Szerencsére jó idő volt tegnap is, így haladtam a kertben valamennyit.
Tegnap reggel hűvös volt, csak 7 fok volt még reggel fél 8 körül is, ezért a fűhöz egy darabig nem nyúltam, mert nagyon vizes volt. 
Ez volt az első reggel, hogy a házban 19,8 fok alá hűlt reggelre a hőmérséklet, mert reggel beindult a kazán... már be  van kapcsolva, mert itt volt a szerelő ellenőrizni, de a termosztát le van még véve 20 fokra napközben. Éjjel pedig 18 fokra, de ahhoz nagyon hidegnek kell kinn lennie, hogy éjjel beinduljon a fűtés. 

Felvilláztam a második paradicsom ágyás helyét és a két ágyás között a járatot is, nem volt kedvem többhöz. Ugyan megterveztem már nagyjából a kertet, de lehet majd újra kell az egészet, mert arra gondoltam, mi lenne, ha átforgatnám kicsit, másképp tervezném az ágyásokat. Évek óta ugyanúgy van mindig, ugyanoda teszem a járatokat és azokon a részeken csak tömörödik a föld. Lehet, hogy átvariálom a veteményest egy kicsit jövőre. Itt lesz az egész tél, lesz időm rajzolgatni. 

 Kiszedtem egy pár répát is, nem sokat, csak amit egyszerre, pár perc alatt megmosok és megtisztítok, majd fokozatosan dolgozom fel és egyszer csak elfogy a kertből. Vannak közte szépek is és kisebbek is. Vegyes... volt már szebb termésem is. A petrezselyem egyenesen katasztrófa, de azt már tavasszal elengedtem, amikor láttam, hogy a másodvetés se kelt ki. 

Levettem egy káposztát is, életem első saját termésű fejeskáposztája! Jó sok levelet le kellett róla hántani, mert a levelek hónaljában tele volt apró meztelencsigákkal. 
Majd valamelyik nap felcsíkozom és lesütöm egy kicsit, sárgarépával szoktam keverni, esetleg néha kis darálthúst is teszek bele, fűszereket és rizspapírba csomagolva nagyon szeretem.

Egyébként tegnap még virágokat daraboltam fel mulcsnak, őszirózsákat, feldőlt pillangóvirágokat, kiszedtem a dáliák zömét is, a gumók egyelőre kinn sorakoznak a füvön. Kiszedtem a rengeteg díszdohányt is, de már nem volt lelkierőm feldarabolni a szárait, rádobtam a komposztnak hívott rakásra a hóbogyó bokor mögött... ott legalább nem látszik, hogy néz ki... azzal is kéne kezdeni valamit.
Levágtam a diófa alsó ágait is, mert nagyon idegesítő volt már, hogy kaszálás közben ott kellett bujdokolni alattuk. 
Közben ránéztem kicsit közelről a Kleopátra tűjére, lehet, hogy nem kellett volna, mert az egy poloska gyűjtőhely. Borzalmasan tele van velük, bár az idén minden tele van velük, de ez szörnyű.

A sok csapadék miatt ez a betegségek éve. Eszi a monília a birsalmát is, egy csomó termést leszedtem a fáról, mert már a fán elkezdett megrohadni. 
A púpliliom is virágzik, de a leveleit megette valami rozsda... 

Elfáradtam tegnap délutánra. Érdekes módon ezek az apróbb, matatós dolgok jobban lemerítenek, mint a nagyobb erőfeszítések. Az ültetés főleg. Jah, tényleg, kiültettem az új varjúhájat is és az egyik krizantémot, de a többinek még nem találtam ki a helyét. 
Ennyi fért az egyszem nap szabadságba, hálás vagyok a jó időért, ma pedig ismét meló... puttonyom tele van vele, szívesebben lennék kinn a jó időben. 

Megint egy kép a fehér szellőrózsáról, nagyon szép, egyre több virág van rajta. 

És Elzu is nagyon kínálgatja magát mostanában, tegnap megengedte, hogy simizzem a hasát, ez nagy bizalom és megtiszteltetés!

Tegnap nagyon jó idő volt, ki is tettem magamért a kertben. 3 ágyást felvilláztam és mégegyet kigyomláltam, de a villázáshoz már nem volt kedvem. 

Ez volt az első ágyás, itt uborka volt. Biztos be fog még gyomosodni, de már nem nyúlok hozzá, majd tavasszal megint átforgatom kicsit. Jól megszórtam marhatrágyával és a villával be is forgatódott az egész. 

Aztán kiszedtem a hátsó paradicsomágyásból és egyéb helyekről a paradicsomokat. Elég időigényes, leszedni a kötöződrótokat, helyrepakolni a karókat, összedarabolni és elhordani a kiszedett növényt. Ez az ágyás le volt mulcsolva vastagon, rajta hagytam...ellenmondok magamnak ezzel a mulcsolás kérdéssel, de nem volt kedvem elhordani róla a szalmát, majd megeszi a tél a zömét úgyis. 

Ilyen lett:

Aztán nekiestem a másik uborkaágyásnak is, na az nagyon gazos volt, benne hevertek még az uborkák is, pár már szét is löttyedt, de találtam még 2 kis ubit, meg is ettem vacsira. Ezen a képen látszik az uborka helye és a kis őszi ültetvényem is, minden nagyon szépen megnőtt, de még van idejük, a retkek még nyugodtan nőhetnek, rapinit viszont tudtam már szedni, majd lesz kép arról is.  Illetve itt még látszik a másik paradicsomágyás a karókkal, azt is mind kiszedtem, de még vár a villázásra.
Na és látszik a szomszéd romos ólja is... és az én szintén romos füstölőbodegám is, szét kélne lökni azt is és kéne valami helyette.

Itt már nincs ott a paradicsom, mert kiszedtem. A cukkinit még meghagytam, mert van rajta egy csomó. A kép alján a rapinik. 

Elza közben ott őrzött engem egész nap a kert végében. 

Aztán leültem kicsit egy fatönkre és néztem a kertet, olyan szép itt! 

Ez pedig a rapini, vannak rajta szép kis brokkoli szerű fejecskék is. Megsütöttem fokhagymásan olívaolajon és gombát adtam még hozzá, aztán pedig tejszínt. Jó lesz tésztaszósznak, van itthon olasz sajtom, majd azt szórok a tetejére. Picit kesernyés az íze, tavaly nem éreztem ilyet rajta, talán azért, mert az egyik már picit ki volt nyílva. letéptem róla a virágokat, csak 3 volt, a többi még bimbós. 
Azon gondolkodtam, hogy kéne még ültetni rapinit, mert elég jól bírja a hideget, gyorsan nő és akkor még novemberre is lenne friss zöldem a kertből... már ha nem lesznek fagyok. Megnéztem a füzetkémben, ezt augusztus 13-án vetettem, 6 hét kellett neki, hát... már necces lenne. Lehet, hogy mégse vetek már. 

Na helló október!

Nem tudom hová és hogyan rohan az idő, de most kezdődött a szeptember. Csodaszép volt a szeptember, azzal a sok napsütéssel, meleggel, de azért bosszantó már ez tényleg, hogy végre van időm a kertre, erre az idő elromlik.
Egész héten sóvárogva lestem bentről a csodás napsütést. A pénteki nap lett volna még szép idő, szabit terveztem, de az se jött össze. 
Tegnap pedig levágtam a füvet végre, mert a kert alsó részében már óriási volt, még ekkorára sose hagytam megnőni a füvet.
Ezen kívül leterítettem két nagy darab agroszövetet, aztán be is kellett masíroznom. Beborult az ég és elkezdett esni. Nem esett sok eső, de épp annyi, hogy a fű meg minden vizes legyen tőle, ilyenkor már nem szeretek gyomlálni, a talaj is tapadóssá válik. 
Legalább mára nem mondanak már esőt, remélem tudok egy kicsit haladni is a kerttel, mert rémálom, ahogy kinéz. 

Az agroszövetet egy olyan helyre terítettem le, ahol a madársóska teljesen elszaporodott, bár már a kert összes részén szaporodik megint. Nem lehet kipusztítani azt a növényt, ha egy is marad, akkor már ezer darab van egy pillanaton belül belőle.
Egyébként is, az a terület mintha nem akarná engedni magát meghódítani, már többször is felvilláztam és takarítottam ki belőle a gyomot, ültetve is volt bele, de újra és újra annyira elfüvesedik, hogy ha nem látnám, hát nem is hinném el.
Ezért valószínűleg az agroszövet ott is fog maradni és betelepítem eperrel. 

Azt hiszem a mulcsolással is dűlőre jutottam, jövőre a veteményesben nem mulcsolok, csak ha nagyon nagy szárazság lesz, de azt hiszem a kapálás sokkal jobbat tesz a talajnak. Nagyon jó a mulcs alatt a talaj egy darabig, de a veteményesben annyira elszaporodnak a gyomok a mulcs miatt, hogy az borzasztó. Nekem eddig nem volt problémám a veteményessel, de amióta mulcsot használok, azóta gyakorlatilag szétesett a kert.
Nem igaz, hogy nem nő alatta a gyom, mert minden kinő benne, sokkal jobban tele van porccsinnal, folyondárral, gyakori gombvirággal (mi paprikafűnek hívjuk) és  nagyon nehéz gyomlálni, ha mulcsozva van. Pedig vastagon raktam a mulcsot, de gyakorlatilag a folyondár azóta még jobban elszaporodott a kertben. És akkor most ezen az őszön meg kell majd küzdenem ezzel a rengeteg gyommal.

Elmentem tegnap a kertészetbe is, mert jön a krizantémszezon és hoztam is 5 félét és egy magas varjúhájat. 
A rózsaszín krizantém fantasztikusan gyönyörű, még nem is láttam ezt az árnyalatot, de bordó is csúcs, azokkal kis bogyó virágaival. Sárgát is hoztam, mert annak is más formájú a virágja, mint ami nekem van. Legalábbis azt hiszem nincs ilyenem, bár a tavaly vásároltak között akár lehet is, de akkor lesz kettő. 
A világos narancs és barna közti átmenet színű (tényleg, milyen szín ez?) szerintem van, de nem biztos. A narancsos szirmú, tégla közepű pedig csodaszép és olyan biztosan nincs még nekem. 
Lassan átváltok krizantémos kertté, de annyira imádom ezeket a virágokat, hogy nem bánom. 

Tegnap fedeztem fel, hogy kinyíltak a csicsókák is. Nagyon szép, a fotó nem is adja vissza rendesen és hatalmasra nőttek. Nagy élet zajlik rajtuk, tele vannak beporzókkal.