Nálam most virágzik a lila akác. Tavasszal egyetlen fürt volt rajta, gondolom a tavalyi nagy visszavágás miatt. Most is jól megnéztem magamnak, hogy melyik lesz az a pár ág, amit majd tavasszal lenyesek, mert nagyon felfelé nőnek és nem akarom a tetőre engedni a növényt. Mert megy ez mindenfelé. 

A mostani virágzást szerintem a múlt heti nagy visszametszés okozta. Egyben meg is néztem már, hogy kell metszeni és az kb. eddig is megvolt, hogy kora tavasszal és nyár közepén is lehet, pár héttel az elvirágzás után, de az nem volt meg, hogy  virágok az idei hajtásokon lesznek jövőre. Tehát azokat kell visszametszeni 3-4 levélnyire és majd akkor fog virágozni. 

Ez alapján jövőre se lesz nagy lilaakác virágzásom, mert a zöme új hajtást kompletten leszedtem róla, de muszáj volt, mert nem arra nőttek, amerre terelni akarom a növényt. Muszáj valahogy megreguláznom ezt a sok futót ebben a kertben, mert különben egy év múlva bozótvágóval kellene magamat kiverekedni a házból. 

 Viszont amerre elképzeltem, hogy terelni fogom, ott nagyon szép lesz. 

És találtam egy lilaakác gyereket is a kert másik végében, szerintem magról kelhetett ki. Majd kitalálom, hogy hová tegyem, lehet, hogy felengedem a nagy szilvafára, amit egyébként is vissza akarok vágni, mert túl nagy már és a szilvája se jó, mert mindig beteg, de olyan magasra nem tudok permetezni se.

Tegnap megműtötték Elzát, sajnos nemcsak ivartalanítás lett belőle, mert a méhét is ki kellett venni. Sőt a doki még valami mirigyet is talált a hasában, ami el volt fertőződve. Úgy nézett ki, mint egy túlérett mini pöfeteg gomba. Lehet, hogy ezért volt olyan puffadós ez a cica és fingós is. Szegénykém, mindig olyan bűz volt körülötte, hogy az rémes volt. Remélem ez ezzel meg fog szűnni.  Kaptunk egy lapu antibotikumot is, azt az egészet be kell szednie. 

Vettem a fejére újfajta gallért is, de addig tartott, amíg elkezdett ébredezni, még fel se tudott állni, de már lepiszkálta magáról, pedig hámszerűen kötötte meg az asszisztesnő... szerencsére még elég kába volt a cica, ezért vissza tudtam tenni rá, de reggelre megint levetette. Hát ez van, Böbe se tűrte magán. Nem tudom a dokik hogy gondolják, de nem tudom létezik-e macska, amelyik kibírja 10 napig ezzel a szarral a fején. Szerintem nem létezik. 

Itt még alszik, nyitott szemmel alszanak, elég érdekes. 

Adtam Elzunak ma reggel már enni egy fél doboz cicakaját és vizet is, de nem ivott. Emlékszem a Böbe már éjjel ivott, mint egy kis gödény, viszont sokkal később evett. 

Elzu még most is roskatag, a mai nap még nehéz lesz, talán a holnapi is, ez nagyobb műtét volt, mint a Böbéé volt. Benn tartani se lesz könnyű a verandán, gondolkodtam is, hogy behozom őt a szobába, hogy jobban szem előtt legyen, de ez a környezet idegen lenne neki, a verandát viszont ismeri, ott gyakran időzik és hát Böbével se jönnek ki túl jól. 

Szeretném, ha meggyógyulna ez a CicaNéni, ez egy olyan sokat szenvedett cica. Amikor idecsapódott egy csontbőr roncs volt, az éhhalál küszöbén. Emlékszem Herkules odaadta neki a kajáját... én nem akartam ezt a cicát már ide, de Herkules rendületlenül odaadta a sajátját, végül csak megenyhültem. Nehezen fogadtam be Elzát, mert nem akartam nőstény macskát, csak Herkules volt a tervben.

A CicaNéni nagyon bizalmatlan vadállat volt, a kajáért nagyon tolakodó volt, (persze ő csak élni akart és enni) és iszonyú trampli is volt, mindenen keresztülmászott, nem tudta mi a vizestálka, meg a kajástálka, de aztán megtanulta. Ha megmozdultam az ablaknál, elrohant. Aztán azt is megtanulta, hogy Herkulessel mindketten kapnak enni és hogy mindig van kaja, hogy nem kell félni. Ami azt illeti okosabb, mint Herkules és viszonylag hamar megszelídült. Ráadásul szerintem ő valami kidobott cica lehet, mert télen, amikor behoztam a verandára a hideg elől, akkor tettem ki neki almostálat, azt viszont azonnal tudta használni. 

Az viszont biztos, hogy hihetetlen szeretetigényük van ezeknek a jószágoknak, nem is hittem volna. Elza nagyon bújós, sündörgős, de még Herkules is elkéri az ablakban a simit, néha kevesebbet, néha egészen meglepően sokat. Van, amikor szinte vonaglik a kezem alatt, ő irányít, hogy mindenét végigsimizzem... az udvaron meg elrohan a bolondja. :) 

Itt késő este olyan elektromos vihar volt, hogy én még ilyet nem láttam, pedig már a kenyerem javát megettem. Nem sok esőt hozott, kétszer eleredt ugyan, de semmi extra. Viszont a mennydörgés és főleg a villámlás az nem extra, hanem ultra, vagy hyper vagy nem is tudom milyen túlzó kifejezést használjak. Szinte nappali világosság volt, egyfolytában, mintha egy nagy villám lett volna az egész és elég sokáig tartott. Mindent kihúzgáltam a konnektorokból a hűtő kivételével, na meg az alagsorban a fagyasztó van bedugva és a mosógép, de ebből okulva azt hiszem a mosógépet innentől kezdve (legalábbis őszig) inkább kihúzva tartom. Bár a ház majdnem körbe van földelve azért biztos, ami biztos. 

Ma reggel is volt egy nagy zivatar, ez viszont adott esőt bőven és nagyon hálás vagyok, hogy egyikből se jött jég. Pedig elég félelmetesen fekete volt az egész, most reggel is egészen sötét volt a felhőktől, de mostanra már feloszlott. 

Ma délután viszem Elzut ivartalaníttatni, szegénynek nehéz pár napja lesz. Meg nekem is, mert az a gallér amit rátesznek, az egy rémálom a cicának is és nekem is. Nem tud tőle menni, enni, inni is nehezen... na majd túl leszünk rajta, talán kevesebb ijedtséggel, mint a Böbinél volt, mert már tudom, hogy zajlik ez az egész. Elzát talán nehezebb lesz benn tartani a verandán, mert ott járunk keresztbe-kasul. Tegnap is az a nagy óvakodás, meg szorulás az ajtóban rémes volt, de a Böbe azért kiment este, nem bírtam vele. Kis hülye a nagy vihar előtt kiment, de annyiból jó volt, hogy nem volt könnyű éjszakája, hogy reggel csak úgy tülekedett befelé. Kíváncsi vagyok mikor jön rá, hogy jobb neki benn. 

Este a kandúrok között is szét kellett csapni megint, mert úgy üvöltöttek, kórusban, mint a sakálok. Nem hallottam még ilyet, lehet, hogy így döntik el, hogy ki az erősebb, hogy ki üvölt nagyobbakat. De verekedtek is, akkor mentem ki végül és a MosogatóCicát megint elkergettem. Herkules már itt volt enni reggel, nem látok rajta sebet. Egyébként ezek előbb-utóbb úgyis le fogják rendezni a területvitát, ami nem tudom hogy fog végződni, de nem szeretném, ha Herkules megsérülne. Sajnos nem tudom mindig megvédeni, bár lehet, hogy nem is kell, lehet, hogy csak én gondolom gyengébbnek, mert kisebb. Lehet, hogy nem is úgy van. Mindenesetre a magabiztosság sokat számít és abban segítettem neki, hogy én is pártolom, hogy ez itt az ő birodalma. 

***

Ui: Az előbb, mire befejeztem az írást, akartam írni, hogy ki is sütött a nap, aztán megint jött egy nagy felhő, vagy (végre) esővel megint és akkorát dörrent az ég, hogy az egész ház beleremegett, a kocsiban megszólalt a riasztó, pedig nem riaszt minden szellőre. 

Félelmetes erők mocorognak odakinn/odafenn.