Azt hiszem tegnap alaposan elfáradtam, mára már nem jutott energia és az idő se kedvez. Nem sokat voltam kinn a kertben. 

Kora délután egy kicsit csodaásóztam azon a részen, ami olyan keménynek és ülepedettnek tűnt, de nem kemény. Jó minőségű ott is a föld, szét is fagyott a télen, ezért aztán abbahagytam, mert nem lett volna már kedvem megint gereblyézni. Egy másik részen is felforgattam a csodaásóval, ott annyira porhanyós, hogy csak kiszedtem a rengeteg gyomot belőle (madárhúr mindenütt) és gereblyézni se kell. Aztán bejöttem. Mára ennyi... illetve még felhoztam a gyökereztetőport a pincéből és eldugdostam a Clematis dugványokat, remélem meg fognak gyökeresedni.

Lehet, hogy a frontot is érzem, nem is tudom, de nagyon haloványan vagyok ma, pedig chikungoztam is.  Biztos megint belejöttem volna, ha nem ilyen vacak az idő, de hideg szél fúj, még a sapiban is fázott a fülem. Néha úgy érzem az idén nem is lesz nyár... aztán meg majd a kánikulától fogunk döglődeni. 

Erről ez jutott eszembe: :))))

"A tél az az évszak, amikor túl hideg van ahhoz, hogy elvégezzük azt, amihez nyáron túl meleg volt."  

Van új Liziqi kisfilm!  

Imádom nézni, remélem most már sűrűbben lesznek új részek, ott úgy látom előbbre van az időjárás, egyébként is valami csodás éghajlaton élhetnek, ősszel ott lógnak a pomelók a fán a kertjében, meg a mandarin... áááá, ilyenkor elfog a sárga irigység... dehát örüljünk annak, ami van.  :)

-4 fokkal indult a ma reggel és ahogy az előrejelzést nézem, ez egyre rosszabb lesz. Keddre -5 fokot ígérnek és még további 2 napon keresztül -4 fokot... mikor lesz már ennek vége? 

Be kell délután mentenem a paradicsompalántákat is, mert ráadásul még napközben is hideg lesz. Mára nem fagytak meg, (de igen, 2 db megfagyott a mini üvegházban, délután vettem észre, amikor behoztam őket)  védi őket a ház és a fóliatakarás is, de már nagyon tele van a puttonyom ezzel az egész fagyos tavasszal. Márciusban szerintem egy fagymentes reggel se volt. 

Ma délelőtt - mivel semmi kedvem nem volt kimenni a hidegbe - elültettem egy ismét egy nagy rakás évelő virágmagot, tele lett egy 24 rekeszes propagátor megint. Illetve két külön pici cserépbe még tettem pár Nicandrát és Assarinát. 

Ez az egész eléggé Hamupipőkézős volt, csipesszel, egyesével raktam a magokat, ami nem is olyan könnyű, na meg ahol egyáltalán lehetett, mert  az akkora magoknál, mint a Marokkói Gyújtoványfű ez egyszerűen lehetetlen. Annyira picikék... a délvirág is ilyen lesz. Nem is tudom, hogy ültessem majd el őket. Tavaly nem volt igazán sikeres a délvirágom, nagyon hamar kipurcantak. Tavaly ládába ültettem, utána ültettem ki őket a szabadba, de nem szerették az átültetést. 

Egyébként azon gondolkodtam, hogy ennyi magból már simán lehetne nyitni egy kertészetet, ha az összeset elültettem volna. Tényleg csak egy nagy üvegház kellene, ahol fel tudnám őket nevelni. Mondjuk a "csak" az tényleg lehet idézőjelben, mert kellene ahhoz még sok dolog, ültetőasztalok sora, ültető talaj, cserepek, öntözés, alkalomadtán fűtés... permetezés, évekig nem hozzá vissza az árát sem. 

Ahhoz képest egyébként, hogy ez a nap kissé későn kezdődött - mert csak dél körül mentem ki a kertbe - nagyon megleptem magam, hogy mennyi mindent megcsináltam. Uhh, ma nagyon elégedett vagyok  magammal! Pedig nem is volt kedvem kertészkedni, de azért kimentem, hogy kapirgálok kicsit a magam megnyugtatásra, aztán beszippantott a kert. :)))

Elkezdtem a régi ól helyén a rendrakást, csodaásózás ahol ősszel nem csináltam meg, kiszedtem az összes füvet, kialakítottam a járatokat. És akkor mondom magamban, be kéne már rakni pár követ is a helyére a sziklakertbe. 

A sziklakert úgy alakult ott ahol van, hogy a régi kecskeól (ami el lett bontva) egyik sarka egy nagy betontömbre támaszkodott, amit esélytelen onnan kiszedni. Így aztán elkezdtem körbeépíteni sziklákkal és betelepíteni növényekkel. Szóval jó pár követ beraktam még, oda is, ahol a télen elkezdett szétmállani a régi beton és egy kicsit távolabb is beraktam egy nagy követ, ami már oda volt készítve, mert valahogy ki kell jelölni annak a területnek a szélét és a talajt is meg kell fogatni. Most így nem szép, de van ahol már elkezdték benőni a dudvák és én látom magam előtt, milyen lesz, amikor minden szépen ellepi. (ha a szarvi le nem harapdossa megint, bakker, még a kövirózsát is leharapta és innen ette ki a harangvirágot és a tetejéről a tollasszegfűt is!)

Kikelt viszont a tavaly széthullajtott magokból egy csomó törpeárvácska, nagyon szép volt tavaly, meg is hagyom mindet. Színfoltok lesznek a sok kő között. 

És ha már... mivel a kecskeól alatt színtiszta trágya a talaj, hiába ültettem bele tavaly tököt, még az idén is lesznek részei, ahová majd cukkinit vagy patisszont teszek, hogy zabálja fel a trágyát. Szóval elkezdtem a sziklás részeire a kövek közé a sittből hordani földet. 

Nem tudom hogyan, de a sitthalom egész jól összeértett (3 éve ott van sajnos, vagy most már nem is annyira sajnos) ezért pár vödörnyi talajt odahordtam a sziklakertbe belőle. A sziklakerti dudvák nem szeretik a trágyát, épp röhögtem ma az egyik sárga krizantémon, hogy úgy nő a szikla felé, el a trágyástól, teljesen rá van simulva a kőre, mint amikor valaki a fal mellett oldalaz.  

Hordtam ebből a "talajból" az első sziklakertbe is, nagyon jó morzsalékos, jó vízáteresztő lesz és azt hiszem a mésztartalma is jó lesz a mészkedvelőknek. És hát ugye, mivel mégiscsak sitthalom, kiválogattam belőle a téglatörmeléket és azt meg elhordtam a feltöltendő régi emésztőgödörbe. Mindazontúl... a sitthalmon annyi látszik mindössze, hogy valaki 3 helyen is turkált az oldalában, de nem baj, én tudom mennyit vittem el belőle és előbb-utóbb (azt hiszem utóbb) úgyis el fog onnan fogyni. 

Egy nagy (nagyon nagy) követ elvittem a talicskával az első sziklakerthez is, mert oda még kívánkozott az a kő. Kiszedtem ott is a kis kézi ásómmal egy csomó gyomot, fellazítottam a talajt a krókuszok körül, amik ott vannak a sziklás rész mellett. Pedig tavaly elvileg kiástam onnan a krókuszokat és átraktam máshová, de rengeteg krókusz nő, az idén nem virágoztak, de jövőre ott is lesz egy csomó megint. 

Aztán átmentem a kerítés mellé, kigyomláltam a bőrlevelek  és a prérigyertyák körül, meg az őszi kikerics környékén. Eljutottam az illatos virágú árnyékliliomig is, amit ahogy megfogtam úgy a kezemben is maradt. Nézem, meg van rágva, körülötte lyukak a földben. 

Hát a macskáimat ki kéne tagadnom, hogy itt lakik egy rakás pocok és simán felfalják a virágomat miközben 3 macska itt héderel a ház körül. Hajtások vannak rajta, de nem tudom megmarad-e így... szegény virág. Ha nem marad meg, akkor kérek majd aputól, neki rengeteg van az ablaka alatt. Ezt is tőle kaptam.  

Kikapáltam a füvet a tavaly nyár végén feltört parlag részen is, ez jól összetöppedt a télen, kicsit agyagos is az a rész, olyan mint a kő a teteje, majd újra át kell forgatnom azt a részt, ami még nincs beültetve. 

Közben belebotlottam egy 'valami" feliratú műanyagtáblácskába, de a valami nem kelt ki... lövésem sincs mit tehettem oda. Valamit... :))))

Igen és még menet közben behordtam a verandára a paradicsom palántákat is.

 Most rettentően elégedett vagyok, mert nem is gondoltam, hogy ennyi mindent meg fogok csinálni. Az igaz, hogy úgy kertészkedek, hogy ide is kapok, meg oda is kapok egy kicsit, de végül majd összeáll az egész... úgy 10 év múlva... :)))))

Ma azért nem annyira voltam a toppon, kicsit fáradékony voltam, de kinn motoszkáltam a kertben, csodaásóztam egy újabb ágyást, de igen lassan. Ha elfáradtam, akkor bejöttem pihegni. 

Az azért újra el kell mondanom, hogy a gereblyézés az egyetlen utálatos kerti elfoglaltság. 

Elültettem végre az utolsó adag hagymát is, a lilahagymát az új ágyásba. Egy másik ágyást szintén felcsodaásóztam, mert abban volt a fekete retek és ősszel kimaradt. Egyébként tanulságként levontam, (lehet, hogy már írtam is) hogy azokat, amik télire kinn maradnak, egy helyre fogom tenni, mert ez az itt is egy kicsi, meg ott is egy kicsi nem jó. Nem lehet miatta ősszel rendbetenni a kertet. 

Gyomláltam is, alakítottam kicsit elöl az egyik ágyáson, mert nagyon nagy, vágtam bele járatot, ahol meg tudom közelíteni a növényeket, hogy ne kelljen összetaposgálni az egészet. 

Apu átjött és berakta nekem a szivattyút a kútba, jön is a víz rajta rendesen. 

Délben sütöttem egy kis sütit is, olyan sós-sajtos bodak, ahogy a mama mondaná, de megkívántam és nem is tartott sokáig. 

És el is telt a nap. Most estére valami egészen lehetetlen izomgörcs van a fejemben. Az állkapcsomnál kezdődött, alig tudtam bármi falatot megrágni és most már a nyakamban, a vállamban és a halántékomnál is van. Még soha nem éreztem ilyet, mintha az ér görcsölne a fejemben, na ez lehet, hogy vakcina mellékhatása.