ÚjDudvák és MacskaCicó
Tegnap bementem itt a közeli a kertészetbe és sikerült hoznom pár növényt, amire még szükségem van a fenyő körüli részre, illetve a kerítés mellé.
Hazajött velem egy törpe bangita, egy sárga virágú cserjés pimpó, egy majdnem fehér színű, sápadt levelű árnyékliliom és a kerítés mellé egy japánbirs. Be is ültettem rögtön mindegyik cserjét, az árnyékliliommal még várok egy kicsit.
Még az összes többi is benn van a pinceablakban, mert januárban ültettem őket. Bár ezek áttelelnek, de január óta benn a melegben a leveleik már nagyok, a kintiek még alig bújnak, nem szeretném, hogy elfagyjanak. Ki tudja milyen idő lesz még.
A kert már nagyon szépen sarjad, minden hajt kifelé, nagyon várom, hogy végre virágba boruljon minden, bár most a következők a tulipánok lesznek.
Remélem lesz cseresznye is.
Ezekről a nárciszokról már annyi képet csináltam, de a napsütésben még csodásabbak.
Én nem tudom, hogy mások mit csinálnak a bőrlevéllel, de nálam nem virágzik. Nagy, zöld, bimbókezdemény is volt rajta, de szépen megbarnult és nem nőtt tovább.
Lehet, hogy az a baja, hogy megmozgattam a talaj körülötte, de elkezdte benőni a csalán, azt szedtem ki onnan.
Eddig egyszer virágzott... valamelyik ősszel...
Van egy másik helyen is, kíváncsi leszek arra, hogy fog-e nyílni.
Elza ahányszor kimegy, kitör rajta a farokideg, őrjöng a saját farka miatt, kergeti, dobálja magát és olyankor ilyen pofát vág és morog, mint egy vadállat.
Egyébként meg hempereg, kb. mindenhol, virágon, a kelő répasorokon... a "legjobb" helyeken, amitől dühös leszek. :)))) Ha elkergetem, akkor jön a farokideg mutatvány. Úgy szokott megnyugodni, hogy beengedem a helyére a verandára.
A MosogatóCica meg ide szokott elbújni előlem, amikor próbálom kitessékelni a kertből. Jó kis vadregényes zug. :) Ő nem a mi cicánk, szerintem simán kajaszédelgő, de mit csináljak? Éhes és olyan fejjel tud nézni és olyan hangon kéri... Három az én cicám, de öten esznek nálam. A MókaKépű is teljesen ideszokott már és teljes jogú reggelizőnek és vacsorázónak tartja magát.
Most pedig Böbével indulunk az állatorvoshoz oltásért... már ha el tudom kapni, mert valahol kinn lófrál.
Jah, azt majdnem elfelejtettem mondani, hogy a patkányunk eltűnt. Vagy megfogták a macsekok, vagy evett a patkányméregből. Azt nem hinném, hogy jószántából hagyta volna itt a jó macskakaját, mert olyan szépen, komótosan hordta innen az ablakból, mint a kisangyal.