Tegnap is kiszökdöstem a kertbe fél-fél órára napközben, levegőzésképpen, aztán délután is kimentem meló után. Kigyomláltam egy nagyon rázós virágágyást, ami tele volt lucernakezdeményekkel. Nem is tudom honnan jött ide az a sok mag, a szomszéd földön ugyan van lucerna, de tavaly rendszeresen vágták a füvet. Kiszedtem amit csak tudtam tövestől, mert ha nagyra nő, akkor aztán nagyon nehéz kiirtani. 

Kigyomláltam és felkapáltam a veteményesben is két ágyást. Az egyik vegyes, illetve a paradicsomokat is. Az elsőben kiegyeltem egy kalap alatt a paszternákot és a céklát, a paradicsomágyás pedig újonnan lett meghódítva a parlagból. Ott egyrészt kell a talajlazítás is, na meg a gyomokat szedni, mert ilyenkor, mikor a talaj megmozdul,  életre kelnek az évek óta szunnyadó magvak is. 

Ez itt a paszternákos vegyes, látszik melyik van megkapálva. 

Ma reggel megint hideg van, 4 fok volt kinn reggel fél 6 körül... úgy várom már azokat a reggeleket, amikor csak kiszaladok és rendbe teszek valamit, korán, még munka előtt... de istenbizony fel se tudom idézni milyen az, amikor rövidnadrágban és pólóban csak úgy kifutkosok a kertbe. Nem is tudom lesz-e ilyen az idén. 

Tavalyelőtt, amikor a május ugyanilyen rusnya volt és esős, emlékszem, mennyi szúnyog volt utána, amikor meleg lett. Meglöktem egy bokrot és a fele elrepült... nem lehetett megmaradni kinn, pedig fújtam magam spray-vel, de nem sokat használt. Félek, hogy az idén is ilyen lesz. 

Ma reggel leszedtem az első spenót termést is, azt nem mondom, hogy az idei első szüret, mert az első a sóska volt. Én nem eszem a sóskát, legfeljebb nyersen, anyunak ültettem, mert ő nagyon szereti. 

A spenótból ma kis fokhagymás-tejszínes mártást fogok csinálni és ráöntöm egy kis tésztára sajttal, az lesz az ebéd. 

Tegnap hajnalban akkora égdörrenésre ébredtem, hogy a ház is beleremegett, előtte-utána villámlás, hogy enné már meg a radai rosseb az esőt. Reggel megint csupa víz volt minden, napközben egy kicsit tudtam csak kimenni, szedtem ki füvet. Az egyik ágyásban mintha valaki direkt lucernát ültetett volna, annyi jön elő. 5 centisek, de a gyökere már 10 centin van, alig lehet kihúzkodni. Délutánra meg hűvös volt... egy májusvég, amikor délutánonként nem vágyom kimenni a kertbe, mert hideg van és nedves is és benn is fűteni kell. 

Azért az őrjáratot megcsináltam körbe, az ültetett virágpalánták mind éldegélnek, szépen felegyenesedtek, most már nőhetnek. Még a saláta is összeszedte magát, pedig úgy le voltak löttyedve, hogy azt hittem ki fognak purcanni, de nem. 

A Böbéc meg nem tudom mit csinált az éjszakai műszakban, de egész nap a fotelemben terült, ahol dolgozni szoktam. Egyszerűen nem volt lelkem felkelteni, úgy aludt, mint a bunda egész nap. Ha odamentem, akkor vartyogott egy kicsit (még most se tudom mit jelent), időnként azért fordult egyet és odakínálta a hasát némi simire, aztán kis nyekergés és aludt tovább. Néha olyat is csattant, hogy: "Nyett!" Azt se tudom mit jelent, de a legtöbb, olyan "Haggyábékén!" stílusú. 

A két kinti cica is kezd érdekes hangokat kiadni, időnként az érzésem, hogy két varjú ül az ablakban, olyan hangokat produkálnak. 

Ez a turkálás, amit tegnap véghezvittem a kertben nem semmi. Szó szerint turkáltam itt, turkáltam ott. 

Kiszedtem a ládából a tomatillo palántákat és - mivel helyet kellett nekik csinálni, így átturkáltam a múltkor felcsodaásózott helyet, kiráztam belőle az azóta kinőtt gyomokat és beletettem a tomatillokat. Egyébként ahhoz képest, hogy vasárnap is egész nap esett és az utóbbi időben egyfolytában esett, nem is annyira vizes a föld. Inkább jó porhanyós, nagyon jól lehet vele dolgozni azon a részen. 

Aztán felbuzdultam a tomatillokon és kiültettem a pézsma búzavirág palántákat is, de azoknak is kellett helyet csinálni és mivel minden csupa gyom (tényleg iszonyú sűrűn elkezdett a gyom nőni) a helyeket rendbe kellett tenni neki. Mivel több helyre ültettem, így több helyet felturkáltam a kis kézi kapával és kigyomláltam. Aztán ha már ott voltam, akkor kicsit felturkáltam a mocsári hibiszkusz körül is, kiszedtem a füvet is. Aztán rájöttem, hogy van még nekem rézvirágom is meg büdöske palánták abban a ládában, ahol a többi volt, ezért ezeknek is turkáltam helyeket, szintén kiszedtem a füvet is, kicsit kapálgattam még itt-ott, mert büdöskét a zöldséges ágyásokba is szoktam tenni és ha már ott voltam, akkor a közeli részeket rendbe tettem, de egyik ágyást se teljesen... aztán ránéztem a helyre, ahol az álló phlox van, hogy mióta rendbe akarom már szedni és neki is álltam. Közben rájöttem, hogy az a kis lejtős rész nem szerencsés úgy ahogy van, így a két maradék kövem is megtalálta a helyét végre. Tök jó lett, majd szépen benövik a kövek környezetét a dudvák.

Utána arra gondoltam, hogy azért legalább egy ágyást mégis rendbe kéne már tenni rendesen, ezért nekiugrottam a szárzellerek ágyásának és persze - ha már ott voltam, akkor kialakítottam mellette egy másik ágyást is, szépen elkapáltam a nagyobb rögöket és kiszedtem a füvet is belőle. Még nem tudom mit teszek oda, de majd kialakul. 

Aztán a csodaásóvillával még felturkáltam egy helyet, szép íves, ahogy a letaposott macskaútvonal kiadja, az egyik íves szélébe ültettem még őszirózsát, a másik oldalára tátikát, díszdohányt és daturát. Ezeknek még nem késő és egyébként is hamar kelnek. 

Néhány jégsaláta palántát is kivettem a sorából és átültettem máshová, hadd terebélyesedjenek. És ekkor még csak 2 óra volt, aztán bejöttem és ráugrottam egy doboz barna sörre. :)))))

Végül felkerültek az utolsó borsóhálók is, végszóra, mert már kezd virágozni, csak lenne már jó idő, de megint esik.

Elültettem még az új szerzeményekből azokat, amiket a minap nem sikerült, megvan a jó helyük is, a cola cserjét is elültettem, (a felső képen látszik is) már csak a csokimenta van hátra, de az ő legjobb helyét még nem találtam meg. Addig szépen el lesz a cserépben. 

Végül bevert az eső megint, nagyon unom már. Rémes ez a május, hideg is, borús is... ehhh! Viszont a napot eredményesnek nyilvánítottam, egy eredményes kertturkálós nap volt. :D 

Ez a turkálósdi egyébként a zugosítási folyamat része. Kialakulnak pici részek, amikről valamiért úgy érzem, hogy ott minden a helyén van, míg a többi még alakul vagy éppen még elképzelésem sincs róla, hogy legyen majd. Tudom, mások úgy építik a kertjüket, hogy megtervezik, vagy terveztetik, beültetik és megvárják míg benövi a cucc, de szerintem az nem jó játék. Nekem így jó, hogy alakulnak a pici zugok, felélednek kertrészek és hozzák magukkal, hogy legyen tovább... vagy nem, pl. a régi sziklakert környéke kicsit nehezen alakul, de majd annak is eljön az ideje.