A vasárnapi őrült szélvihar tombolás után, tegnap vettem észre, hogy egy cserép hever az előkertben. Istenbizony belém állt az ütő is. Nem volt elég az áramszünet, még a tető is. Szerencsére nem volt vészes, egy tavalyi javítás után az valószínűleg ez a cserép nem került rendesen a helyére. Felhívtam a szakit, aki csinálta és nagyon, de tényleg nagyon rendesek voltak, mert pár óra múlva itt is voltak és megcsinálták nekem a tetőt, feltettek egy új cserepet. Mert bizony a szép nagy lyuk ott díszelgett, de annak nagyon örülök, hogy a szél  nem okozott nagyobb kárt.  

Tavaly a kémény körül volt egy kis csepegés, mert rosszul lett feltéve körülötte a bádoglemez. Vakolat került a hajlatába, ami visszavezette a vizet a padlás felé. Elég rendes bontást kellett ott csinálni és helyrerakni a lemezt és körülötte a cserepeket, akkor maradhatott ez lazán, vagy úgy, hogy most ez a nagy szél le tudta lökni. A lényeg, hogy most jól (remélem) a helyére lett téve. 

Egy kalap alatt megrendeltem azokat a módosításokat, amik lehetővé teszik nekem, hogy a csatornából a vizet felfogjam. Az egyikre valami lopót fognak feltenni, ami télen levehető és a helye visszazárható. 

A másik megoldás manuális lesz, ott majd nagyon oda kell figyelnem és ki kell tapasztalnom, hogy kb. mennyi víz jön le egy-egy nagyobb esővel, hogy nehogy elárasszon nekem valamit. Lehet, hogy majd ásni kéne egy víznyelőt a hordó köré, vagy nem is tudom, majd utánanézek, van már megoldás mindenre.

Egyébként jó, hogy vége van ennek a januárnak, remélem nem folytatódik ez a sorozat, ami volt, mert kicsit belefáradtam. Nem is írtam mindenről, mert nem ide tartozik, de nem az én januárom volt, az már biztos. 

Ma nincs kép...