Tegnap Böbe egész nap benn aludt, lévén, hogy harmadik vagy negyedik napja éjszakai műszakban van. Nem jön be este, viszont hozzá van szokva, hogy eddig egész éjjel aludt, így mostanában egész nappal alszik... az ágyamban. Ha odamegyek hozzá, akkor vartyog valami "Haggyámá'békén!" szerűt és alszik tovább, szóval lábujjhegyen járás van, hogy a ház ura tudjon pihenni. :)))) 

Egyébként tegnap rengeteg dolgot megcsináltam megint. Reggel azzal kezdtem, hogy megint előkaptam a kaszát és addig nyomtam vele, míg el nem fogyott a benzin, meg az erőm is. Basszus, utána alig tudtam megmozdulni. És még mindig van, de ma már nem kaszálok, mert annyira fáj a jobb kezem, hogy mozdítani alig tudom. Ergonómiailag ez a kasza borzalmas. Olyan kicsavarodott kéztartással tudom csak nyomni rajta a gázt, hogy teljesen kikészíti a kezemet. Máskor is mindig fáj tőle, de most kvázi a macskaeledelről alig tudtam leszedni reggel a tetejét. 

Aztán elültettem a paradicsompalántákat. Hát... szégyenszemre vennem kell, mert a zöme tönkrement azoknak a gyönyörű palántáknak. Túl hamar ültettem őket, túl  hamar nőttek nagyra és nem volt már nekik hely, ezért kiraktam őket a kis fóliadobozba, ami egy kalap szamócát se ért a fagyok ellen, szépen megfagytak benne. Így jártam. :( 

Aztán összeraktam a kerti bútort végre, mert már hetek óta itt volt a pincében letámasztva. Az asztalt nem kellett, de a két fotelt igen. Mit mondjak? Nem volt eccerű, de végül csak összejött. Jó, hogy minden összecsukható, mert így könnyen be fogom vinni az eső elől. 

Mind a két székre van párna, de nem maradt kinn, ezért nem is tettem fel a másikat egyelőre. 

Elültettem most már a ricint is, a szeplőlaput, a törpe hajnalkát és a kék színű mézontófüvet. Remélem kikelnek, mert valamiért nagyon rosszul kelnek az idén a virágok. Az őszirózsa már kibújt, de amiket szétszórtam, azoknak nyomát se látom. Például a cosmos-ok nem keltek ki... 

Rengeteg körömvirág kel viszont tavalyról és nyári ciprus is a tavaly szétszóródott magokból. Meg még ki tudja mi bújik majd elő, csak kapna már egy kis csapadékot. 

Tegnap egyébként nagyon sok mindent megcsináltam megint, pedig eléggé nehezen indultam neki a délutánnak, ki se nagyon akartam menni. 

Aztán elkezdtem elültetni a nem áttelelős virághagymákat és szépen be is raktam mindet a cserepekbe, illetve egy nagy ültetőtálba. Tettem ki 2 csomag Nerine-t, színes kálát, kiültettem a tavalyi valamilyen virágot, ami nem virágzott, de a hagymája él, újra próbálkozom vele illetve a tigridiával is, de szerintem abból már nem lesz semmi, annyira felélte tavaly a hagymáit, nagyon picik. Leborítottam madárhálóval az összes nagy cserepet, mert a macskák előszeretettel szétturkálják, ha nincs védve.  

Kiástam az ideiglenes helyéről további két Hostát is és előrehoztam az első sziklakertbe és elültettem az új szerzemény hortenziát is ugyanott. És előrehoztam a tollasszegfűt is a sziklakertbe, ami a krizantémok között volt hátul, mert a helye se jó és már nagyon elnyomta volna a krizantém. 

Lassan kialakul ez a sziklakert is, beletettem még egy szép kövér kőfali pintyőt is és egyfajta kövinövényt... még a páfrány kéne nagyon bele. Aztán majd szépen benövik, ahogy a hátsó sziklakertet is olyan szépen belakják a növények.

 A fű is rettenetesen megnőtt, ezért előhoztam a kaszát is, feltöltöttem benzinnel és beindítottam, pöccre indult és egy elég nagy részt le is kaszáltam vele, de akkor meg kifogyott a damil. Ősszel - mikor utoljára kaszáltam - tudtam, hogy damil kell bele, de valahogy a télen eszembe se jutott foglalkozni vele. Pedig a damilcsere nekem mumusom, mert rémesen nehezen lehet szétszedni a fejet, az embernek legalább 3 keze kéne legyen hozzá, de most meglepően ügyesen szétjött és a damilt könnyen belefűztem, sőt még ki is pattant, amikor összeraktam, majd meglátom, hogy fogja-e adagolni rendesen holnap, mert az elkövetkezendő két napban le kell vágni a füvet, különben nagyon nagyra fog nőni.  

Beraktam még egy követ is a hátsó sziklakertbe, még van 2 szép kövem, de annak már ott nincs helye, majd máshová fogom tenni. Van egy rész, ahol a nyuszifülek vannak, ott is meg kell fogni a földet. 

És a magnóliám még mindig nagyon szép. 

Nem is emlékeztem ezekre a nárciszokra, amik most nyílnak. Gondolom tavaly vehettem a hagymákat, de mégcsak nem is rémlik. Viszont nagyon szépek és végül nagyon szép lett a másik adag is, mire jól megnőttek és kinyíltak, addigra tényleg narancsszínű lett a közepe és fehér a virágja. 

Jövőre rengeteg lesz, mert az idén olyanok is voltak, amik nem hoztak virágot, de gondolom, ahogy a földet megmozgattam körülöttük, úgy magukhoz fognak térni. Egy csomó tulipán is így jött helyre, tavaly épp csak kidugták a fejüket, de az idén már virágoznak.