Tegnap végül mégis belelendültem a kerti teendőkbe. Egy kivétellel elültettem a virághagymákat, mára egy darab császárkorona maradt csupán. 

Kiszedtem egy csomó mindent a földből, az eldobandókat a komposztra hordtam, illetve szedtem ki répát, párat be is hoztam, megmostam és eltettem a hűtőbe. A többi még a földön hever odakinn, legalább leszárad róla a föld és könnyebb lesz lemorzsolni róla, aztán megmosni. 

Céklából csak pár darab lett, azokat is kinn hagytam még. Alapvetően a tárolással lesz gondom. Jövőre vagy veszek egy fagyasztóládát, vagy a kerti pincét teszem rendbe. Van egy földbe süllyesztett pince odakinn, de nem tudom mennyi pók és rémség lakik benne, és az elejét is ki kell javíttatni... és megnézni mennyire erős a támasztéka, hogy be ne omoljon, Ha beomlós akkor hagyom a fenébe... de ez is már csak jövőre lesz esedékes. 

Elővettem a célszerszámot is, az ásóvillát vagy kapácskát. Ismét csak nagyon elégedett vagyok vele, nagyon könnyű használni és a talaj se volt azon a részen annyira vizes. Egy jó darabot fellazítottam vele és a gyomokat is kiszedtem. Azt élvezem a legjobban vele, hogy még a letaposott, ágyások közötti járatokat is könnyedén fellazítja most és nagyon könnyű kihúzgálni a füvet. 

Ma viszont... eddig szinte semmi szalmaszálat nem mozdítottam kereszteb, meg semerre sem. 

Délelőtt csináltam egy kis répakrémet, ha már itt ez a sok répa. Semmi recept, ott és akkor találtam ki. 

Megfőztem a meghámozott répákat sós vízben, jó puhára, aztán leöntöttem a levét és összeturmixoltam a répát egy kicsi darab nyers fokhagymával.  Utána kavartam bele majonézt, sót, picike őrölt római köményt és borsot őröltem bele és még egy pici szerecsendiót reszeltem bele. Óvatosan a fűszerekkel, mert pl. van aki a római köményt nem szereti, sokáig én se kedveltem. Nem kell, hogy kiordítson belőle egyik fűszer sem.  Jól összekutyultam és most a hűtőben érnek össze az ízek, holnap reggelire fogom megenni pirítóssal. Nekem bejön az ízvilága.  

Aztán áztattam még be csicseriborsót is, most épp fő. Valamiért mostanában a zöldségkrémek jönnek be nekem reggelire, ebből humuszt fogok csinálni. 

Voltam lenn a pincében is, összesöpörtem és felmostam azt a sarkot, ahová a mosógépet akarom tenni.  A többi még káosz, viszont kitaláltam, hogy mit hová... csak neki kéne rugaszkodni, de azt  majd akkor is meg tudom csinálni, amikor nem lehet kimenni a kertbe.

***

Ástam megint kicsit a csodaszerszámmal és még megyek is, egy darabot még elhatároztam. Megint előjött egy tanulság. Tavaly a nagy tervezésben, hogy minek a helyére mi kerülhet, azt nem vettem figyelembe, hogy fogom majd ősszel rendbe tenni a kertet. Jövőre a télen is kinn maradókat (de lehet, hogy erről már írtam? - na mindegy) egy helyre fogom csoportosítani, mert most itt egy kelbimbó, ott egy fordroskel, amott a toszkán fekete tépőkel, másutt még javában nő az új-zélandi spenót és megint másutt még nagyon jól bírják magukat a mángoldok... szóval körbebizergálom őket, mert kidobni nem fogom. 

Azt hittem, ha rám szabadul az idő, akkor rengeteget fogok ténykedni, de nem így van. Az igaz, hogy még csak délelőtt van, de nem sok energiát érzek magamban. 

Lehet, hogy később majd ez változni fog (nagyon remélem), bár direkt nem terveztem eget rengető dolgokat erre a pár napra.  Aztán lehet, hogy majd megjön az energiám is, mert végre szépen süt a nap és jó meleg van kinn. 

Azért délelőtt se voltam tétlen teljesen. A veranda ajtóra ragasztgattam fel a szigetelőt, mert hiába az új, szigetelt tető,  nem sokkal van melegebb, mint kinn. Eddig nézegettem, átlagosan 6 fokkal van melegebb a verandán, mint kinn. Ez mondjuk nem kevés, de gondolom, ez a különbség a kinn és a benn között úgy csökkenne, ahogy hűlne kinn a levegő. 

A fűtést nem engedtem még rá, le van zárva. Teljesen feleslegesnek tartom, hogy az udvart fűtsem. Szóval leszigeteltem az ajtót, de maga az ajtó rosszul áll. A tetejénél akkora rés volt, hogy az ujjam is ki tudom dugni rajta. Sőt, ahogy felálltam a létrára, hogy elérjem az ajtó tetejét is, akkor láttam, hogy a félfa és a fal között is ki lehet látni... Ezeket a réseket kitömködtem szivaccsal, mert ennyiért nem akartam felbontani egy egész purhabot és szerintem nem is tudtam volna belenyomni, mert nem volt olyan nagy, hogy a nyomója beleférjen. 

Az ajtót is leszigeteltem, már nem látszik az a nagy rés sem, de jövőre valamit csinálni kell vele. Úgyis burkoltatom majd az egész verandát és lépcsőházat, majd utána... vagy előtte, nem tudom még hogy. Annak az ajtónak a tartóvasa nem áll jól, valószínűleg le kéne venni az ajtót és ütni a vason egyet, hogy feljebb emelje az egész ajtó elejét egy kicsit, de most fölösleges, mert akkor meg az alján lenne egy nagy rés. Majd ha a burkolat le lesz rakva, akkor úgyis vágni kell az aljából... vagy kicseréltetem az egész ajtót, tokkal vonóval. 

Így most valamennyire le van szigetelve a veranda, majd nézegetem, hogy mennyit ért neki, mennyi hőt képes benntartani ez a szigetelés, szerintem ez is sokat jelent. 

Megpucoltam a hagymákat is amik még kinn lógtak és elraktam őket, szedtem őszirózsa magot még azokból, amik mostanra értek meg, ki is szedtem őket és elvittem a komposztra... idáig ez volt az összes tevékenységem. 

Még megyek, kiszedem a dáliákat és elültetem az új szerzeményeket, mert már megint vettem virághagymát. Nem bírok magammal, na! 

Vettem egy csomag kék hófényt, mert tavasszal nagyon rosszul kelt ki a tavaly ültetett, illetve egy csomag kockásliliomot is, mert abból csak egy kelt ki, az se kockás volt, hanem fehér. 

És két csomag császárkoronát. Nem egyfajta, az egyik piros, a másik narancs színű lesz. 

Aztán a nap többi szét majd meglátom. Ásni nem lehet, mert nagyon vizes a föld. Talán szedek szőlőt, de nincs kedvem hozzá... a befőző üvegeim is elfogytak a hétvégi alma eltevéssel és nincs most kedven főzőcskézni. Lehet, hogy majd csak levet sajtolok belőle és megiszom. 

Már leszedtem a szőlőket és megfőtt a pekmez is, de azért jó előszedni a képeket róla. 

Nem vagyok egy nagy szőlőevő, nem szeretem a sok magot, a vastag héját, szóval nem a kedvenc gyümölcsöm. 

A kert tele van elég öreg szőlőtőkékkel és nem is ápoltam se a talaját, (csak lekaszáltam a füvet alatta, amikor már nagyon elburjánzott) és a szőlőt se permeteztem. Nem tudom, akarom-e megtartani, vagy kivágom innen. 

Az idén némi lendületet adott hozzá a pekmez ötlete és főztem is pár üveggel és nagyon finom lett. Nagyon édes, majdnem színtiszta cukor. Hidegen szinte ropog a kikristályosodott cukor a fogam alatt. 

Meglátom jövőre mi legyen  a szőlővel. Pár tövet egészen biztosan ki fogok vágni, mert rossz helyen vannak. Van pár, ami már olyan árnyékban van, hogy sose hozna termést. Körbenőtte a többi növény, amiket meg akarok tartani. Az előkertben is van pár tőke, de másképp képzelem el az előkertet, eddig azok jó muskotályos fajták, de meg fogok válni tőlük. 

Azt hallottam, hogyha kifűrészelem, akkor nem hajt újra... kíváncsi vagyok igaz-e. nem lenne rossza, ha így lenne, mert semmi kedvem kiásni a töveket. Nagy munka lenne, nem is bírnám mindet kiásni, ahhoz fogadni kellene valakit.