. Tulajdonképpen a mogyoró kivételével minden a földben van már. 

A japán juharnak helyet kellett csinálnom, ezért felszedtem ismét egy darab geotextilt, ami alatt már kipusztult a fű és felcsodaásóvilláztam, aztán beleültettem a növényeket. 

Ez pedig a zöldes krizantém. megint rengeteget vettem az idén, kíváncsi vagyok mi telel át belőle és még fogok kapni ötöt, de már azoknak is megvan a helyük. :) 

Dolgoztam a hosszú hétvégén elég sokat a kertben és el is végeztem a legtöbb tervezett munkát. 
A veteményesben már csak a sárgarépa, a petrezselyem, a paszternák (nagyon gyatrák) és zeller van kinn, illetve a kert másik oldalában a retkek, a kínai kel és hagytam virágba menni pár rapinit, de nem tudom be tudja-e még érlelni a magját. 

Viszont jövőre nem fogok zöldségfélét ülteti abba az oldalba, ahol most ezek vannak, az is be lesz parkosítva, mert nem bírok el ekkora zöldségeskerttel és túl nagy is ez így, bőven elég az a rész, amit eredetileg is terveztem veteményesnek. 
itt még olyan, mint a sakktábla és a jobb alsó sarokban látszik, hogy menyire volt füves, a zeller is alig van ki belőle és itt még a leterített papír (alul) és rajta van. Annak a helyét is felcsodaásóvilláztam később, új hódítás a veteményeshez. Egy kicsi ágyásnyi darabka, annyival is kevesebbet kell kaszálni.   

Itt már készen van a zelleres ágyás is. Érdekes különben, hogy a kép mennyire nem adja vissza méreteket. Hátul, a zsálya és a komposztáló között van egy nagy darab még (lejjebbi képen látszik is), ami ezen a képen csak egy csíknak tűnik. 

Jövőre paszternákot egyáltalán nem fogok ültetni. Az idén valamiért nem megy, egyetlenegyet se vettem ki még belőle és nem is kívánom. Szerintem tavaly meguntam, nagyon sok volt. 
A petrezselyem és a répa pedig nagyon vacak, kicsik, a répák között elég sok a férges, pedig hagyma volt közötte. Talán az a baj, hogy a hagymát kiszedtem, a répa meg csak utána kezdett nőni. Az aszály miatt azt hittem meg se marad. A petrezselyem is kicsi és rozsdásak, nem tudom mennyi lesz belőle használható. Ráadásul a fagyasztó csurig van mással, azt hiszem majd homokba fogom eltenni. 

Kivettem a dáliákat is, már csak egy hatalmas sárga van benn a földben. 
Ezek a képen 2 tő, a kép jobb felső sarkában egy kisebb és egy hatalmas... ezeket tavaly magról  ültettem. 
Már több dáliát nem veszek (legfeljebb ha valamelyik kipusztul), mert nem tudom hol teleltetni a gumókat. 

 Kiszedtem a kolbásztököt is, még volt rajta kettő, egyelőre kinn vannak az udvaron, még nem tudom mit kezdjek velük. Nagyon kéne egy jó tárolópince. A tök helye is fel van villázva, mellette látszik a paradicsom helye, lassan benövi a fű azt is, de  majd tavasszal a rotációs kapával beforgatom a gyomot. 

Rémes ez a rengeteg fű a kertben, főleg a tyúkhúr. Egyszerűen nem tudom kiirtani. A cserjék alatt pl. annyira betakarta a talajt, mint egy sűrű, vattaszerű szövedék. alig tudtam kiszabadítani a hunyort küzüle. Jó, hogy tartja a nedvességet és más nem is nagyon tud közötte nőni, de majd idővel szeretnék a cserjék alá is hagymásokat telepíteni és el fogja őket nyomni, ha nem irtom ki valahogy. Bár szerintem a kiirtás lehetetlen, de azért jó lenne ritkítani. Kéne valami csodaszer, de ahogy utánanéztem, legfeljebb gyomirtózni lehetne, de az tönkretenné a növényeimet is. Azt olvastam róla, hogy a maga 25 évig is csíraképes marad. 
Most lekaszáltam, hogy legalább ne hozzon magot, de tavaszig ez még simán virágba fog menni, mert télen is növekszik. Ha nem fagyna meg a talaj, akkor végigvilláznám azt a részt és kiszedném belőle, amit csak lehet, mert ezt kapálni nem lehet, annyira sűrű.
Végül is, úgy tűnik, hogy a szürke madársóskát is sikerült egy részről kiszednem, de az is Hamupipőkézés volt és még van is belőle bőven, de egyelőre nyerőre állok.