Böbike lelkileg teljesen ki volt készülve. A gallér miatt nem tudta a popsiját se tisztítani, tegnap egészen kiborult ettől. Mint egy őrült nyalta a gallért, mert azt éri el a nyelvecskéjével, annyira sajnáltam szegénykémet! 
Aztán észrevettem, hogy a farok tövénél is van egy nagy seb. Nem tudom, hogy ott volt-e, vagy a gallér dörzsölte ki, de szerintem az utóbbi, mert ha a seb ott lett volna, akkor sokkal hamarabb nyalogatni akarta volna. 

Így aztán levettem róla a gallért, van nekünk itthon átlátszó és olyan, aminek a széle párnás. Gondoltam majd ráadom. Na, hát ahogy azt Móricka elképzelte, a gallért nem tudtam rá visszaadni, lenyalta az összes betadint a sebeiről, a farkánál nem is tudtam bekenni egyáltalán... ez van most és ma reggel már a gyógyszert se ette meg... én nem tudom, hogy mások hogy csinálják. Azt mondják be kell tekerni őt egy törülközőbe, hogy ne tudjon mozogni, de Böbét nem lehet. Vagy én nem tudom... kapálózik, hörög, karmol, harap és ilyenkor olyan, mintha 8 lába lenne és 3 feje, hogy harapjon. Attól is félek, hogy eltöröm valamijét, szóval abbahagytam az erőszakoskodást és hagytam megnyugodni. Este lopva az oldalát még bekentem betadin folyadékkal, amit persze pár perc múlva lenyalt. 
Jaj, nem akarok beteg macskát! Ezeknél az állatoknál szerintem semmi nem rosszabb és kezelhetetlenebb. 
Tegnap órákig kaparta az ajtót, végül kiengedtem a verandára és ott hagytam. Becsuktam az ajtót és bejöttem. Félóra múlva kinéztem és persze annyira elunta magát, hogy szépen beballagott. 
A másik ajtókaparásnál pedig bemenetem ledőlni kicsit az ágyra és meghallgattam egy meditációt, ami azt illeti rám fért, mert már baromian felbosszantott a macska. Egy idő után odajött és hozzám bújt. 

Ez most úgy kellett, mint ablakos tótnak a hanyattesés. Szerintem egyébként Böbét a kandúrok haraphatták meg, lehet, hogy valamelyik nap a csetepaté is miatta volt, ki tudja? Viszont ha rászálltak a kandúrok, akkor Böbe élete veszélyben van. Most nem engedem ki, de mi lesz később? 

Herkules feje/arca is be van dagadva, nem tudom mi van már megint. Herkulesnek állandóan van valami baja, de őt nem tudom megfogni, ráadásul nagyon hektikus az utóbbi napokban. Pénteken pl. csak este láttam és tegnap is, ma reggel viszont már itt volt reggelizni, de nem jókedvű a cica. Nem bújt, kicsit ugyan odajött hozzám az ablakban, de nem kért simit. 
Herkulesnek ilyentájt tavaly is volt dagadt a feje, nem tudom, hogy allergiás lehet valamire vagy darazsakkal gyűlhet meg a baja, esetleg toklász. A fogával nem hinném, hogy baj van, mert eszik és rág rendesen. Ez borzalmas, hogy az ő bajait csak végignézni tudom. Az a baj hogy az állatvédőket se érdekli, még a befogásban se segítenek, hogy orvoshoz lehetne vinni, ezért nem tudom ivartalaníttatni se, pedig akkor sokkal nyugodtabb lenne a cica. Tulajdonképpen a kandúrok ugyanúgy kóborcicák, mint eddig voltak, annyi mindössze a különbség, hogy enni kapnak rendszeresen és féreghajtót.

A Zoknis cica pedig szerintem süket. Jó ideje figyelem őt, mert olyan zen macska, pl. a kaszálás se zavarja, pedig az egész banda messzire menekül a zúgástól, de ő nem. Amikor kinyitom az ablakot, hogy kitegyem neki a kaját, akkor megérzi a nyitást, de mindig másfelé fordítja a fejét és hiába szólok neki, nem érzékeli. Még soha nem láttam a hang irányába fordulni a cicát. 
Szerintem ő egy süket cica, azért ilyen zen.

Találtam megint négylevelű lóherét (többet is), remélem szerencsét hoznak a cicáknak és nekem is.  

***

Péntek este és szombat reggel rengeteg szilvát leszedtem és beraktam befőttnek. 2 kilót kimagoztam és úgy raktam be, további 3 kilót egyben raktam el, eddig összesen 13 üveggel van és van még 2 kilónyi leszedve. 
A szilvafán szinte meg se látszik, hogy szedtem róla gyümölcsöt... majd lekvárt akarok még, ha lesz ideje beérni, de a monília nagyon viszi. Illetve szóltam apuéknak, hogy szedjék le pálinkának. Még van másik két fa is... 
Mióta itt vagyok, még nem láttam túl sok szilvát ezeken a fákon, de most mindenütt rengeteg van, az utcában vannak kinn szilvafák az úton is, le vannak törve az ágaik a gyümölcs alatt. 
Kíváncsi vagyok, hogy a boltokban ugyan mennyibe fog kerülni, mert most aztán nem lehet a fagyokra fogni, mert roskadoznak a fák a gyümölcstől. Most majd azt fogják mondani, hogy nincs aki leszedje. 

Nagyon meleg volt tegnap, de azért kiszedtem a füvet pár ágyásból, mert egyrészt nem nőnek a növények tőle, másrészt már a szégyenek szégyene, ahogy kinéz a kert. Nem mintha érdekelne bárki véleménye is, hozzám be se lehet látni, de engem már zavar, ahogy kinéz a kert. 
Kaszálni is kéne, de most nincs kedvem.

Találtam egy cukrozott tök receptet az egyik befőzős könyvemben, ezért tegnap még az egyik tökisszont is kockákra daraboltam. Kb. 1.5 kg volt a tökisszon.
Meg kellett főzni vízben, amibe ecetet tettem. 1 l vízhez egy kanál ecet, 20%-osat tettem bele.
Aztán, amikor kezdett üvegesedni, akkor leszűrtem hideg vízbe. Közben főztem 3 dl vízzel és 90 dkg cukorral szirupot, amibe tettem még két vaníliás cukrot, 4 szegfűszeget és egy meghámozott, karikákra és még negyedekbe vágott citromot is, a héját nagyon vékonyan lehámoztam és abból is tettem bele, a többit pedig eltettem papírzacsiba, majd a tököt is beletettem és összeforraltam. 
Este, amikor kihűlt, betettem a hűtőbe. 
Még kétszer kell majd kiszedni a tököt, főzni, sűríteni a szirupot, aztán megint beletenni a tököt, összefőzni, kihűteni, hűtőbe be, míg végül majd kis üvegekbe rakom. Kíváncsi vagyok milyen lesz, tegnap a töknek még tök íze volt. 
Azt írja a recept, hogy gyümölcskenyerekbe is finom. 

Már jönnek a paradicsomok is, ezt a nagyot megettem, a többit pedig bedobáltam forró vízbe ma reggel, majd lehúzom a héját és mennek a fagyasztóba lecsónak. 

A phlox csodaszép, de tele van rózsaborgárral. Tegnap még olyat is láttam, amin 5 db volt... arról már nem csináltam fotót, de szinte mindegyik virágbugán vannak. Viszont legalább a rózsámat békén hagyják most. 
A kép alján a zörgővirág bimbói vannak, ezt is magról neveltem az idén. 

Ez a Helenium az idén nagyon szép. A piros kipusztult tavaly. 

Kúpvirágok, nyílik már a mályvacserje is és hátul az ernyős verbéna. 

Nagy izgalmaink vannak. Böbike csütörtökön nagyon bágyadt volt este és láttam, hogy fájdalma is van. Megint "előjött" az a seb az oldalán, ami a múltkor is volt, bár az akkor begyógyult... vagyis úgy nézett ki. Vagyis nem tudom, hogy ez most új vagy a régi gennyezgetett ott a felszín alatt egy ideje. 
Bekentem neki csütörtök este lándzsás utifű tinktúrával ezt a sebet, de csak nyávogott tőle, ezért inkább békén hagytam. 
Csütörtök este kiment egy kicsit és tegnap reggel is, de szerintem csak a dolgát végezte el és már jött is be és csak feküdt a fotelben. 

Így aztán tegnap délelőtt bevittem az állatorvoshoz, mert gondoltam, hogy ennek már a fele se tréfa, látszott, hogy nincs jól a BocaCoca.
El volt gennyesedve a sebe, de nem is akármennyire, a doki kinyomta belőle a gennyet és csak úgy fröcskölt mindenfelé. Lázas is volt, nem csoda, hogy olyan bágyadt volt már. 
Azt mondta a doki, hogy ez harapás nyom, nem is akarok belegondolni, hogy mennyire fájhatott neki. 
Kapott két szurit, na meg a sebbe valamit belefecskendezett a doki, Böbe üvöltött és én is majdnem. 
Kapott még antibiotikumot és vennem kellett Betadint neki, folyadékot és kenőcsöt is, úgy mentem vissza a gyógyszertárba, mert először hazajöttünk. Nem akartam őt a meleg autóban hagyni. 

Amikor hazajöttünk izgatott volt, mindenfelé mászkált a lakásban, a gallérral kb. mindenben fennakadt, csak a koppanásokat hallottam. Aztán picit lenyugodott, de estefelé mindenáron ki akar menni, gondolom WC-s dolga lenne. Már beletettem őt az alomba, de nem csinált semmit. 
Kétszer kimentünk délután, de akkor se végezte el a dolgát, de nem mertem 5 percnél tovább kinn lenni vele, mert a sebre jön a kullancs, a légy... szóval azóta próbálom benn tartani, de egy kész rémálom. 
Böbike sír, én totál tehetetlen vagyok, mert nem mehet ki, már hoztam be neki az alomba abból, amit kiszedtem (a tisztábbik részéből), mert előzőleg kimostam és teljesen új almot tettem bele, lehet, hogy azért nem használja, hátha így jobban érzi a saját szagát, de nem ment bele.

Nagyon ki vagyok akadva magamra, hogy nem figyeltem jobban és nem vittem hamarabb. Ebből az a tanulság, hogy nem szabad hinni a cicáknak, mert tényleg nagyon elrejtik a fájdalmat. Pedig a múltkor, amikor alig tudott feljönni a lépcsőn átnéztem a macskát, végig is tapperoltam, de nem találtam sebet rajta. Vagy azóta harapták meg, vagy a régi seb lobbant be megint, mert ennyi genny nem tudom mennyi idő alatt gyűlik össze.
Ezután sokkal tüzetesebben át kell néznem őt mindig, sokkal jobban figyelni és sokkal hamarabb menni a dokihoz. 
Valószínűleg ennek az lesz a folyománya, hogy minden karcolással vágtatni fogok vele a dokihoz. 

Nagyon haragszom magamra most emiatt... 

Azt hiszem lesz pár rémálom napunk. Az a baj, hogy én nem nagyon tudok szigorú lenni és hozzá is van szokva, hogy érvényesül az akarata. 
Nem tudom, hogy mások, akik befogadnak cicákat, azoknál hogy marad a cica olyan könnyen benn a szobában. Böbe tombol, ha ki akar menni. 

Végül este kínomban már írtam a FB-on és sokan adtak tanácsot, hogy nem kell a drámát olyan komolyan venni, illetve, hogy nyugodtan nyomkodjam ki a sebet (a doki is kérte, de rettegek fájdalmat okozni neki), hogy ne gyűljön össze  megint a genny benne. És majd utána a betadin folyadék, majd a kenőcs. Jó, hogy megkérdeztem, mert ezek szerint én vagyok ilyen kényeztetős, de ez így csak majomszeretet. Szóval ki fogom nyomkodni azt a sebet, mert neki ezzel teszek jót. 

Ma reggel is volt már egy jelenetünk az ajtóban, de betereltem őt, most alszik az ágyon. Egész éjjel mellettem volt, olyan, mint egy kis gyerek. :)) Húzódik, bújik hozzám. 
Ma reggelre különben már egész jól közlekedik a gallérral, úgy látszik ebbe is bele lehet jönni. És megette a kezemből az antibiotikumot is, mert az meg szerencsére ízesített, olyan, mintha táp lenne. 

Így nézett ki tegnap a Tölcsérfejűke, amikor hazajöttünk a dokitól. Szurkoljatok neki, hogy meggyógyuljon.

Elza mostanában egészen kinti cica lett, alig jön be, legfeljebb enni. Viszont amikor kimegyek, akkor rögtön felcsavarodik a lábam szárára. :)))
Érdekes, a Böbi nem csinál ilyet soha. Ő nem dörgölőzős egy cseppet sem, viszont ha ledőlök egy kicsit is az ágyra, akkor rögtön hozzám bújik. 
A kandúrok közül már a Mosogatót is megint lehet simizni, sőt, amikor enni adok, akkor mindig lefejeli a kezemet, ez tulajdonképpen már majdnem dörgölőzés és "beszél" is. Nyávog a kajáért, és amikor megsimizem, pl. valami fáj neki a hátán és akkor olyan "Oda ne nyúljál!" hangon nyávog, de nem ugrik el. (mindig fáj neki valami)
Herkuló  egyállapotban van, ablakbankötelezőimádás-udvaronelszaladás. :D :D 
A Zoknist még nem lehet simogatni, de nem gyáva. Valamelyik nap hozzáértem és elhúzódott, de nem ugrott el és nem is fújt. Ez is már valami. 

Most egyébként mindenki baromi elégedett (engem is beleértve), mert kitaláltam, hogy úgy kapják a kaját, hogy kicsi nedveset összekeverek a száraz táppal és ez nagyon ízlik nekik. A kóboroknak vettem a Penny-ben olyan 40 dekás, olcsóbb konzervet és abba szoktam keverni a száraz tápot, ami viszont jó minőségű keverék (általában Josera, Iamsö, Matisse, (ilyen-olyan ízű)). Néha a Matisse helyett szoktam nekik venni másfélét, más ízben, hogy változatosabb legyen. És akkor ezt összekeverem egy kis nedves kajával, napok óta olyan zabálás megy itt, hogy az valami őrület. A Mosogató őrjöng az ételért, a többiek nagyon kultúráltan kivárják a sorukat.
A két kóborok, a Mosogató és a Zoknis megették a kuytyakaját (nem volt disznós az sem) is így keverve, amit egyébként azért vettem, mert a nagyobb alutálkában könnyebben keverem ki a kaját nekik. 

Levedlették egyébként már a szőrüket, most már szépülnek és szerintem lassan majd - ahogy közeledik az ősz - elkezdenek bundásodni is. 

***

Összeszedegettem azt is, hogy melyik virágok sikerültek az idei magvetésekből és egészen meg vagyok lepődve, hogy milyen sok. Persze a zömük az idén még nem hoz virágot, de vannak, amik nyílnak, illetve most hozzák a bimbóikat és jövőre - ugye - lesz egy rakás új virágzó növényem. Máris van, amiért érdemes élni még egy évig. :) 

Amik viszont nyílnak... a Double Perfume rózsám... leírhatatlanul gyönyörű és az illata! 

Mályvacserje, kasvirágok és kúpvirágok

A díszcsorba. Ez a második próbálkozásom vele. Az első tavaly nem kelt ki. Kiültettem a gumókat a földbe, ezeket viszont már nem. Kora tavasszal, egy műanyag doboznyi földbe dugdostam be őket és csak a fagyok után ültettem ki. Úgy tűnik, hogy nehezen fejlődő növény nálam, mert rengeteg gumó volt, de csak párból lett növény. 

Jön az augusztus a büdöskék ideje és a szeptember is, ha nem fagy. Ilyenkor már annyira tele vannak virággal, hogy alig látszik ki a növény, nagyon szeretem őket.

Az egyik lángvirág bokrom, érdekes módon van egy másik ugyanilyen tőle 1 méterre és azon még bimbók sincsenek. Nem értem. 

Az egyik magról idei, magról vetett növényem a velencei kutyatej. Több is kikelt, ezért nemcsak egy helyen vannak a kertben. Kíváncsi vagyok, hogy majd áttelelnek-e. Védeni kell majd őket is.

Már kezdik a titóniák is, ( a kép előterében) de még elég lájtosan.